Szerbia gazdasága a harmadik leggyorsabban fejlődő Európában – mondta Siniša Mali pénzügyminiszter a Politika napilapnak adott interjúban, amelyben a Szerbia 2030 elnevezésű stratégiát méltatta. Kiemelte, hogy az említett tervezet korszerű, erős és sikeres Szerbiát épít a következő évtizedekre a jövő nemzedékeinek. Meghatározóként említette 2027-et, amikor az EXPO 2027 világkiállítás révén olyan gazdasági fejlődési lehetőségek nyílnak meg az ország előtt, amilyenek még nem volt példa a történelemben – állítja a pénzügyminiszter, aki szerint „az EXPO a Szerbia 2030 stratégia koronája”.
A tárcavezető kiemelte: sikerült orvosolni azt a gazdasági hátrányt, amelynek súlyát évtizedekig magán viselte az ország. „Elindultunk azon az úton, amelyen már saját erőforrásokból fejlesztjük a gazdaságot: ehhez további növekedésre van szükség, amelynek fő hajtóerejét a befektetések képezik” – mondta a miniszter. Majd sokadszorra hangsúlyozta, hogy ilyen szempontból is az EXPO jelenti a legnagyobb fejlődési lehetőséget. Újra megerősítette azokat a korábbi nyilatkozatait is, amelyekben rendszerint kiemeli, hogy a világkiállításon több mint 135 ország képviselteti magát a világ minden tájáról. „Ez nem a sikerről szól: olyan hajtóerő lesz ez, amelyre további célokat lehet alapozni” – nyomatékosította az EXPO jelentőségét a pénzügyminiszter.
FOLYTATÓDNAK A NAGYBERUHÁZÁSOK
Mali szerint már most tapasztalható az életszínvonal növekedése. A 17,8 milliárd euró összértékű, 323 projekt által megvalósuló nagyberuházás – amelybe az világkiállításhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések is benne vannak – vezetett ahhoz, hogy Szerbiában az átlagjövedelem meghaladja az 1000 eurót. Ezt történelmi rekordként említette a pénzügyminiszter, ahogyan azt is, hogy tavaly csupán 8,7 százalékos volt a munkanélküliség Szerbiában. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2012 előtt a munkanélküliség aránya meghaladta a 25 százalékot az országban. A pénzügyminiszter szerint a folyamatos befektetésekkel lehetett elérni azt, hogy az elmúlt 14 évben ilyen ütemű javulás valósuljon meg.
A bruttó hazai termék értéke 35 milliárd euró volt 2012-ben. Ezzel szemben a Szerbia 2030 stratégia évi 17 milliárd eurós beruházásokra számít, amelyek révén a bruttó hazai termék értéke már jövőre meghaladhatja a 100 milliárd eurót, 2030-ra pedig akár a 133 milliárdot is elérheti – mondta a pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy a közadósság jelenleg 41,5 százalékos, ami biztonságot nyújt azokra az esetekre, ha újabb bizonytalanságok merülnek fel a globális helyzet miatt. Mali hangsúlyozta, hogy Szerbia évek óta szinten tartja a közadósság mértékét, amely jelenleg az euroövezetben átlagban 88,5 százalékos.
ÚJULNAK AZ UTAK, VASUTAK
Rekordként említette azt is, hogy Szerbiában januártól a minimálbér 551 euró értékű, ami a pénzügyminiszter szerint több az egykori átlagfizetéstől. A Szerbia 2030 stratégia célja, hogy négy év múlva a legkisebb havi jövedelem értéke 760 euró legyen, az átlagfizetések pedig 1700 euróra növekedjenek. A tervek szerint 2030-ra az átlagnyugdíj eléri a 750 eurót. Ehhez azonban további nagyberuházásokra van szükség. Ezért a költségvetésben épp ezekre a nagy értékű infrastrukturális fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt – magyarázta Mali.
Elsősorban azokra az út- és vasútfejlesztési projektekre összpontosítanak, amelyek befektetőket és turistákat vonzanak, illetve újabb egyesüléseket alapoznak meg – indokolta meg a tervezet céljait a miniszter. Emlékeztetett, hogy 2012-től 2025-ig Szerbiában 622,7 kilométer út épült ki, és ebből több mint 270 kilométernyi utat az elmúlt öt évben adtak át rendeltetésének. Jelenleg 10 autópályát és gyorsforgalmi utat építenek 380 kilométernyi hosszúságban, 2035-ig pedig további 578 kilométernyi utat építenek ki Szerbiában.
FEJLŐDŐ OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, KÖRNYEZETVÉDELEM...
Mali kiemelte, hogy a Szerbia 2030 stratégia keretében több mint 70 általános és középiskola, valamint több mint 25 egészségügyi intézmény újul meg országszerte. Az állam folytatja a felelősségteljes szociális politikáját: a következő években is segíti az anyákat az ingatlanvásárlásban, a fiatalokat az otthonteremtésben, és az egyéb ifjúsági programok megvalósulásához is hozzájárul.
A környezetvédelemmel kapcsolatban kiemelte, hogy a hangsúlyt a szennyvíz kezelésére helyezik. Emellett a Szerbia 2030 stratégia olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek a régi kazánok cseréjével jelentősen javítják a levegő minőségét. Mali szerint Szerbiának ki kell használnia azt, hogy „Délkelet-Európa energiaközpontja”. A gáz- és vízerőművek, az új napelemes kapacitások, a hálózatok korszerűsítése, a gáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztése, valamint a nukleáris energiához kapcsolódó programok mind olyan feladatok, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell – hangsúlyozta a tárcavezető.
Kitért azokra az intézkedésekre, amelyekkel a digitalizáció továbbfejlesztését valósítják meg. Ilyen szempontból is széles körű infrastrukturális fejlesztéseket láttak elő a falvakban, a programok terén pedig elsősorban a nyugdíjasok, a vállalkozó nők és a fiatalok fejlődését támogatják. De a Szerbia 2030 stratégiában a turisztika, a kultúra és a sport fejlődéséhez szükséges infrastruktúra megerősítését is belefoglalták – ismertette a pénzügyminiszter. Hozzátette: „Szerbiának nincs vesztegetni való ideje, másoktól gyorsabban kell dolgoznunk ahhoz, hogy kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket”. Ezen az elven alapszik a következő négy évre vonatkozó tervezet is – szögezte le Mali.
Nyitókép: Siniša Mali (Fotó: Beta)
