Ha víz nincs, daru sincs

Több éve már, hogy szárazon marad a Sóskopó medre az őszi madárvonulás idejére

Gergely József

2019. november 17., 20:40

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Törökbecsétől 5–6 kilométerre keletre található, a Tisza egyik egykori mederében kialakult Sóskopó a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legértékesebb szikes tava, amely számos védett és fokozottan védett madár, emlős, kétéltű és növényfaj otthona. Az észak–déli madárvonulási útvonalon fekvő, a vándormadarak számára pihenő, táplálkozó és éjszakázó hely az elmúlt néhány évben a csapadékhiány és a szélsőségesen meleg időjárás miatt már nemcsak nyáron, hanem ősszel is szárazon maradt. Az elmúlt napokban hullott csapadék és az októberben végzett több hetes vízpótlás ellenére a kopó medrében továbbra sincs összefüggő vízfelület, amire azért lenne szükség, hogy a november elején megindult daru- és vadlúdvonulás alkalmával a vidékünkön tömegesen átvonuló vízimadarak hosszabb-rövidebb időre meg tudjanak pihenni a Sóskopón.

Októberi száraz tómeder(Farkas Géza felvétele)

Októberi száraz tómeder(Farkas Géza felvétele)

Amikor 10–20 centiméter mély víz gyűlik össze a kopó medrében, novemberben egyes napokon akár 15–18 ezer daru is a Sóskopót választja éjszakázó pihenőhelyül. Ekkora darutömeggel Szerbiában sehol másutt nem lehet találkozni. A rikácsoló, krúgató darvak mellett több ezer vadliba és vadkacsa is megfigyelhető. A madártömegeket a táplálék elérhetősége, a terület kedvező földrajzi elhelyezkedése és zavartalansága biztosítja. A Sóskopó a Törökbecsei Vadászegyesület vadászterületének közepén helyezkedik el, de a vadászatot teljesen felfüggesztették a Sóskopón. Viszonylag kis területe ellenére a rezervátumban eddig több mint kétszáz madárfaj jelenlétét sikerült bizonyítani, közülük 70–80 faj fészkel is.

A Sóskopó 2004-ben bekerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Ramsari egyezményébe, IBA (Important Bird Area), azaz nemzetközi jelentőségű madárélőhely és speciális természeti rezervátum. A területet a rossz infrastruktúra miatt viszonylag kevés turista látogatja, különösen esős időben nehéz megközelíteni, ezért Törökbecse a magyarországi SándorfalvávalA közös természeti és kulturális örökség rehabilitációja a régió jövőbeni fejlődése érdekében elnevezésű határon átnyúló IPA-projektum megvalósításába kezdett. A projektum két védelem alatt álló természeti értéket: a Sóskopó különleges természeti rezervátumot és a Sándorfalvánál elterülő Nádas tavat öleli fel.

Csóka környékén szedegető darvak a Szeged melletti Fehér-tón éjszakáznak(Gergely József felvétele)

Csóka környékén szedegető darvak a Szeged melletti Fehér-tón éjszakáznak(Gergely József felvétele)

A projektum kiemelt figyelmet szentel a gyerekeknek: négy informatív-edukációs interaktív pontot alakítottak illetve alakítanak ki, műhelymunkákat, fotószafarit és darufesztivált is szerveznek a számukra. A projektum keretében augusztusban a Tiszai Akvarell Akadémia elnevezéssel művészek alkottak a Sóskopón.

A rezervátum könnyebb megközelíthetősége érdekében a beodrai (Miloševo) aszfaltúttól 400 méter hosszúságban valamint a Törökbecséről Basahíd felé vezető úttól mintegy 1000 méteres hosszúságban zúzott kővel szórták le a dűlőutat. A szilárd út megkönnyíti a Sóskopó megközelítését a turisták és a védett terület kezelői, az őrszolgálat és a területet kutató szakemberek számára. Mivel idegenforgalmi projektumról van szó, amely nemcsak maga a Sóskopó, hanem egész Törökbecse népszerűsítésével foglalkozik, egy emléktárgybolt kialakítása is folyamatban van.

NEM GYŐZIK VÍZZEL

A Sóskopó védelem alatt álló területén Bitó Ottó vadőr rendszeresen végez terepbejárásokat, jól ismeri a környék élővilágát és természeti adottságait:

– Tavaly és az idén is rendkívül szélsőséges volt a csapadékeloszlás, ami miatt a Sóskopó hamar kiszárad, a valamikor rendszeresen fészkelő parti madarak, a cankók, a bíbicek, a gulipán és a gólyatöcs sem találta meg a költéshez szükséges feltételeket. Idén tavasszal aratás előtt hosszabb esős periódus volt, de az azt követő hőség és aszály megtette a hatását, fél évig nem hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. Hogy az őszi madárvonulás kezdetéig sem hullott annyi csapadék, ami legalább sekély vízborítást biztosított volna a kopó medrében, ezért több héten át pumpáztuk a vizet a DTD csatornából a Posta kopóba, ahonnan valamennyi átszivárgott ugyan a Sóskopóba, de amikor leálltunk a pumpázással, ezt a vizet is felitta a meder.

Tavasszal a Sóskopó melletti Postakopóban tovább megmaradt a víz (Farkas Géza felvétele)

Tavasszal a Sóskopó melletti Postakopóban tovább megmaradt a víz (Farkas Géza felvétele)

Az egész Sóskopót el kellene árasztani 20–30 centi vastag vízréteggel, hogy egyáltalán meg tudjon maradni valamennyi víz. Óriási mennyiségű vizet kellene átpumpázni, hogy ezt elérjük. A Posta kopóból természetes átszivárgással a talajon keresztül ez már nem működik, amikor évek óta folyamatosan veszítjük a talajból a vizet. A talajvíz szintje folyamatosan megy lejjebb és lejjebb. A mérőpontok azt mutatják, hogy a talajvíz szintje 3,5 méter mélyen található, ahonnan a vékony talajrepedéseken át nem tud már a felszínre jutni. Megszakadt az összeköttetés a felszíni víz és a talajvíz között. A túl hosszan tartó száraz periódusok után nem tudjuk közvetett úton pótolni a Sóskopóban a vizet.

Csak akkor tudnánk hatékony vízpótlást végezni, ha új csatornát ásnának és közvetlenül a Sóskopóba vezetnénk bele a DTD csatorna vízét, bár a szakemberek attól tartanak, hogy abban az esetben kiédesedne a Sóskopó vize, bizonyos idő után elveszítené a sósságát, ami megváltoztatná a szikes tavakra jellemző víz tulajdonságait. Bár a csapadékvíz is édesvíz, az is felhígítja a sós vizet. A megoldást a talajvízszint felemelése jelentené, ami a jelenlegi körülmények között nem látszik kivitelezhetőnek, egész nyáron pumpázhatnánk a vizet a Postakopóba, hogy a talajon átszivárogjon a Sóskopó medre alá, ahonnan idővel a felszínre törne a víz – mondta el tapasztalatait a Sóskopó vízutánpótlási gondjairól Bitó Ottó.

A Törökbecséről Beodrára vezető út mellett színes tábla hirdeti a Sóskopót(Gergely József felvétele)

A Törökbecséről Beodrára vezető út mellett színes tábla hirdeti a Sóskopót(Gergely József felvétele)

HAMAR KISZÁRAD

A Sóskopó rezervátum biológusa, Simoncsik Szilvia azon szerencsés biológusok közé tartozik, akinek a munkahelye maga a természet, a védett növény- és állatfajok rezervátuma.

Madarak helyett emberek sétálnak a tómederben (Farkas Géza felvétele)

Madarak helyett emberek sétálnak a tómederben (Farkas Géza felvétele)

– Sajnos a vízpótlástól remélt kedvező változások nem következtek be, kiadós esők nélkül nem tud újraképződni a kopó vízborítása, ami idevonzaná a vándorúton lévő vízimadarakat. Amennyiben a hónap végéig sem változik a hidrológiai helyzet, az idén sem tudjuk megtartani a sokak számára vonzó darufesztivált, amikor diákok, felnőttek, érdeklődő természetjárók nagyobb számban zarándokolnak ki a Sóskopóra, hogy fül- és szemtanúi legyenek a lármás darucsapatok naplemente után kezdődő behúzásának.

Az újvidéki Farkas Géza mérnök, lelkes természetfotós rendszeresen kijár a Sóskopóra fotótéma után kutatva, de szerinte sem várható idén nagyobb darumozgás, de még fészkelési időben, nyár elején sem volt nagyobb mozgás a rezervátumban, túl hamar elpárolog a víz, nem maradtnak itt a parti madarak költeni, mint valamikor.

– A szokásos októberi fotószafari alkalmával reméltük, hogy szerencsénk lesz és már tudunk majd darvakat fotózni, de nem jártunk eredménnyel, más madarakból is csak kevés volt még ekkor. A hosszan tartó meleg ősz miatt a hozzánk északról telelni érkező vízimadarak, ragadozó madarak sem mutatkoztak eddig nagyobb számban. Az őszi madárvonulást majd valószínűleg az első keményebb fagyok jobban beindítják.

A kacsák, libák, darvak előszeretettel táplálkoznak a mezőgazdasági területeken, csipkedik a búzát, de a szárazság miatt késett a vetés, és csak most kezd kelni a búza. Kevés kukoricatarló maradt a határban, amit nem szántottak be. Ha nincs táplálék, akkor rövidebb ideig időznek nálunk a darvak is – mondta a természetfotós, akinek légi fölvételei szemléletesen bemutatják, mennyire száraz a Sóskopó medre.

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége