Ünnepi megemlékezést tartottak pénteken délelőtt Óbecsén a Petőfi-szobornál az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola, az Óbecsei Népkönyvtár és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör közös szervezésében. A műsor elején a Dúdoló és a Botra kórusok, valamint Nagy Kanász Lilien előadásában hallhatták a Himnuszt a jelenlévők.
– Tizennégy évvel ezelőtt, 2012-ben, Vajdaságban, Óbecsén állítottuk fel az első egész alakos Petőfi-szobrot. Itt tisztelgünk most az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom, valamint Petőfi Sándor emléke előtt, aki tollal és karddal védte népe szabadságát és máig vitatott, melyik fegyvere volt hatékonyabb. Az, hogy ércbe öntve, közterületen is közöttünk él Petőfi, azt jelzi, hogy ma már büszkesége és tartása is van ennek a vajdasági magyar közösségnek, hogy vállaljuk és hirdetjük történelmünket, eszményképeinket, kultúránkat és értékeinket – mondta köszöntőjében Fenyvesi Szilvia, az Óbecsei Népkönyvtár munkatársa.
Ünnepi beszédet dr. Molnár Viktor, a VMSZ óbecsei községi szervezetének elnöke mondott (Fotó: Kancsár Izabella)
Elsőként a rendezvény szervezői, a Petőfi iskola, a Petőfi kultúrkör és az Óbecsei Népkönyvtár képviselői koszorúzták meg a Petőfi-szobrot (Fotó: Kancsár Izabella)
Az Áldott legyen emléke a márciusi ifjúságnak! elnevezésű ünnepi műsort Szűcs Budai Engelbert, a Petőfi Sándor Általános Iskola magyartanára szerkesztette. A programban közreműködött a Fokos zenekar, a Dúdoló és a Botra énekegyüttes, amelyek tagjait Kisimre Szerda Anna és Károlyi Andrea készítették fel. Fellépett továbbá a Csicsóka és a Kiscimbora táncegyüttes is, amelyek művészeti vezetői Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs. Az ünnepi műsorban a Petőfi iskola diákjai is szerepeltek: Babenyac Márton, Bartusz Áron, Bocor Zsombor, Dvorszki Rihárd, Horváth Miksa, Lasztovics Máté, Nagy Kanász Lilien, Novák Alex, Ricz Bálint, Szerda Ákos, Szloboda Saulin és Tóth Réka.
– Petőfi forradalmi versei képezik a szerkesztett műsor közepét. A márciusi forradalomról mások is írtak, azokból a versekből is csempésztünk be, valamint a 12 pontból. Jókainak A kőszívű ember fiai regényében megfogalmazott nemzeti hadsereg is helyet kapott a szövegben. A műsorban fellépő fiúk és lányok hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosok. A diákok beleélték magukat a szerepbe, közel kell hozni hozzájuk a történelmi eseményeket. Amikor tudják azt, hogy Petőfiék alig voltak idősebbek, mint ők most, akkor valahol ők is a sajátjuknak érzik. Persze nekik nem a szabadságot kell kivívniuk, ők itt a Délvidéken a magyar nyelv szabadságáért szállnak síkra. Amíg a nyelvünket használjuk, addig a nemzetünk ezen a területen is meg fog maradni – közölte Szűcs Budai Engelbert.
Ünnepi beszédet dr. Molnár Viktor, a Petőfi kultúrkör alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség óbecsei községi szervezetének elnöke mondott.
– A nemzet összetartásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk. A márciusi ifjak hittek abban, hogy a magyaroknak joga van a nemzeti függetlenséghez, az önállósághoz, a szabadsághoz, a szuverenitáshoz. Ezek ma is aktuális elvárások. Minden korban más nehézségekkel szembesülünk, de őrizzük kultúránkat már évszázadok óta. Érdemes elgondolkodnunk, milyen irányba szeretnénk haladni? Fontos-e számunkra hitünk, nemzeti identitásunk és a társadalmunk jövője? A jövőépítés alapfeltétele, hogy megmaradjunk és életerős közösségként létezzünk. A Petőfi iskola melletti kiállás bebizonyította, hogy az óbecsei magyarság túlélési ösztöne erős és tettrekész. El kell ismernünk, hogy a közös cél elérése, a közösség jövője érdekében az összefogás vezet eredményre – fogalmazott dr. Molnár Viktor.
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében dr. Molnár Viktor, Fehér Szabolcs és Pál Viktor koszorúzott (Fotó: Kancsár Izabella)
Kiss Igor, a községi képviselő-testület elnöke kiemelte: Óbecsén több intézmény is Petőfi Sándor nevét viseli.
– Hosszú múltra tekint vissza Petőfi Sándor emléke Óbecsén. Az alsóvárosi iskola az oktatási intézmények reformjának idején, még a második világháborút követő években vette fel a Petőfi Sándor Általános Iskola nevet. Az 1990-es években az intézmény szomszédságában működő egyesület is a költő nevét válaszotta, így jött létre a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör. A városban 2012-ben avatták fel az első köztéri, egész alakos Petőfi-szobrot, a közelben pedig Óbecse egyik leghosszabb utcája is a híres magyar költő és forradalmár nevét viseli. Petőfi Sándor emlékezete a határon túli magyar közösségek számára nem csupán irodalmi hagyaték, hanem identitáskérdés is. A róla elnevezett iskolák, szobrok, emlékünnepségek és szavalatok alkalmat teremtenek arra, hogy a közösségek újra és újra megerősítsék hovatartozásukat, és továbbadják a fiatalabb nemzedékeknek a magyar irodalom és történelem értékeit – hangsúlyozta Kiss Igor.
Az ünnepi műsor végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a Petőfi-szobornál.
Nyitókép: Az ünnepi műsor szavalói és táncosai (Fotó: Kancsár Izabella)
