Egy terrorista birodalom felemelkedése és bukása

Patyi Szilárd

2019. március 21., 15:08 >> 2019. március 21., 16:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Napok vagy hetek kérdése és végleg elbukik az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorszervezet kalifátusa a Közel-Keleten. Korábban Szíria és Irak jelentős területeit uraló terrorista birodalom ma már csak Szíria keleti részén, az iraki határ közelében fekvő Baghúz települést és környékét tartja ellenőrzése alatt. A hónap elején a Szíriai Demokratikus Erők elnevezésű kurd-arab milíciaszövetség az Iszlám Állam ezen utolsó állásai ellen is megindította a végső offenzívát, miután evakuálták a civileket, főleg a nőket és a gyerekeket a térségből. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja elnevezésű civil szervezet szerint az utóbbi három hónapban mintegy ötvennyolc ezer ember, köztük hatezer fegyveres hagyta el Baghúzt. A civilek többsége a várost védő dzsihadista harcosok hozzátartozói, főleg feleségeik és gyermekeik. De hogyan is jöhetett létre egy ilyen terrorista birodalom nem is olyan messze tájainktól? És hogyan jutott el ilyen gyorsan a végső bukás küszöbéhez?

Több ezer civil elhagyta Baghúzt (Mustafa Bali/Twitter)

Az iszlám szunnita ágához tartozó Iszlám Államot 1999-ben Monoteista és dzsihádista szervezet néven alapította meg egy Abu Muszab al-Zarkávi nevű harcedzett jordániai szélsőséges. Al-Zarkávi és szervezete azután nyert teret, miután 2003-ban az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők lerohanták Irakot. 2004-ben al-Zarkávi hűséget fogadott Oszáma bin Ládennek, ezzel pedig a szervezet az Al-Káida szövetségesévé vált. Ebből kifolyólag ekkoriban egyszerűen Iraki Al-Káida néven volt ismert. A terrorszervezet tagjai öngyilkos merényleteket követtek el síita mecsetek és iraki kormányzati intézmények ellen. Támogatottságuk folyamatosan nőtt. Egyre több szunnita felkelő csoport csatlakozott hozzájuk, miután Szaddám Huszein bukása után a szunniták elvesztették vezető hatalmukat az országban a síitákkal szemben, és számos diszkriminációt kellett elszenvedniük. Az Iraki Iszlám Állam egyik célja így az országban dúló polgárháború fenntartása és az ellentétek elmélyítése volt. Irakban azonban megkezdődött a párbeszéd a szunniták és a síiták között, ami nem kedvezett a szervezetnek. Ezenfelül az amerikai és iraki csapatok összehangolt akciókban likvidálták a szervezet több vezetőjét, köztük al-Zarkávit, aki 2006. június 7-én egy amerikai légicsapás során vesztette életét. A szervezet megmaradt tagjai 2006. október 13-án kikiáltották az Iraki Iszlám Államot, emírjükké pedig Abu Omar al-Bagdadit választották, de a szervezet kezdett visszaszorulni.

Az Iszlám Állam gyors és látványos felemelkedése 2011-ben indult el. Ebben az évben vonultak ki az amerikai csapatok Irakból. A magára maradt iraki kormány ismét üldözni kezdte a szunnitákat, akik így az Iszlám Államtól vártak segítséget. Emellett a szomszédos Szíriában az „arab tavasz” következtében kitört a polgárháború. Az Aszad-rezsim erői visszaszorultak a főváros Damaszkuszra és környékére, miközben az ország többi részén több száz kisebb felkelő csoport marakodott. Ezt a hatalmi vákuumot használta ki az Iszlám Állam Abu Bakr al-Bagdadi vezetésével. A harcedzett, jól szervezett és fanatikus dzsihádisták könnyedén legyőzték a sok kis felkelőcsoportot, és 2013-ra uralmuk alá hajtották a kőolajban gazdag Kelet-Szíriát. Terjeszkedés közben a szervezet felvette az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevet. 2014. január 2-án meglepetésszerű támadást indítottak Nyugat-Irakban. Napok alatt elfoglalták a szunniták lakta településeket, köztük olyan nagyvárosokat, mint Ramadi és Falludzsa. Júniusban mintegy ezer fegyveres jelent meg Irak második legnagyobb városa, Moszul alatt. A város lakossága fellázadt és felszabadítóként ünnepelte a terrorista sereget, miközben az ott tartózkodó katonai és rendőri alakulatok egyszerűen elmenekültek. A terrorista csapatok eljutottak az iraki fővárosig, Bagdadig és az iráni határig. A terrorszervezet ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. Valóságos terrorista birodalmat hoztak létre. Területe mintegy háromszázezer négyzetkilométert tett ki, amelyen a becslések szerint három–öt millió ember élt. A katonai sikerek hatására 2014. június 29-én kikiáltották a kalifátust. Az emír Abu Bakr al-Bagdadi lett. Fővárosnak a szíriai Rakka városát tették meg. A terrorszervezet elnevezésében az Iraki és a Levantei előtagot elhagyta és csak az Iszlám Állam elnevezést használta, kifejezve, hogy tevékenységét már nem csupán Szíriára és Irakra akarja korlátozni, hanem az iszlám világ egészére. A területén lévő hatalmas kőolajkészletekből, a hódítások során összeharácsolt felbecsülhetetlen értékű műkincsekből, emberkereskedelemből és kábítószer-kereskedelemből hatalmas vagyonra tettek szert, amelyből modern fegyvereket vásároltak, zsoldosokat béreltek fel. Emellett nagyon sok muszlim önkéntes is csatlakozott hozzájuk a világ számos országából, köztük többen Nyugat-Európából és a Balkánról érkeztek.

A bukás azonban szinte a terrorista birodalom létrejöttével bele volt kódolva az államalakulatba, hiszen a kalifátus vezetői valóságos rémuralmat valósítottak meg, amelynek alapja a saría, a középkorból eredő iszlám jogrend. A más vallásúakkal szemben népirtásba kezdtek, de a saját vallásúakat sem kímélték. Mindenkit kivégeztek, aki nem a radikális iszlám hitelvei szerint élte életét. Mindennapossá váltak a halálra kövezések, a keresztre feszítések és az élve eltemetések. Mindez azt eredményezte, hogy a megosztott országokban az egymással küzdő felek lassan összefogtak a közös ellenséggel szemben. A szíriai polgárháborúban egymás ellen harcoló csapatok a terrorszervezet legyőzéséig nem egymás ellenében, hanem az Iszlám Állam ellen összpontosították erejüket. Irakban a síiták és szunniták fogtak össze és szabadították fel az ország megszállt területeit. A dzsihádisták legfőbb ellenségei mégis a saját országért küzdő kurdok voltak, akik számos győzelmet arattak a terroristák felett mindkét országban. Mivel kőolajban gazdag térségről van szó, így olyan nagyhatalmak is beavatkoztak a konfliktusba, mint az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Irán, Izrael, Törökország, Nagy-Britannia vagy éppen Franciaország, akik légicsapásokkal, tanácsadókkal vagy éppen kisebb szárazföldi alakulatokkal segítették az Iszlám Állam elleni harcot. Így jutottunk el Baghúz most folyó ostromáig.

Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a kalifátus teljes bukásával a terrorszervezet is eltűnik, és a Közel-Kelet, s vele együtt az egész világ biztonságosabb hellyé válik. Az Iszlám Államnak számos szervezet esküdött hűséget a világ különböző pontjain, legismertebb közülük a nigériai Boko Haram, az Iszlám Állam többek között Líbiában és az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten is jelen van, és még a távoli Fülöp-szigetek hadserege is az Iszlám Állam harcosaival harcol az ország déli részén. A harctérről több száz egykori dzsihádista harcos tért vissza hazájába, akik ott most szervezetük utasításait várják. Jól jellemzi a mai helyzetet egy nemrégiben készített televíziós riport. Richard Engelt, az NBC amerikai hírcsatorna riportere, a Baghúzból kimenekített civilek között járt, akik mint gyűlölt hitetlenre, vizet öntöttek rá, és flakonokkal dobálták meg. A gyerekek az Iszlám Állam szimbólumát mutatták, mutatóujjukat az égre emelték. A riporter feltette nekik a kérdést, hogy vége-e az Iszlám Államnak.

– Soha! – jött a válasz. – Legközelebb a te földedre megyünk!


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége