Egy lelkes csapattal könnyebb

Véget ért a Branka című kisjátékfilm forgatása

Szalma Brigitta

2019. október 21., 18:27

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Mint ahogyan már beszámoltunk róla, a törökkanizsai kórházban folyt a Branka című kisjátékfilm forgatása. A film forgatókönyvét K. Kovács Ákos és Oláh Tamás írták. Oláh Tamás társrendezőként vett részt a produkcióban. A film előkészületeiről és a forgatásról kérdeztük.

Mennyi ideig tartott megírni a forgatókönyvet?

– A történetünk magja két évvel ezelőtt született meg. Ekkor beszélgettünk Ákossal a jugoszláviai újszülött rablásokról. Ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy írnunk kellene egy történetet, és készítenünk kellene egy filmet ezekről az ügyekről. Ezek nincsenek jelen a mindennapjainkban, de rengeteg kérdést vet fel, időről időre előkerül egy-egy eset, amely foglalkoztatja a közvéleményt. Nagyon sok emberi és morális tényezőt mozgat meg ez az egész. Megpróbáltunk ezekkel foglalkozni. Egy film forgatókönyve nagyon sokáig alakul. Először egy ún. treatmentet írtunk meg, amely röviden összefoglalta, hogy mivel foglalkozik a film, és mi a cselekménye. Ezzel a treatmenttel több helyre is pályáztunk, és végül a budapesti Friss Hús Filmfesztivál pitchfórumán mutathattuk be az ötletünket. Hetven jelentkező közül beválogattak bennünket a legjobb tíz filmterv közé. A budapesti Toldi Moziban szakmai közönség előtt beszélhettünk a filmről. Meg is nyertük a pitchfórumot, és ezzel forgatókönyvírási támogatást kaptunk. Ez alatt az idő alatt számos verziója készült el a forgatókönyvnek. El kellett döntenünk, hogy kit állítunk a film középpontjába. Kézenfekvő lett volna, ha egy családtörténetet fogalmazunk meg. Végül úgy döntöttünk, hogy egy ápolónő történetén keresztül próbáljuk meg elemezni azokat az emberi tényezőket, amelyek fontosak számunkra. Tehát, hogy milyen döntéseket kell meghoznia egy embernek, milyen morális dilemmák elé állítja, ha felajánlják neki azt, hogy vegyen részt egy emberkereskedelmi hálózat munkájában nővérként. Egyes adatok szerint már a '60-as évek végéről is feljegyeztek csecsemőeltűnéseket. A mi filmünk a '90-es évek elején, a délszláv háború kitörésekor játszódik. Ez egy érdekes feszültségfaktort adott a forgatókönyvhöz.

Hogy sikerült kiválasztani a színészeket?

– Egy szereplőgárda kiválasztása minden film esetében az egyik legfontosabb tényező, hiszen meg kell találni azokat az embereket, akiket maguk elé képzeltek az írók. A mi kisjátékfilmünk szereplőgárdája igen színes. A film Vajdaság északi részén játszódik, tehát szerbek és magyarok is szerepelnek benne. A főszereplő egy boszniai szerb lány. Ennek megfelelően egy nemzetközi csapatot kellett összehozni. Újvidéken, Belgrádban és Szarajevóban voltak a szereplőválogatások. Megtehettük volna azt is, hogy időt és pénzt spórolva videocastingon választjuk ki a szereplőket. Az élő kisugárzás megtapasztalása és a személyes találkozás ebben az esetben elengedhetetlen. Úgy gondolom, hogy jó döntést hoztunk, hogy Dina Mušinovićot választottuk a főszerepre. Ez a forgatás során is megmutatkozott. Ez ugyanígy elmondható a többiekről is, hiszen nagyon erős színészgárdát sikerült összeállítanunk. Az újvidéki Nenad Pećinar és a belgrádi Milica Stefanović játszik még a filmben. Az egyik főbb szerepben Antóci Dorottya, Budapesten tanuló, martonosi származású színésznő, Vicei Natália és Sanja Moravčić, a Szabadkai Népszínház színésznői, valamint az újvidéki Művészeti Akadémia nemrég végzett színészei, Kőműves Noémi és Ricz Ármin is a csapat tagjai. Számos helyi statiszta került be a filmbe, akik valójában mind az ismerőseim és a barátaim, akik óriási lelkesedéssel jöttek segíteni.

Mekkora kihívást jelentett a film elkészítése?

– Nagy kihívás volt, egyrészt azért, mert korábban nem voltak ilyen méretű produkcióval kapcsolatos tapasztalataim, főleg nem játékfilm esetében. Nem is tudtam, hogy mire számíthatok a forgatás során. Ákossal fontosnak tartottuk azt, hogy Vajdaságban forgassuk ezt a filmet annak ellenére, hogy ez egy magyarországi produkció és magyarországi támogatásokból valósult meg. A morális támogatást az itteni emberek és az itteni erők biztosították. Kihívást jelentett abból a szempontból, hogy egészen különleges igényei lehetnek egy stábnak az éjszakai jelenetekkel. Kevés film készül Vajdaságban. Nyilván sokkal egyszerűbb lett volna Budapesten egy stúdióban forgatni. A törökkanizsai kórházban számos kellék, díszlet a rendelkezésünkre állt. Ennél fontosabb a támogatóink és a befogadóink részéről az, ahogyan ebben a produkcióban hittek. Előttünk van még egy három-négy hónapos utómunka, és ezután fogja megkezdeni a film a fesztiválkörútját. Természetesen mindez a helyi vetítések után következik.

Milyen volt együtt dolgozni a stábbal?

– Az emberek lelkesedtek ezért a produkcióért. Egy filmes stáb egy adott produkcióra jön össze. A gyártásvezetőnk, Lazók Mátyás minden pozícióra külön-külön kérte fel az embereket. Egy harminctagos stábról beszélünk, akik közül kezesen dolgoztak együtt. A nyolcnapos forgatás alatt egy igazi csapat kovácsolódott össze. Erős koncentrációra és nagy akaraterőre van szükség, hogy végigcsináljuk a napi tizenkét órás forgatást. Egy professzionális stáb volt, nem diákfilmet készítettünk, mégis olyan lelkesedés jellemezte a munkát, mintha egy baráti társaság dolgozott volna fel egy számára érdekes témát. Nekem fantasztikus élmény volt, gördülékenyen tudtunk dolgozni, hiszen mindenki hitt abban, amit csinálunk. Azt hallottam a többiektől, hogy a jövőben is szeretnének együtt forgatni.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége