Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Az első Erzsébet-szobor nyomában

Sándor Zoltán

2020. szeptember 7., 19:17

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

(Fotó: Sergio Bonelli Editore)

Kevesen tudják, és bevallom, első hallásra valóban hihetetlennek tűnik, az összegyűjtött bizonyítékok azonban arra engednek következtetni, hogy mégiscsak igazként fogadjuk el, hogy a paranormális jelenségekkel foglalkozó képregényhős magánnyomozóról, a méltán világhírű Dylan Dogról szóló pilot epizód Máriafalvához kötődik.

Amikor néhány hónappal ezelőtt művelődéstörténész barátom felhívott az üggyel kapcsolatban, magam is kételkedve hallgattam beszámolóját, holott büntetőjogi ügyvédként elég sok elképesztő történetet hallok nap mint nap, végig meg voltam győződve arról, hogy ugrat, hasztalan bizonygatta, hogy komolyan beszél. Annak lehetősége, hogy a vicces természetű Max ezúttal mégsem tréfált, először negyedórával később merült fel bennem, miután megnyitottam a tőle kapott e-mail csatolmányát. Percekig megdöbbenve néztem a jól ismert templomról és a tőszomszédságában állított szoborról készült rajzot.

– Mi ez? – kérdeztem tőle, amikor visszahívtam.

– Részlet egy képregényből – válaszolta.

– Azt magam is látom, de honnan van? És ki rajzolta?!

Érdeklődésemre elmondta, hogy előző héten egy, a képregénynek szentelt kiállításon járt Milánóban, ott figyelt föl az említett műre. Arra hivatkozva, hogy éppen tanulmányt készít a fővárosi művészeti akadémia részére a képregény kulturális és társadalmi szerepéről az egykori Jugoszláviában, többek között arra a kérdésre keresve a választ, mivel magyarázható a képregény kultikus státusa a darabjaira hullt országban, ahol évtizedeken át a könyvesboltok és a trafikok hemzsegtek a heti rendszerességgel megjelenő kiadványoktól, arra kérte az illetékeseket, tegyék neki lehetővé az adott mű beható vizsgálatát. Teljes mértékben együttműködők voltak vele, és miután ellenőrizték szakmai státusát, néhány napon belül, szigorúan tudományos célokból, átnyújtottak neki egy másodpéldányt a fekete-fehér, vonalrajzos technikával készült alkotásból, amely magyarul íródott, és Az első Erzsébet-szobor rejtélyes eltűnése címet viseli.

Azt tudni kell, hogy anyai nagyszüleinek köszönhetően Max beszél ugyan magyarul, de nyelvismerete meglehetősen hiányos, ez volt az egyik oka annak, hogy segítséget kért tőlem, a másik, sokkal fontosabb, pedig az, hogy a képregénybéli történet Máriafalván, a szülőfalumban játszódik.

Maxot még nagybecskereki gimnáziumi éveim alatt ismertem meg. Mindketten Újvidéken folytattuk egyetemi tanulmányainkat, együtt tüntettük végig a zűrzavaros kilencvenes éveket, majd, rövid becskereki kitérő után, ő délre, Belgrádba, én pedig északra, Szabadkára kerültem. A köztünk keletkezett távolság miatt az elkövetkező években ritkábban találkoztunk, ennek ellenére továbbra is rendszeresen tartottuk és a mai napig tartjuk egymással a kapcsolatot.

A máriafalvi vonatkozású képregény kapcsán hosszadalmas oknyomozást folytattunk. Közös kutatásunk több mindenre kiterjedt: a mű szerzőségére, a megrajzolt történet valóságtartalmára, nem utolsósorban a Dylan Dog és a képregény főhőse közötti párhuzamok feltérképezésére. Itt közzétett munkám kísérlet a képregényben feldolgozott titokzatos történet rekonstruálására, egyben próbálkozás a művel kapcsolatban felmerült kérdések megválaszolására.

*

(Fotó: Sergio Bonelli Editore)

Egy közvetett utalás a műben arról árulkodik, hogy a mű cselekménye a képregény keletkezésének évében, az első oldalon található jelzés szerint, 1985-ben játszódik Máriafalván, ahol Vadász Vili magánnyomozó egy, az ötvenes években Ausztráliába vándorolt helybeli megbízásából nyomozásba kezd a településen állítólag 1898 szilveszterén felállított Erzsébet-szobor későbbi sorsa után.

Korabeli sajtóbeszámolókból tudjuk, hogy az egész magyar nemzet megrendült, amikor 1898. szeptember 10-én Luigi Lucheni olasz anarchista Genfben szíven szúrta Erzsébet királynőt, országszerte emlékműveket, ligeteket létesítettek a szeretett uralkodónő emlékére, a nagybecskereki Torontál tudósítása szerint Máriafalván is egy emlékparkot terveztek létesíteni. Nem sokkal a merénylet után a lap a következőt írta: „Máriafalván Takács József közbirtokossági elnök és D. Bodó Sándor nyug. jegyző, ottani lakos, mozgalmat indítottak az iránt, hogy a népiskolával átellenben Erzsébet-fákat ültessenek, s a fákból alkotott kör közepébe márványemléket állítsanak fel. Az emléket, mely impozáns, szürke márványból való obeliszk, a derék máriafalviak fillérenkint összeadott pénzen vásárolták meg, úgy, hogy néhány nap múlva már fel is állítják, kegyeletes emléke gyanánt a hazafias érzületű telepes lakosoknak. Az emlékre a következő felirat jön: ő Felsége Erzsébet királyné emlékére felállítatott 1898. évben.”

A tudósítás a képregényben is szóba kerül, és Karl Miklós A dűlőutak szorgos népe című, a falu telepítésének századik évfordulójára 1990-ben megjelent monográfiájában is megtalálható. Utóbbiban olvasható az is, hogy a képregény születésének évében Szeles László nyugalmazott szőregi jegyző immár Budapestről levelet küldött a máriafalvi plébániára, az Erzsébet-emlékmű iránt érdeklődve. A lelkészség eljuttatta a levelet a helytörténész szerzőnek, aki kötetében a volt jegyző leveléből idézve, a következőket írja: „Az 1899 – Erzsébet királyné emlékfái című könyvben a 223. oldalon szerepel: Máriafalva község előljárósága a templom előtti téren egy ligetet létesítet, melynek közepén egy gránitoszlopon a következő felírás olvasható: (ő felsége Erzsébet királyné emlékére felállítatott 1898. évben. Dr. Grandjean József polgármester, Reitter Oszkár rendőrkapitány és Takács József közb. elnök szolgálati idejében).”

A monográfia tanúsága szerint a máriafalvi szoborról a Neuigkeits-Welt-Blatt című, 1874 és 1943 között megjelenő bécsi napilap 1899. január 14-i számában azt írja, hogy „a leleplezést Szabó Ferenc becskereki esperes-plébános, a leleplezési beszédet pedig dr. Grandjean polgármester tartotta”. A jelentésből az is megtudható, hogy a szép emlékmű költségei kb. 8000 forintra rúgtak, és hogy ez az emlékmű volt az első a Monarchiában, melyet Erzsébet királyné részére emeltek!

Érdekes, hogy a képregényben újságkivágásként eredeti, német nyelven a teljes cikk szerepel, amelynek lényegét a főhősnek egy falubeli aggastyán mondja el magyarul. Tolmácsolásából azt is megtudhatjuk, hogy a szoboravatást december 31-ére tervezték, de a szilveszteri ünnepségek miatt elhalasztották január 8-ára. A máriafalviak ennek ellenére már Szilveszter napjára felállították az emlékművet ünnepi leleplezés nélkül.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége