2024. május 8., szerda

Krumpliban a jövő?

Alacsony ár, magasabb orosz kritériumok – Nem kifizetődő megtartani az öreg almásokat

A királyhalmi, a hajdújárási és a palicsi gyümölcstermelők egy része felszámolja gyümölcsöseinek öregebb fáit. Mint azt lapunknak kifejtették, jobban megéri nekik krumplitermeléssel vagy más veteményes zöldség nevelésével foglalkozni, hisz az almának már nincs nagy értéke, és a fák fenntartása is problémás. A korán érkező idei tavasz sem jósol semmi biztatót a termést illetően, állítják a termelők.

Farönkök maradtak a fák helyén (Gergely Árpád felvétele)

Farönkök maradtak a fák helyén (Gergely Árpád felvétele)

A homokvidéken gazdálkodók évről évre áron alul tudják értékesíteni az almát, az elmúlt időszakban az orosz piac számára termelték a gyümölcsöt, ahová viszont csak prémium kategóriás termés szállítható ki. Az utóbbi négy év tavaszi-nyári jégesői, illetve a szélsőséges időjárási körülmények is hátráltató hatással voltak a tökéletes, első osztályú gyümölcs kitermelésére, a léalmának valót pedig csak aprópénzért adhatják el vagy egyáltalán nem tudják értékesíteni.

A helyzetet nehezíti, hogy az oroszok is elkezdtek saját almát termelni, az elmúlt évek alatt nemcsak a termést, hanem fákat is vásároltak, és immár saját ültetvénnyel rendelkeznek. Nincs nagy keresletük a vajdasági gyümölcsre, akadozik hozzájuk a kiszállítás. Mindemellett a gazdák nem tudják kinek átadni a gazdaságot, kiöregedtek a falvak, és munkaerőhiánnyal is küzdenek. A termelést az öntözőrendszerek hiánya is korlátozza.
A gazdák elsősorban a rossz kondícióban lévő, elöregedett, több éves vagy több évtizedes, rossz és gyengébb terméshozamú almásaiktól szabadultak meg. Ezek a fák hosszútávon nem kifizetődők, hisz könnyebben megfertőződhetnek, többet kell őket permetezni. Azoknak a gazdáknak, akik továbbra is almatermeléssel fognak foglalkozni, nagyon oda kell figyelniük a minőségi termelésre, ajánlatos jéghálóval, öntözőberendezésekkel ellátott ültetvényeken termeszteniük a gyümölcsöt.

Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség tanácsának elnöke a szabadkai tejpiacon és az orosz piacon is értékesíti gyümölcsfái termését, de hagyományos termőfölddel is rendelkezik és más konyhakerti veteményese is van.
– Az orosz piacra tudtunk számítani, ők valamennyire elfogadható áron vásárolták fel az almát. Az elmúlt 5–6 évben viszont folyamatosan emelték a kritériumokat. Az oroszországi szabványokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy csak extra minőségű almát vesznek át. Ezen a homokos területen nehéz az extra minőséget elérni, és az lenne a legjobb, ha a termés legalább 90 százaléka első osztályon felüli minőség lenne. A jelenlegi helyzet szerint ezen a területen az 50 százalékot sem érik el a termelők. Szüreteléskor a gazdák kiválogatják az extra minőséget, a visszamaradtak is jó állapotban vannak, de azok nem kellenek az oroszoknak. A termelők azokat csak viszonteladókon keresztül értékesítik, és így jut el az alma a hazai piacra és az áruházakba. A megfelelő mennyiségű extra alma termelését akkor érnénk el, ha integrált termelés zajlana. A jégháló megvédené a termést a jégtől és az erős napsütéstől is. Alkalmazni kellene mérnököt, aki megállapítaná a vegyszeres kezelések pontos időpontját. Az öntözőrendszerek hiánya is nehezíti a termelést. A munkaerő is gondot okoz, magasak az órabérek. Ha mégis akad munkás, akkor nem a megfelelő módon szüretelnek, mert tépik, szaggatják a gyümölcsöt, ami már a tárolás előtt sérül. Rendes, hozzáértő munkaerőt nem lehet találni, ennek egyik oka, hogy sokan elhagyták az országot. Előfordul, hogy a munkásokat száz kilométer távolságról hozatják, mert a környéken alig maradt munkaerő. Az ember sajnálja a jó állapotban lévő, vegetatív gyümölcsöst felszámolni, hisz több évet várt a termésére. Nagyon jó köztársasági, tartományi, Prosperitati pályázatok vannak, de úgy gondolom, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy meghozza a kedvet az újabb gyümölcsösök telepítésére – nyilatkozta lapunknak Katona Róbert.

Az idősebb fák kiszedésének lehetőségén el kell gondolkodni, állítja a termelő, hisz vannak alternatív megoldások. Például a burgonyatermelés.
– Az idős almafák ellenálló-képessége nem olyan, mint egy fiatal, tízéves gyümölcsösnek. Inkább kiszedik őket, mert nem kifizetődő a karbantartásuk. Többek között tápanyag-utánpótlásra, több permetezésre van szükségük, mert nem eléggé ellenállók a betegségekre. A termőmennyiségük nem megfelelő és a kinevelt almák minősége sem. Az almafának legalább három évre van szüksége ahhoz, hogy megmutatkozzon a termés minősége és legalább öt év ahhoz, hogy hasznot hozzon. Az új sláger egyértelműen a krumpli lesz, amit ha már márciusban elültetünk, május végére terem és pénzt hoz. Én is az idősebb fákat szedem ki, első évben a talaj pihentetése céljából takarmánykukoricát ültetek a helyére. Mikor megtörtént a föld tápanyag-utánpótlása, akkor krumplit ültetek majd – magyarázta a termelő.
Félő, hogy a burgonya túltermelése az alma esetéhez hasonló állapotokat idéz elő: a kínálat megnő, az árak alacsonyak lesznek.
– Négy-öt éve beszélgetünk a gazdákkal arról, hogy hányan terveznek krumplit ültetni, illetve hányan termelnek már krumplit. Túltermelés még nem következett be, érdekes módon, az orosz piacon is van igény a burgonyára, különösen a korai fajtára. Az éghajlat és a talaj is megfelelő annak termelésére. Dél-Szerbiában kötöttebb talajok vannak és a tavaszi esőzések lelassítják a növekedést, ami a betakarítást is megnehezíti. Nekünk gyönyörű homokos, laza, porózus szerkezetű talajunk van, ahonnan általában könnyebb a betakarítás. Az alma kilóját jelenleg 40–50 dinárért lehet eladni és a burgonyáé is ugyanennyi, viszont az utóbbit nem kell annyiszor vegyszerrel kezelni, munkaerő szinte nem is kell hozzá, hisz gépi vetése és betakarítása is lehetséges. Legnagyobb előnye, hogy három hónap után megtérül a befektetése – részletezte Katona Róbert.
Korábban csak szőlőt termeltek ezen a vidéken, mert az 1800-as évek végén felfedezték, hogy a homokban nem tud megtelepedni egy bizonyos szőlőt károsító baktérium. Minden gazda a palicsi feldolgozóba vitte a szőlőt és házi borokat készített. Az 1970-es évek közepén fagy tette tönkre a tőkéket, és nem volt megfelelő a termés, az árak estek és a gazdák zöme gyümölcsfákat ültetett a szőlő helyére, mesélte a termelő.

– Most megint egy ilyen átalakulási folyamatot látok. Tíz-tizenöt éve az ipari almát, meggyet vásárolták állandó jelleggel, traktorokkal vitték a kiválogatott gyümölcsöt. A gazdák ebből ki tudták fizetni az almaszedőket és a ládákat. 2018-ban már nem szedték fel a gyümölcsöt, mert 3 dináros árnál nem érte meg, tavaly 8 dinár volt a léalma csúcsára, amiért már érdemes volt összeszedni. A teljes mennyiség Magyarországra és Ausztriába ment. Nagy homokszállító kamionokkal vitték Királyhalmáról, egy felvásárló körülbelül kétezer tonna léalmát vett át. Ez mentett meg bennünket – mondta Katona Róbert.
A megmaradt gyümölcsösök terméshozamát a korai tavasz is fenyegeti.
– Az idei tél nagyobb fagyok nélkül múlik el, ez majd márciusban okoz gondot. Azt tapasztaltuk, hogy a fák már ébredeznek, megindult a keringés a rügyekben, a tavaszi fagy, lehűlés pedig nem csak, hogy megfelezi majd a termést, hanem harmadolni fogja. A kártevőkkel is kell majd számolni, mert azok nem tudtak elpusztulni a hideg hiányában, ez több permetezéshez, azaz nagyobb kiadásokhoz vezet. A csonthéjasoknál nagyon látványos lesz a fagykár. Tavaly és az előtt egy darab barack nem termett a környéken – nyilatkozta a termelő.

Urbán Károly palicsi termelőnek Hajdújáráson vannak ültetvényei. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy a gyümölcsöse teljes felszámolása mellett döntött.

– Sosem létezett egy egységes gazdasági terv a gyümölcsösök telepítésére. Óriási földterületet telepítettek be fákkal, a vegyszerek árai emelkedtek, és már a kezdetekben láttam, hogy a gyümölcsészetnek nem lesz nagy jövője Szerbiában. Nincsenek felvásárlóállomások a környékünkön, a falvakat pedig elhagyják az emberek. Kiöregedett a gazdaság, a kevés nyugdíjból pedig nehéz megélni. Ha lenne olyan hely, ahol felvásárolnák az almát, az segítség lenne. Ha a helyi felvásárlás nem történik meg, mindenki ki fogja szedni a gyümölcsösöket és más növény termelésébe kezd, legyen az búza vagy veteményes. Összesen 20 hektárnyi földem van, hét hektárnyi területen termeltem gyümölcsöt, aminek 60 százalékát kiszedtem és folyamatosan számolom fel 2018 óta. A fennmaradt terület egy része őszibarack, de csemegeszőlőt is termelek. Üzletekben tudom értékesíteni, a külföldi piac nem érdekel, esetleg a szüreti napokon tudok eladni belőle egy tonnányit, ha szép idő van. A léalmát eladjuk ahol tudjuk. Két hűtőházam van, annak az áramellátása igen költséges. A lányomnak és a vejemnek nem tudom átadni a gazdaságot, mert más szakmában dolgoznak. Ezért és sok más probléma miatt döntöttem úgy, hogy folyamatosan leépítem a gyümölcstermelést, most is vettem ki fákat. A megmaradtakat még meg fogjuk metszeni. A kiszedett fából tüzelő lesz, a terméséből pedig pálinka készül. Az alma ára nem fogja elérni a 100 dináros kilogrammonkénti árat, a korai tavasz sem kedvez a mostani termésnek – magyarázta Urbán Károly.
Mint azt a termelők lapunknak nyilatkozva elmondták, a valamikori Podrum Palics pincegazdaság helyén működő Andex Kft. hűtőházában látják a további gyümölcstermelés reményét, abban az esetben, ha az felvásárolná az ipari almát. Felkerestük az Andex vállalat képviselőit, hogy megkérdezzük, mikortól tervezik a léalma felvásárlásának bevezetését, de azt a választ kaptuk, hogy nem foglalkoznak ilyesmivel és a jövőre nézve sincsenek ilyen terveik.

Nyitókép: Farönkök maradtak a fák helyén (Gergely Árpád felvétele)