Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

MOZIZZ OTTHON!

Mérgező maszkulinitás

Az önvédelem művészete

Lénárd Róbert

2020. május 23., 13:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az amerikai független filmek általában szándékosan mondanak ellent a hollywoodi témáknak és kísértéseknek: hasonlóképp viselkednek, mint az Off-Broadway, amikor szándékosan kerüli a nagy musicalek cukormázát. Ez persze sokszor abba a zsákutcába vezet, hogy üresen puffognak az Álomgyárból kimaradt frázisok (érted: egyenjogúság, baloldaliság, abortuszkérdés, satöbbi). Az önvédelem művészete, bár önmagát afféle fejlődésmoziként kínálja fel, a férfiassággal kapcsolatos sztereotípiákat teszi meg célpontjául, és szerencsére jócskán túlmutat a gyerekes ujjal lövöldözésen.

A történet valóban egy fejlődésregény struktúráját hozza: Casey (Jesse Eisenberg) egyedül él kutyájával, munkahelyén elégedettek a teljesítményével, de személyét kutyába se veszik. Egy éjjel vásárlásból hazabandukolva pár motoros gyakorlatilag péppé veri, ami pár hét kórházzal jár és persze amúgy sem túlfűtött önbizalmának totális leépülésével. Már-már fegyvert vásárol, hogy megvédhesse magát, de útjába akad egy karate klub. Casey betagosodik, gyorsan és jól tanul, és miközben személyisége helyre kerül, egyre közelebb vonzódik a klub titokzatos éjszakai óráihoz és annak vezetőjéhez, a Szenszejhez (Alessandro Nivola).

Szinte minden, amit az író-rendező Riley Stearns felpakol elénk ebben a bő másfél órában, az irónia finom pasztell színeibe öltözik. (Az is kérdés, hogy egy a maszkulinitás kérdésére kevésbé fókuszáló néző észreveszi-e, hogyan csinál idiótát az előítéletek hordozóiból.) Az első bő fél órában egyszerre érezzük kellemetlennek, ugyanakkor roppant ismerősnek Casey csetlés-botlását, és hát a karate mint megoldás is kicsit sutának tűnik. A karateóra azonban nem egyszerűen harcművészet, hanem jellemformáló erő, amely arra hivatott, hogy Férfit (igen, így, nagy betűvel!) csináljon Caseyből. Ennek érdekében pedig záporozni kezdenek a válogatott hülyeségek a Szenszej haloványan mosolyra nyíló szájából. A Casey túl lányos név, a tacskó nem férfias kutya, ezért német juhászra kell cserélni, a soft rock nem férfias zene, tehát csak metál kerülhet a lejátszóba.

Az amerikai köznyelvben csak toxic masculinity (mérgező maszkulinitás) néven ismert jelenség paródiája játszódik le a szemünk előtt, amely a férfit az érzelemmentesség, az erőszakosság, a felsőbbrendűség és a szexuális agresszió felől definiálja, és tán még azt is hihetnénk, hogy a szerző maga is elhiszi ezt az avitt maszlagot, ha nem vágná pofon saját szereplőit egy-egy ironikus momentummal. Egyszerűen képtelenség kaccanás nélkül kibírni, ahogy a Szenszej (már ez a név is, könyörgöm!) gyászos őszinteséggel taglalja, hogyan halt meg a karateklub alapítója egy vadászbalesetben, amelynek során összekeverték egy madárral. Az sem minden kikacsintást nélkülöző pillanat, amikor a neme miatt örök barna öves Anna félholtra gyepálja az övsorrendben őt leköröző srácot vagy amikor Casey annyira büszke sárga övére (karatéban járatlanoknak: az a második szint a fehér öv után), hogy attól kezdve kizárólag sárga termékeket vásárol a szupermarketben.

Az efféle független produkciók erőssége általában a forgatókönyv, ám Riley Stearnsnek még egy csodafegyvere van. Jesse Eisenbergről tudjuk, hogy jó színész, ám ez a szerepe egy jó méterrel túllép azon a bizonyos cukorhegyen ‒ az agyonajnározott A közösségi háló Zuckerbergjén. Ott „csak” irritáló volt az okoskodásával, itt azonban az ASMR-videókat megszégyenítően motyogó, fikusszá frusztrált könyvelő jellemfejlődését különösen ügyes eszköztárral kezeli: alakításában Casey nem egyszerűen önbizalommal telik meg, de az önbizalom pattogása mögött a frusztrációkat is végig látható övezetben tartja, mintegy ironikus lábjegyzettel látva el a történetet.

A sztereotípiák mentén haladás és a maszkulinitás félreértelmezésének óvatos, vicces filmje hát Az önvédelem művészete. Védekezni nem tanulunk meg belőle, de arra remek, hogy öt percre kérdőre vonjuk azt, amit a társadalmunkban is sokszor ránk ömlő férfiasságdefiniciókról megtanultunk.

(The Art of Self-Defense, 2019. Írta és rendezte: Riley Stearns. Fényképezte: Michael Ragen. Vágó: Sarah Beth Shapiro. Zene: Heather McIntosh. A főbb szerepekben: Jesse Eisenberg, Alessandro Nivola, Imogen Poots.)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége