2024. április 25., csütörtök

Szépen, magyarul, Zomborban

Információs táblát helyezett ki a vakok zombori egyesülete a Szent György térre. A fekete alapú táblán a városközpont hét nevezetessége van stilizált ábrázolással föltüntetve, a nyolcadik az ilyen táblákon szokásos „X” – vagyis „Ön itt van”. Elgondolkodtató, hogy mekkora információs értéke van ennek a jelnek egy vak ember számára, s a többi is esetleg a kísérőjének nyújthat útmutatást. Ám nem a tábla hasznáról kívánok értekezni a továbbiakban, hiszen sok egyéb haszontalan dologra elköltött pénzről van tudomásunk, ez nem nyom sokat a latban. Ám a többnyelvűséggel már több a gond, miként általában Zomborban, amelynek honlapjáról egyik napról a másikra – magyarázat vagy indoklás nélkül – eltűnt a latin betűs közlés, pedig azzal nem volt semmi baj.
Ám vissza az információs táblához, amit a Vakok és Látássérültek Egyesülete (Udruženje slepih i slabovidih) állított, bár az egyesület magyar elnevezése helyesen: Vakok és Gyengénlátók Egyesülete.

Információs tábla vakoknak (Fekete J. József felvétele)

Információs tábla vakoknak (Fekete J. József felvétele)

Az „Ön itt van” X jele Laza Kostić, a szerb romantika kiemelkedő költőjének egész alakos, padon ülő szobra mellett áll, amit a tábla megálmodója így nevezett el: Sombor Lazi Kostiću, – magyarul: Zombor Lazó Kosztitynak. Így. Nem kis nyelvi lelemény. Folytassuk, a következő állomással. Crkva Svetog Stjepana – Szvetog Sztjepana Templom. Ez voltaképpen a Szent István király templom, az Árpád-házi István királynak szentelt kéttornyú épület, amit a nem magyar ajkú zomboriak előszeretettel hívnak karmelita templomnak. Mellette áll a Županija – Megye, talán nem szőrszálhasogatás, hogy az utalás a megyeházára vonatkozik, nem pedig egy közigazgatási egységre.

Ez után itt van még a Crkva Svetog Georgija – Szvetog Georgija Templom, ami természetesen a Szent György vértanú görögkeleti nagytemplom és plébánia.

Az információs tábla szövegének kiötlője a városházát eltalálta, s majdnem a Szentháromság Plébániát is, ami tulajdonképpen az 1717-ben épült Szentháromság plébániatemplom.

Érthetetlen, hogy egy ilyen egyszerű, pár soros szöveget miért nem adnak a magyar nyelvben járatos (van még néhány) szakember kezébe, mielőtt nyilvánosságra hoznák. Így most szégyenkezhet az egész város a magyarul tudók előtt.