Interaktív történelemóra

A cikkhez fotógaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el. 

Nemzeti ünnepünk alkalmából háromnapos interaktív programsorozat zajlik a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeumban, ahol általános iskolás diákok és óvodások számára szerveznek élményalapú foglalkozásokat. A program célja, hogy a fiatalok játékos formában ismerkedjenek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel, valamint a vajdasági magyar sajtó történetével.  A programsorozat második napján, azaz pénteken a topolyai Nikola Tesla Általános Iskola, valamint az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola felsős tanulói vettek részt a foglalkozásokon. A látogatás elején a gyerekek megtekintették a Szép Vajdaság fotópályázat nyertes alkotásaiból rendezett kiállítást, amely Vajdaság természeti és kulturális értékeit mutatja be fiatal fotósok szemszögéből. Ezt követően különböző interaktív állomásokon keresztül kapcsolódtak be a programba.

Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója elmondta, hogy a háromnapos programsorozat során az általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulóit, valamint az óvodásokat fogadják a múzeumban.
 

– Fontosnak tartottuk, hogy élményeken keresztül adjuk át az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemiségét az idelátogatóknak. Nyolc állomást alakítottunk ki a múzeumon belül, ahol például korabeli rekvizitekkel – huszársapkákkal, zászlókkal és bajusszal – fotózkodhatnak a gyerekek. A fotóponton Petőfi Sándor életének fontos helyszíneit is bemutatjuk, a moziteremben pedig Fúró Dénes újságíró és történész tart előadást a forradalom eseményeiről. Ennek apropóján meghirdettük a Mondd el, mit jelent számodra a haza! című videópályázatot is, amelynek beérkezett felvételeiből összeállítást vetítünk az idelátogatóknak – fogalmazott az igazgató. Kiemelte, hogy a múzeum tükörszobájában a Magyar Szó olyan lapszámai láthatók, amelyek március 15-e alkalmából jelentek meg 1944-től napjainkig. Ezek a kiadványok jól mutatják, hogyan változott Vajdaságban a forradalomra való emlékezés hangsúlya az évtizedek során, és milyen módon jelent meg a sajtóban a nemzeti ünnep.

A nyomdarészlegen a diákok egy korabeli présgépen nyomtathatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt, így képet kaphattak arról is, hogyan készültek egykor a nyomtatott kiadványok. A stancológépen Petőfi arcképével díszített borítékot készítettek, amelybe az első állomáson készült fényképeiket helyezhették el. Ezeket a kis emlékeket a foglalkozás végén magukkal vihették.

Erdődi Edvina arról is beszélt, hogy a múzeum jóval több, mint egy hagyományos kiállítótér.

– A sajtó- és nyomdamúzeum közösségi tér is, ahol a történelem, a kultúra és a közösségi emlékezet találkozik. Örömmel látjuk, hogy nemcsak Újvidékről, hanem Vajdaság más településeiről is érkeznek diákok, ezért külön köszönet illeti a tanárokat, akik partnereink ebben – mondta az igazgató. Hozzátette: a múzeum 2025. december 11-én került átadásra, a kiállítás előkészítése pedig szinte az egész évet igénybe vette. A tárlat a Magyar Szó több mint nyolc évtizedes történetét mutatja be eredeti kéziratokkal, tárgyakkal és nyomdai eszközökkel. A látogatók az érkezéskor a lap által elnyert díjakkal és elismerésekkel találkoznak, majd egy idővonal segítségével követhetik végig a legfontosabb történelmi pillanatokat. Kiállították Majtényi Mihály, a lap egyik alapítójának írógépét is, valamint több eredeti kéziratot. A nyomdarészlegen présgépek, vágókések, ólombetűk és más nyomdai eszközök láthatók, a kiállítás végén pedig a legkisebb nyomdai termékekkel, a bélyegekkel is megismerkedhetnek az idelátogatók.

Pesevszki Evelyn, lapunk főszerkesztője elmondta, hogy a háromnapos rendezvény során különböző korosztályokat fogadnak.

– Az első napon az általános iskolák alsó tagozatos diákjai érkeztek, most a másodikon a felsősök látogattak el hozzánk, hétfőn pedig az óvodásokat várjuk. A különböző állomásokon keresztül megismerkednek a forradalom szereplőivel, az alapelvekkel és azzal is, hogyan alakult ki a sajtószabadság eszméje. Mivel a Magyar Szó sajtó- és nyomdamúzeumban vagyunk, a diákok a lap történetét is megismerhetik, sőt meg is érinthetik a múlt tárgyi emlékeit – mondta Evelyn.

A foglalkozások egyik részét Garbac Sarolta, lapunk újságírója vezette, aki a szabadság fogalmáról beszélgetett a diákokkal.

– A célom az volt, hogy segítsünk a fiataloknak megfogalmazni, mit jelent számukra a szabadság. Ez egy nagyon összetett fogalom, ezért játékos formában közelítettük meg. Egyrészt a közösségi szabadságról beszéltünk, másrészt arról is, mi történik akkor, ha a szabadságot korlátozzák. A 12 pont néhány gondolatát igyekeztem mai nyelvre lefordítani számukra – magyarázta Sarolta.

A foglalkozás során a diákok felhő alakú papírokra írták fel, mit jelent számukra a szabadság, majd a fotóboxban készült képeket az általuk készített borítékokba helyezték.

Fúró Andor történelemtanár szerint az ilyen programok fontos lehetőséget jelentenek a diákok számára.

– A kiállítási tárgyak és a programok nagyon tartalmasak. A diákok nemcsak látják, hanem ki is próbálhatják, hogyan működött egykor a nyomdászat és a sajtó. Ez jó alkalom arra, hogy kilépjünk az iskola falai közül, és közvetlen tapasztalatokon keresztül tanuljunk a történelemről – fogalmazott Andor.

Erdődi Edvina hangsúlyozta: a múzeum létrehozásakor már megfogalmazódott bennük az a szándék, hogy minél több interaktív foglalkozást szervezzenek fiatalok számára.

– A visszajelzések különösen sokat jelentenek számunkra. Csütörtökön, amikor az alsós diákok távoztak, megkérdeztük tőlük, hogy egytől tízig hogyan értékelnék az élményt. Többen azt mondták, hogy „végtelen”, mások pedig „ezrest” adtak volna rá. Olyan is volt, aki egyszerűen odajött és megölelt bennünket. Ez számunkra hatalmas motiváció, és megerősít abban, hogy érdemes folytatni az ilyen jellegű foglalkozásokat – mondta Erdődi Edvina.

A programsorozat lebonyolításában a Magyar Szó számos munkatársa is közreműködött: segítettek az állomások vezetésében, bemutatták a nyomdai eszközöket, és végigkísérték a gyerekeket a múzeum termein.