2021. június 17., csütörtök

Milyen lesz a szerbiai oktatás jövője?

A Nemzeti Oktatási Tanács ülésének tagjai javaslatokat tettek az új oktatásfejlesztési stratégiával kapcsolatban

A szerbiai Nemzeti Oktatási Tanács tegnapi ülésének fő témája a nemrégiben kidolgozott új szerbiai oktatási-nevelési fejlesztési stratégia, valamint az ehhez kapcsolódó akcióterv volt. Az oktatásügyi minisztérium által közvitára bocsájtott oktatásfejlesztési stratégia a 2021 és 2030 közötti időszakra szól. A járványügyi intézkedések miatt az ülést az online térben, a Microsoft Teams platform segítségével tartották meg.

Radivoje Stojković, a Nemzeti Oktatási Tanács elnöke és a tanács tagjai megosztották észrevételeiket, javaslataikat az új oktatásfejlesztési stratégiával kapcsolatban. Ezek között szerepelt a fejlődési rendellenességekkel bíró gyermekek oktatásával foglalkozó intézmények munkája, a pedagógiai asszisztensek száma, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekekkel és a roma diákokkal való munka. Az oktatásfejlesztési stratégia három gyógypedagógiai központ létrehozását irányozza elő. Vicsek Annamária oktatásügyi államtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a minisztérium nem fogja megszüntetni a speciális általános iskolákat és középiskolákat. A közvitákkal azt szeretnék elérni, hogy minél jobb oktatásfejlesztési stratégiát dolgozzanak ki a jövőre vonatkozóan. Mint hozzáfűzte, az ehhez kapcsolódó akcióterv a következő három évre érvényes. A Nemzeti Oktatási Tanács ülésének tagjai azzal kapcsolatban is javaslatokat tettek, hogy a jövőben egységesítsék az oktatási intézmények kritériumait, ugyanis, nem ugyanolyan feltételek között dolgoznak azok a tanárok, akik egy elit iskolában tanítanak, mint azok, akik hátrányos helyzetű, szegény sorsú diákokkal foglalkoznak. Arról is szó volt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a tanárképzésre, hiszen a természettudományi karok esetében kevesebben választják a tanárszakokat, hiszen vonzóbbnak találják a tudományos pályát. Az egyik javaslat alapján minden középiskolában két idegennyelvet kellene tanulniuk a diákoknak. Emellett a tagok fontosnak tartják a nemzeti kisebbségek nyelvén tanító tanárok szakmai továbbképzését is. Arról is szó esett, hogy több mozgásra van szükségük a tanulóknak, hiszen a távoktatás miatt túl sok időt töltenek a számítógép előtt. Ezenkívül az egyik tag a média káros hatásairól is beszélt.

A Nemzeti Oktatási Tanács következő ülésére március végén kerül sor.