2021. január 23., szombat
DESIRÉ CENTRAL STATION 2020

Egy rendező, három előadás

Hajdu Szabolcs-trilógiát láthatott a közönség a Desiré fesztivál zárónapján

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház idei Desiré fesztiválja hétfőn ért véget. A zárónapon a Jadran színpadon három előadást láthatott a közönség. Érdekesség, hogy mindhárom a budapesti Látókép Ensemble produkciója volt, egy trilógiát alkottak és mindegyiket Hajdu Szabolcs rendezte. A járványügyi helyzetre való tekintettel a játszásokra korai időpontokban került sor. Az első az Ernelláék Farkaséknál című előadás volt, amelyet délelőtt tekinthettünk meg, a délután folyamán pedig a Kálmán-nap és az Egy százalék indián című produkciókat.

Hajdu Szabolcs (Fotó: subotica.info)
Hajdu Szabolcs (Fotó: subotica.info)

Az Ernelláék Farkaséknál című előadást 2016-ban már láthattuk a Desirén, akkor a Kortárs Galériában. Nem igazán fordul elő, hogy ugyanazt az előadást a következő években is megtekinthetjük a fesztiválon, de ez most kivételt jelentett, mivel a trilógia részét képezi és végül is már elég régen volt az, amikor Szabadkán játszották. Újra beköltöztünk tehát Farkasékhoz, ezúttal a Jadran színpadon. Mindhárom előadás lényegében a mindennapi életről, a párkapcsolatokról, a családról, a gyerekekről, a hétköznapokról, a vágyakról, a kételyekről, a szorongásokról szólnak. Ahogyan azt az előadások leírásából is megtudhatjuk, az Ernelláék Farkaséknál a gyerekneveléssel kapcsolatos vitákra, a Kálmán-nap az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségekre és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozta párkapcsolati válságokra, az Egy százalék indián pedig az identitás, az örökölt magatartási modellekre, a hímsovinizmusra, a feminizmusra és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál. Habár ezek a témák nyomasztónak tűnhetnek, az előadások nagyon is szórakoztatóak és egyáltalán nem nélkülözik a humort, miközben pedig magunkra vagy másokra ismerhetünk, akár terápiaként is hatnak. A színész közül többen mindhárom előadásban játszanak – köztük Hajdu Szabolcs és felesége, Török-Illyés Orsolya is –, ami egyáltalán nem egyszerű feladat. A fesztiválon zajlott beszélgetésen Hajdu Szabolcstól megtudhattuk, hogy ez az első eset, hogy a trilógia előadásait egymás után játszották:

– Ilyet még nem tettünk. A pandémia előtt felmerült ugyan, hogy a Deszka Fesztiválon lejátsszuk mind a hármat, de törölni kellett a fesztivált. Azóta is arról beszéltünk, hogy ezt ki kellene próbálni, és erre most lehetőség kínálkozott. Valójában, amikor az első részt írtam, nem lett tervbe véve, hogy trilógia lesz belőle. Az élet hozta így. Úgy éreztük, hogy csinálnunk kell második és harmadik részt is. A pályámat illetően, eleinte színházi ember voltam, de a film elsodort, így a színház évekig szünetelt az életemben. Amikor a filmvilág bezárult előttem, az után kutattunk, hogy mi állhatná meg a helyét különösebb látvány és külsőségek nélkül. Elkezdtünk a saját életünkben mélyre ásni, és arra lettünk figyelmesek, hogy a mai középosztály problémáival kevesen foglalkoznak, ha pedig valaki ezekkel foglalkozik is, a végletek vagy az absztrakciók irányába mennek el az alkotások. Senki sem beszél igazán a hétköznapok világáról, amivel az életünket töltjük, márpedig ott zajlanak mindannyiunk drámái. Azután megtaláltuk az utat és nyelvet, kifejezés formát, amivel erről kommunikálhatunk, ezért is gondoltuk azt, hogy az első előadás után ezt meg kell erősítenünk újabb két résszel – mondta a rendező.

Hajdu Szabolcs korábban a palicsi filmfesztivál vendége is volt, ahol évről évre több filmjét is megtekinthettük. A közönség láthatta a Macerás ügyek, a Fehér tenyér, a Bibliothéque Pascal, a Délibáb és az Ernelláék Farkaséknál című filmet is. Az előadásról ugyanis film is készült, amely elnyerte a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját, Hajdu Szabolcs pedig megkapta a legjobb színésznek járó díjat. Hajdu Szabolcs legújabb filmje, a Békeidő, idén jelent meg.