Le kell szokniuk az erdőtüzek képeit otthonról kommentálóknak a hamburgerről, ha tényleg tenni akarnak Amazóniáért? A marhahús a világ egyik legnagyobb szennyezője, Brazília a világ egyik húsgyára, az égetéses-irtásos gazdálkodással csak a saját, négy lábon járó steakjének csinál helyet a fejlett világ – van benne igazság, de a helyzet bonyolultabb. Tofufaló flexitariánusok, szevasztok: terítéken az ebéd ökológiai lábnyoma.
Amazóniát ötször akkora ütemben irtották tíz-húsz évvel ezelőtt, mint amilyen tempóban mostanában hasítanak ki darabokat a világ egyik húsgyárává váló Brazíliában az esőerdőből, mégis most lett univerzális téma a problémából. Ebben az agrárlobbi támogatására építő, a környezetvédőkben ellenséget látó Bolsonaro politikája és a klímavédelembe beleálló nyugati politikusok, valamint a könnyen érthető ökológiai krízishelyzeteket igénylő média egyaránt benne van.
Így történhetett meg, hogy csak az utóbbi néhány jó évhez képest, több erdőtűzbe néhány napig „ég a Föld” típusú apokaliptikus víziókat látott bele mindenki, amiben hirtelen egy tudománytagadó szélsőjobbos populista lett a világ pusztulásáért felelős főgonosz.
A brazil elnök minden bizonnyal valóban tehet az erdőtüzek nagyobb számáról: a környezetvédő NGO-k elleni kirohanásai, az illetékes állami ügynökségek költségvetésének radikális megkurtítása és a földbirtokosok felhergelése megtette a hatását – ennek volt csúcspontja az augusztus 10-ére, a jobboldali brazil sajtóban meghirdetett Tűz napja, amikor kampányszerűen uszították földterület-növelő erdőirtásra a korábbi évek korlátozásait gyűlölő fazendeirókat.
A szélsőjobb és a természettel nem törődő déliek felelőssé tétele mégis eléggé egyoldalú, és nem csak azért, mert Bolsonaro azért félig joggal hivatkozik arra, hogy Európa néhány évszázaddal ezelőtt hasonló módon irtotta ki a maga őserdőit.
