A nagy háború emlékműve Bácskossuthfalván

Az építkezéstől a történelem viharain át az avatóünnepségig

Kazinczy Paszterkó Diana

2019. április 14., 12:12 >> 2019. április 14., 17:05

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Településeink lelkületét, hangulatát alapozzák meg a közterek, az ott elhelyezett jelképek. Bácskossuthfalva arculata mára egybeforrt névadója mellszobrával, illetve a mögötte díszletként ható, az I. világháború hősei előtt tisztelgő emlékművével. A boltíves építményt Bácska 1940-es évek elején zajlott visszacsatolása után emelték fel, amikor is kormányrendelet szabályozta, hogy valamennyi önálló közigazgatással rendelkező település méltó módon adózzon a nagy háború áldozatai előtt.

Az emlékműről készült egyik első kép(Besnyi Károly gyűjteményéből)

Az emlékműről készült egyik első kép(Besnyi Károly gyűjteményéből)

Az I. világégés befejezésének múlt évben jegyzett 100. évfordulója alkalmából az emlékmű ismét a figyelem középpontjába került: magyar állami segítséggel megújult az őt körbevevő parkkal együtt. A munkálatok végeztével április 3-án avatták fel magas rangú közéleti személyek jelenlétében. Az emlékmű a falura jellemző több szellemi és épített örökséggel együtt bekerült a Vajdasági magyar értéktár, Vajdaság kincsei elnevezésű nyilvántartásba is.

A Kossuth parkban áll az első világháború helyi áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, amelyet 2018-ban a magyar kormány támogatásával újítottak fel(Ótos András felvétele)

A Kossuth parkban áll az első világháború helyi áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, amelyet 2018-ban a magyar kormány támogatásával újítottak fel(Ótos András felvétele)

A 100 éves jubileum alkalmat adott arra is, hogy a falu helytörténészei kutatásokat végezzenek, és ki-ki a maga területén kiadványba sűrítse a fellelhető adatokat, emlékiratokat, naplórészleteket. Besnyi Károly helytörténész, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, és a Monográfia Helytörténeti Egyesület gondozásában megjelent, Közös múltunk és sorsunk című könyvben, a Hősi emlékművet taglaló fejezetben elsősorban Bálint Lajos örökségében talált dokumentumokra hagyatkozva, a korabeli községi jegyzőkönyvből informálódva, illetve tervezőmérnök Matzon Frigyes hagyatékából merítve tette közzé írását, helyi adatközléseket is felhasználva.

A bal oldali dombormű honvédkatonái az elszántságot, bajtársiasságot és harci erőt jelképezik(Majláth Béla felvétele)

A bal oldali dombormű honvédkatonái az elszántságot, bajtársiasságot és harci erőt jelképezik(Majláth Béla felvétele)

-Az emlékmű megterveztetésére a falu elöljárói Matzon Frigyes budapesti szobrászművészt, tanársegédet kérték fel, aki több elképzelést is papírra vetett. A kőtömbökből kialakított falszerű felületet két dombormű díszíti, hat nyílás tagolja, középen az országzászlótartó  kapott helyet. Érdekesség, hogy a terveken szónoki emelvény is szerepelt, rajta a magyar címerrel, illetve az emlékmű elé vizesmedencét képzelt el, amelynek vízfelülete visszatükrözte volna az építmény képét. A faluvezetés 1941 augusztus 27-én elfogadta a terveket, gyűjtést szervezetek, és bizottságot neveztek ki az emlékmű felállítására – tudtuk meg Besnyi Károlytól. Aki ismeri a „morovici virtust” nem fog csodálkozni, hogy nem ment minden simán az építés körül. Matzon Frigyes eredetileg a református templomkertben szerette volna felépíteni az országzászlóval kombinált hősi emlékművet. Ez azonban a reformátusok és katolikusok között abban az időben még fennálló éles megosztottság miatt nagy port kavart, és végül a községháza melletti közlegelőn, illetve a Natkai-kertnek is ismert területen jelölték ki a helyszínt, aminek az építési költségeire 28 ezer pengőt szavaztak meg, a befolyt adományok terhére.

A jobb oldali dombormű a hátország biztos támogatását, a fronton harcolókkal való azonosulást szimbolizálja(Majláth Béla felvétele)

A jobb oldali dombormű a hátország biztos támogatását, a fronton harcolókkal való azonosulást szimbolizálja(Majláth Béla felvétele)

-Az emlékmű alapozására Bálint Lajos okleveles kőművesmester kapott felhatalmazást, és nem sokkal a munkálatok megkezdése után kiderült, hogy a talaj ingoványos, ezért a szokásostól eltérő előkészületekre van szükség. A domborművek agyagmintája 1942 szeptemberében készült el az országos tanács jóváhagyásával. A kőfaragó munkát Somorjay Antal és Juhász Gyula kőszobrász végezte. Az emlékművet 1943 május utolsó napjaiban tervezték befejezni, a felavatási ünnepség azonban valószínűleg elmaradhatott, mert a korabeli sajtóban sehol sem bukkantunk ilyen adatra kutatótársaimmal. Az pedig egyértelmű, hogy egy ilyen monumentális emlékművet nagy sajtóvisszhanggal adták volna át a rendeltetésének – nyilatkozta Besnyi, aki az emlékmű építésével kapcsolatban elmesélte azt is, hogy a tervezőmérnök eredeti elképzelése a tóról picit módosult, egy helyett az évszakokat szimbolizálva négyet alakítottak ki, amelyek a 70-es években is megvoltak.

Bácskossuthfalva Hősi emlékművére az 1944-ben bekövetkezett események után hasonló sors várt, mint a vidékünk többi, ilyen jellegű köztéri építményére. A véletlen, vagy valami más folytán azonban megmenekült, mint a Szeghegy nyugati bejáratánál található méretében kisebb társa.

-Feltételezzük, hogy a szobor megmaradásában szerepet játszottak az építőjénél dolgozó – egyébként munkásmozgalmi – emberek, így például Csík Feri bácsi, aki a Népfelszabadító Bizottság tagjaként leszavazta a bontást. A falu elöljárósága 1946-ban ismét Bálint Lajos kőművest bízza meg a magyar közigazgatásra utaló domborművek levakolásával.

Vitéz Bálint Lajos délvidéki székkapitány (balról) a Hősök emlékműve előtt(Majláth Béla felvétele)

Vitéz Bálint Lajos délvidéki székkapitány (balról) a Hősök emlékműve előtt(Majláth Béla felvétele)

Több évtizedes elhanyagoltságot követően 2000 októberében történt belgrádi események hatására több helyi fiatal felkerekedett és letakarította a korábban letakart szimbólumokról a cementes réteget.

-A kőművesmester arra is ügyelt, hogy olyan módon tapassza le a domborműveket, hogy azokról később könnyen le lehessen fejteni a takarást. Szerintem csupán legenda, hogy beszappanozta volna előtte az emlékmű kérdéses részét, hiszen akkor egyáltalán nem maradt volna rajta a malter. Valószínűleg az első réteget lazábbra keverte – tette hozzá a helytörténész, és arról is szót ejtett, hogy az első jegyzett megemlékezés 1991 novemberében, a délszláv háború borzalmainak hatására zajlott a talapzatánál a történelmi VMDK szervezésében. Ez után 2011-től kezdve minden év májusában, a magyar hősök napján – a néhai kőművesmester fia – ifj. Bálint Lajos helyezte el a kegyelet virágait a Vitézi Rend nevében, illetve 2014-ben, az I. világháború kirobbanásának 100 éves évfordulója alkalmából a Monográfia Helytörténeti Egyesület tartott megemlékezést, és azóta minden évben az Id. Kovács Gyula Általános Iskola nyolcadikos tanulói látogatnak el az emlékműhöz történelemtanárukkal, amikor a szoborhoz köthető eseményekről tanulnak. Ekkor a gyerekek átnézik a 239 hősi halált halt falubeli névsorát, rokonokat, hozzátartozókat keresve, gyertyát gyújtanak, illetve virágokat helyeznek az emlékműre.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége