Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Kedden lesz a doroszlói búcsú

A járványhelyzet miatt a személyes talákozásokról a lelki zarándoklatra tevődik a hangsúly

L. Móger Tímea

2020. szeptember 6., 08:31

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 7-én és 8-án rendszerint több ezren zarándokolnak el Vajdaság legősibb búcsújáró helyére, a doroszlói Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhelyre. A jelenlegi koronavírus-járványhelyzet miatt idén a Doroszló–Szentkút nagybúcsúja várhatóan nem lesz a megszokott módon tömeges. A kegyhely a személyes, a közösségi találkozások és a búcsú elnyerésének felszentelt helye. Ebben az évben előreláthatóan ez utóbbi, tehát a fizikai találkozások helyett a búcsú lelki zarándoklat jellege kap nagyobb hangsúlyt. Minderről ft. Verebélyi Árpád címzetes prépostot, az egyházmegyei kegyhely igazgatóját kérdeztük:

Ft. Verbélyi Árpád (L. Móger Tímea fotója)

Ft. Verbélyi Árpád (L. Móger Tímea fotója)

Miként értendő a zarándokhely fogalma a Doroszló–Szentkút múltjából, jellegéből kiindulva?

– A templomok helyét maga az ember, a történelem határozza meg.

A kegyhely vagy más szóval a zarándokhely azonban mindig egy emberileg meg nem magyarázható, spirituális, vallásos töltettel ellátott eseményhez kapcsolódik, amelyet nem mi, emberek generálunk, hanem az ember alapvető vallásos igényére irányuló, valamilyen természetfeletti megmutatkozó történés. Amikor az ember, akár érzelmekben, akár a lelkiismeret szaván keresztül vagy  fizikumában olyan segítséget kap, amely számára megerősítő, ezeket hívjuk csodáknak, amelyeknek különböző formái lehetnek. Amikor egy helyen ennek a természetfelettinek a találkozása a természetes térrel vagy emberrel megsokszorozódik, akkor beszélünk szent helyről, megszentelt helyről. Az Isten és az ember találkozásának helye egy kegyeleti hellyé, kegyhellyé alakul. Az egyház történetében a legtöbb ilyen kegyhelynek nevezett fizikai térség a Szűzanyához kötődik. A keresztény ember mindezt nagyon természetszerűnek érzi így, mert a Szűzanya feladata, szolgálata közvetlenül a Krisztus mellett való tanulás, lét volt. Máriának ez a fajta anyai gondoskodása nem Jézus életében, hanem legfőképpen Jézus megdicsőülése után bontakozik ki. Nagyboldogasszony ünnepében ünnepeljük azt, hogy Mária testestül-lelkestül mennybe vétetett, és hogy neki az az anyai szerepe van az egyházban, hogy az embereket megpróbálja minél inkább az üdvösség felé vezetni. Ebben, az üdvösség felé vezető útban találkozunk sok esetben azzal, hogy kegyhelyeken, zarándokhelyeken valamilyen, a Szűzanyához kapcsolódó történelmet fedeznek fel az évszázadok során. Máriának az anyai szerepe az, amely megvalósul ezekben a kegyhelyekben. Azért lesz egy-egy hely szent, mert a Szűzanya iránti buzgalom, a Szűzanya iránti szeretet meg az ő pártfogásának a tudata, a kérése vezeti oda az embereket, hogy ott az Isten, a Szűzanya és az ember közötti viszony úgy megerősödjön, hogy ebből az ember gyógyultan vagy megerősödötten, egyszóval csodával jöjjön ki.

A doroszlói kegyhelyre a búcsú alkalmával évenként több mint tízezeren látogattak el. Felvételünk tavaly készült (Fotó: Gergely Árpád)

A doroszlói kegyhelyre a búcsú alkalmával évenként több mint tízezeren látogattak el. Felvételünk tavaly készült (Fotó: Gergely Árpád)

Azt nem tudjuk, mikor volt a legelső alkalom, amikor kimondták, hogy a Szentkút területén felfedezhető Isten jelenléte. Egészen biztos, hogy a magyarság kora-kereszténységéhez vezethető vissza. Ez abból az egyszerű tényből állapítható meg, hogy azt a helyet, ahol a Szentkút van, Bajkútnak nevezték. A Bajkút, mint fogalom, nem a bajok megtörténtére, hanem a bajok gyógyulására, gyógykút jelenlétére utal. A Bajkutat már az 1180-as évek környékén följegyzik III. Béla király irataiban. Mindez azt jelenti, hogy ezen a vidéken már az 1180-as években van egy olyan kút, ahova az emberek azért mennek, merthogy ott a bajaikra gyógyírt találnak. Annyit tudunk erről az időről, hogy premontrei szerzetesek jelennek meg a Szentkút területén. Mindez egyrészt a hely jelentőségét is kiemeli, másrészt pedig, ha a szerzetesek jelen vannak egy területen, az azt jelenti, hogy ott egyfajta vallási élet is működik. Később, 1382-ben ugyanez a Bajkút, amely megmarad Nagy Lajos király irataiban, a Klarissza rendnek alapított kolostor felépítésénél jelenik meg a következő alkalommal. Az 1526-os elpusztulást követően annyit tudunk a történelmi följegyzésekből, hogy bár a templomokat mindenhol ledöntik, de a kút megmarad. Tehát a kút valamilyen szinten túléli a törököket. A kutat ebben az időben már Szentkútnak is kezdik nevezni. Ekkor templomok nincsenek, így ez a kút az itteni bujdosó magyaroknak egy szakrális helye, ahova esküdni, gyónni járnak. Már csak azért is, mert itt vannak a bujdosó szerzetesek, akiket kiűztek a különböző kolostorokból. Itt tudnak a hívek találkozni papokkal is. Tehát a történelem folyama arra próbál bennünket rávezetni, hogy itt egy olyan hely van már az egészen korai keresztény magyarságtól fogva, amely ennek a népnek, a vidéknek egy olyan helye, ahova ők testi-lelki bajaikban gyógyulást keresni elzarándokoltak. A török uralom után az 1752-es Doroszló-újratelepítésnél a falu megépül, közvetlenül a Bajkút régi területe mellett, ezért már jobban használják a Doroszló elnevezést, de mindig melléteszik, hogy Szentkút, amiről szó van, tehát innen a Doroszló–Szentkút elnevezés. Ennek a Szentkút- jellegnek az 1792-es Zablóczki-féle gyógyulás (a gombosi vak fiatalember megmosva szemét a kút vizében, visszanyeri látását) továbbá az a több mint nyolcvan gyógyulás, amelyet a Szentkút történelmi könyve följegyez, egyértelműen megpecsételi a hely jellegét. Egyre inkább tudatosul az emberekben, hogy itt egy olyan hely van, amely szent hely, zarándokhely. Ahhoz, hogy valami zarándokhely legyen, nem elég, hogy van egy hely, ahol jól lehet imádkozni, tehát a kegyhely egészen addig nem számít kegyhelynek, amíg az egyház valamilyen megnyilatkozásokat nem ad vele kapcsolatban. Elég későn, 1835-ben jelenik meg az a pápai irat, ahol Kisboldogasszony napját és a pünkösd napjait XVI. Gergely pápa búcsúi napokká nyilvánítja. Ezek az úgynevezett pápai jogú, nagyon magas rangú búcsúk.

Sokan az otthon maradottaknak is visznek a Szentkút vizéből

Sokan az otthon maradottaknak is visznek a Szentkút vizéből

Mi a búcsúk története és lelki vetülete, hogyan lehet búcsút nyerni?

– Említettük, több mint nyolcvan gyógyulásról van szó. Ezek között vannak nagyon egyszerű, nagyon puritán gyógyulások és másfélék is. Tegyük fel, hogy a hosszú évekig tartó betegségek nyomán elhozzák a hozzátartozók a beteget, megmossák az adott testrészt a Szentkút vizében és annak betegsége  meggyógyul. Erről tudnak bizonyítékkal szolgálni az emberek, tanúik vannak rá stb. A szentkúti történésekről szóló iratokat összegyűjtik, majd fölküldik a kalocsai érsekségre. A kalocsai érsekségről fölküldik a Szentszékhez és a Szentszék, amikor megvizsgálta, akkor ennek alapján, mintegy a gyógyulások és a hely iránti tiszteletből nem hivatalosan búcsújáró helyként ismeri el a Szentkutat. Ekkor pápai jogú búcsúkat ad különböző búcsújáró helyeknek. Ahol gyakorlatilag a búcsúk teljességét el lehet nyerni. Aztán a későbbiekben X. Pius pápa hozott még rendeletben több búcsús napot, amikor a zsinat előtti időszakban elzarándokolhattak az emberek a Szentkúthoz, az egyház nyújtotta búcsúkban tudtak részesedni.

Az első gyógyulást 1792-ben jegyezték fel, amikor egy gombosi vak fiatalember visszanyerte látását, miután megmosta szemét a kút vizében

Az első gyógyulást 1792-ben jegyezték fel, amikor egy gombosi vak fiatalember visszanyerte látását, miután megmosta szemét a kút vizében

Gyakorlatilag 1967-ben Zvekánovity Mátyás a Doroszló–Szentkútnak ezt a fajta, 1835-ös évtől már egyházilag is jóváhagyott búcsújáró hely státuszát megerősíti, annyiban, hogy ami egyházmegyei búcsújáró helynek vagy kegyhelynek számít, az már annyit jelent, hogy nemcsak az évnek a meghatározott napjain lehet elzarándokolni és búcsút nyerni, hanem az év minden napján, állandó jelleggel. Érdemes tudni, hogy egy templomban évente háromszor vagy négyszer lehet búcsút nyerni. A Szentkúton ezeken az alkalmakon kívül is, sőt a meghatározott napokon viszont másutt nem, csakis a Szentkúton lehet búcsút nyerni. Ezek voltak a Kisboldogasszony ünnepe, pünkösd és aztán 1910-ben X. Pius pápa jóváhagyta még az áldozócsütörtököt, a pünkösd három napját, a szentháromság vasárnapját, Nagyboldogasszonyt, Sarlós Boldogasszonyt, Szűz Mária nevét, Húsvét hétfőtől Mária neve napjáig minden újhold vasárnapot. Ezek azok a búcsúk, amikor a Szentkútra zarándokolva búcsút lehetett nyerni. Zvekánovity Mátyás nevéhez fűződik, hogy az Egyház megadja a püspökségeknek azt a jogot, hogy búcsújáró hellyé nyilváníthatnak helyeket, ekkor a Doroszló–Szentkút lesz az új kegyhely az Egyházmegyében, ami elszakad a Kalocsa–Bácsi érsekségtől. Az Egyházmegye 1967-ben hozza meg azt a döntést, hogy a Doroszló–Szentkút a búcsújáró helye az egész egyházmegyének.

Doroszló–Szentkút vonatkozásában azt szoktam mondani, hogy ez a találkozás helye. Egyéneké, közösségeké egyaránt. Az egyszerűbb, kézzelfoghatóbb és a mindenki által megtapasztalható része, hogy itt találkoznak különböző emberek egymással. Tudunk arról is, hogy a hívek, az emberek évente megszerveznek maguk és egymás számára ide magánjellegű találkozókat. Tehát a személyes találkozásnak is egy szép, visszatérő helye a Doroszló–Szentkút.

Egészen biztosan a közösségeknek is találkozási helye, a különböző közösségből érkezők egymással is ismerkednek. A harmadik szegmens, amit erősíteni szeretnénk a jövőben, hogy a mi közösségeink kultúráinak a találkozási helye legyen. Abban az értelemben, hogy a népviseletek, a Mária-lány hagyományok, a hordozható Szűzanyák hagyományának, a lobogók által megmutatkozó közösségek találkozási helye, az együvé tartozás kifejeződése legyen. Ez a hely ugyanakkor nagy közösség nagy találkozása is, leginkább Kisboldogasszony napján, hiszen az az ünnep a legtömegesebb.

Doroszlói Mária-lányok a Kisboldogasszony-napi búcsúban ( L. Móger Tímea archív fotója)

Doroszlói Mária-lányok a Kisboldogasszony-napi búcsúban ( L. Móger Tímea archív fotója)

A találkozásnak és a zarándoklatnak viszont van egy nagyon komoly lelki oldala is a Doroszló–Szentkúton. Ez nem annyira látványos, viszont nagyon fontos dolog. Az indulgencia, vagyis a bűnbocsánat szó az, amely magában a búcsúban rejlik. Az elégtételt, a búcsúzást próbálja kifejezni. Miért búcsú a megnevezés? A keresztény tanítás azt vallja, hogy annak ellenére, hogy Isten megbocsátja a bűneinket, ezeknek az elkövetett bűnöknek következményei vannak, az ős-bűnnek és a személyes bűnöknek is. Mindezek jóvátételt kívánnak. Az emberi becsület azt kívánja, hogy próbáljuk meg helyrehozni a vétket, betölteni a hiányt, jóvátenni a kárt, amely egy-egy vétség nyomán keletkezett. Az elégtétel sokféleképpen megvalósulhat. Egyrészt lehetséges úgy, hogy fizikailag jóvátesszük. Tegyük fel, ha valaki embertársától eltulajdonít valamit, meggyónja azt a tettét, a gyóntatója mindaddig nem oldozhatja fel, amíg a gyónás függvényében nem ígéri meg, hogy ezt a létszükségletet visszaviszi. Vannak viszont dolgok, amelyeket nem lehet a fizikai értelemben visszacsinálni. Van olyan lehetőség is, hogy az elkövetett vétket az ember nem fizikailag próbálja jóvátenni, hanem úgy, hogy imádkozik, tehát lelki értelemben próbálja jóvátenni. Ebben a lelki jóvátételi szándékban az ember számára segítségül van az Egyház, amelynek feje Krisztus, tagjai között pedig ott vannak a szinte tökéletes életet élt emberek, vagyis a szentek érdemei, a Szűzanyával kezdődően, az egyház szentjei, Szent József, Szent Ágoston, Szent Tamás, továbbá nagy királyaink, Szent István, Szent László érdemei. Szentéletük törekvései az Istennél kedves áldozatok. Ezeket az érdemeket a búcsúkon fölkínálja az egyház az egyszerű embereknek, hogy a szentek jócselekedetéért, a szentségekért megküzdve, búcsút nyerve, ezekkel egyesítve imáinkat próbáljuk az elégtételt az Istennek megadni a mi személyes bűneinkért. A másik pedig, hogy ezeknek a szenteknek az érdemeiért, a búcsú elnyerésének szándékával fölajánljuk a mi emberi búcsúnyerésünket az elhunytakért. Egyszóval az egyház kegyelmi kincstárát használjuk fel arra, hogy élőkért, önmagunkért vagy elhunyt szeretteinkért elnyerjük az egyház által kínált szentek érdemében azokat az ajándékokat, kegyelmeket, amelyeket a búcsús kegyelmek nyújtanak. A búcsú alapja a bűnbánat, az Úristen megbocsátásáért könyörögni, a kegyhelyi szentgyónásban elbúcsúzni a bűneinktől.

Ezért nem mindegy, mikor és hova járulunk gyónni vagy búcsút nyerni. Az egyház mindig imádkozik az emberért a szentgyónásban, de a búcsú elnyerésénél az emberi törekvéshez odaáll mellé az egyház a maga egész történelmével, a szentjeinek az egész táborával, és mintegy az emberi imádságot a szenteknek az érdemein keresztül viszi oda az Úristenhez.

Mennyiben mások a jelenben a gyógyulási és búcsúnyerési szándékok a hívek által a múltban megfogalmazottakhoz képest?

– Manapság az orvostudomány, ha becsületes, akkor olyan szinten van, hogy az emberi élet problémáját, betegségeit hatékonyan kezeli. Átkerült egy másik oldalra a hangsúly, merthogy abban az időben, amikor a testi bajokat nehezebben tudták kezelni, a lelki természetű problémákra viszont sokkal jobban választ tudtak adni az emberek. Ez köszönhető volt annak az alapvető vallásos hozzáállásnak, amivel a léthez viszonyultak.  Ma ez fenekestül fölfordult, ma sokkal könnyebben áll az ember a testi egészségéhez, de nem tud mit kezdeni a lelki problémáival. Azt mondom, boldogok azok az emberek, akik fölismerik azt a lehetőséget, hogy például ebben a fajta a búcsúnyerési áldozatban és a törekvő vallásos életben megpróbálják ezt a fajta lelkiállapotot megerősíteni.

Ami a Kisboldogasszony-napi búcsút illeti, általában a fizikai találkozási szándék teszi tömegessé az eseményt. Ez a koronavírus-helyzet miatt idén valószínűleg nem valósul meg. Viszont az embereknél, akik nem csak ezt a fizikai találkozást tartják fontosnak, hanem az Istennel való lelki találkozást is, azok számára adott, nemcsak a Kisboldogasszony-napi búcsú, hanem az előbb említett több búcsús alkalom is, egész éven át Doroszló–Szentkúton – hallottuk Verebélyi atyától.

 

 

 

 

 

 

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége