2021. május 14., péntek

Szabad-e játszani?

Ha minden jól megy, ma (múlt hétfőn – szerk. megj.) rajtol és egészen február 2-áig tart az év első Grand Slam-tornája, az Australian Open. Persze az, hogy mikor mondhatjuk valamire, hogy „jól megy”, igencsak relatív. Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy a Föld másik felén – így vagy úgy – befejezik a teniszvilág egyik legfontosabb versenyét. A dolog mikéntje már egészen más kérdés. Ausztrália lángokban, az óriási méreteket öltő bozóttüzek füstje pedig nemcsak Melbourne-t, de már Dél-Amerikát is elérte. A selejtezőkben több játékos is légzési nehézségek miatt adta fel saját mérkőzését, s a szintén Melbourne-ben zajló Kooyong Classic bemutató tornán ugyancsak a szmog miatt szakadt félbe Sarapova és Siegemund találkozója. A légszennyezettség a sportolókon kívül a bírókat, a szurkolókat, a szervezőket, egyszóval mindenkit veszélyeztet. A torna igazgatója, Craig Tiley korábban úgy nyilatkozott, végső esetben a három becsukható stadionban, illetve nyolc fedett edzőpályán (!) bonyolítják le az Australian Opent. Mindeközben Greta Thunberg svéd klímaaktivista a svájci Roger Federernek üzenget, megkérdőjelezve a teniszező elkötelezettségét a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

A látottak alapján felmerül bennem a kérdés: mennyire etikus ilyen környezetben pályára lépni? Egyáltalán, mekkora a játékosok felelőssége az ügyben, amikor Ausztrália miniszterelnöke a tüzek elterjedésekor éppen Hawaiin nyaralt, a versenyigazgatók pedig fittyet hánynak a veszélyre? A segítség időközben váratlan helyről érkezett: a teniszezők, ha már kötelező a fellépés, a maguk módján adakoznak. Egy szerdai jótékonysági eseményen ötmillió dollár gyűlt össze, a rendezvényen Roger Federer, Alexander Zverev, Rafael Nadal, Novak Đoković, valamint Serena Williams, Naomi Oszaka és Caroline Wozniacki vett részt. A nép hőse egyértelműen a sportág fenegyereke, Nick Kyrgios, aki minden egyes ásza után 200 ausztrál dollárt adományoz a tüzek megfékezésére. Kezdeményezéséhez több teniszező azonnal csatlakozott, ötletét pedig még az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság hálóőrei is elcsenték, bravúrjaikkal segítve az ausztrálokat. Bár az ország miniszterelnökét sokáig jogosan támadták a világ minden tájáról, annyiban igazat kell adni Scott Morrisonnak, hogy semmiképpen sem szabad hátat fordítani Ausztráliának. A turizmusból befolyó összeg most is a katasztrófa elhárításához járul hozzá, a Grand Slam-torna pedig az egyik, ha nem a legnagyobb attrakció jelenleg messze földön. Hogy a címben feltett kérdésre válaszoljak: ha a versenyszervezők szerint semmi akadálya a torna megrendezésének, akkor a világ legjobbjainak nem sok választásuk marad, s abban is biztos vagyok, hogy még ilyen körülmények között is parádés produkciókat láthatunk majd napról napra. A sportolók adományaikkal már példát mutattak, ugyanakkor elgondolkodtató, amit a francia Gilles Simon nemrég írt a közösségi média felületére: „Ha találunk orvost, aki szerint veszélytelen teniszezni 45 fokban, és találunk bírókat, akik szerint a nedves fű nem csúszik Wimbledonban, akkor most találni kell egy olyan szakértőt, aki szerint kielégítő a levegő minősége, ugye?”