2021. január 17., vasárnap

A csonthéjasoknál fajtól függően eltérőek a fagykárok

Az utóbbi évek időjárása folyamatosan mér csapást a mezőgazdaságra, s ha nem a fagy, akor a jégverés, a vihar vagy pedig az aszály húzza át a gazda számadását, de okozzon az bármekkora kárt is, elmarad elemi csapássá nyilvánítása.

Zoran Keserović, a Vajdasági Gyümölcstermesztők Egyesületének elnöke, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára úgy nyilatkozott: feltételezhető, hogy a fiatal gyümölcsösökben, ahol nem alkalmaztak fagyvédelmet, a sárgabarack 90, az őszibarack és a cseresznye pedig 50-60 százalékban károsodott, hiszen a hőmérséklet Vajdaság északi vidékein helyenként mínusz 6 fokig süllyedt.
A későbbi virágzású almákat, valamint a meggy-, a körte- és a szilvafákat nem érte kár a március végi zord időben, de, mint Keserović mondja, ezekre is ugyanaz a szabály érvényes: fontos odafigyelni, hogy milyen időjárású vidéken telepítjük, és gondot kell fordítani a fagyoktól való védelmükre. Enélkül a jövőben is előfordulhat, hogy az országban jegyzett fagykár eléri a 80–200 millió eurót.
Tapasztalt gyümölcstermelők véleménye szerint nem a téli, a gyümölcsfák mélynyugalmi állapotában jelentkező kemény fagy, hanem a nedvkeringés indulásakor bekövetkező alacsony hőmérséklet károsít, s ha az rügypattanáskor, vagy később, a virágzás valamely szakaszában jelentkezik – oda a gyümölcstermés.

A szakirodalom szerint a kajszi kisebb károsodással elviseli a 0º és 8 ºC közötti fagyot, az őszibarack viszont –3 és –6 ºC, a cseresznye pedig –2 és –4 ºC közötti hőmérsékleten károsodhat.