Majtényi Mihály öröksége ma is irányt mutat

Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!

Majtényi Mihály születésének 125. évfordulója alkalmából a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Majtényi 125 címmel szakmai konferenciát szervezett pénteken. A napilapunk székházának konferenciatermében megtartott rendezvényen újságírók, irodalomtörténészek, közéleti szereplők, valamint az intézmény egykori és jelenlegi munkatársai idézték fel a napilap egyik alapítójának életútját, szellemi örökségét és közösségépítő szerepét.

A résztvevőket Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója és Pesevszki Evelyn fő- és felelős szerkesztő üdvözölte. A konferencián jelen volt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Limburger József, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke, Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár, valamint a vajdasági magyar kulturális és sajtóélet számos jeles képviselője.

Erdődi Edvina beszédében megjegyezte, a konferencia megszervezése során egyre inkább világossá vált: a rendezvény nem csupán Majtényi Mihályról szól, hanem arról is, miként viszonyulunk saját múltunkhoz. Kiemelte, hogy a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeum kialakítása során számos személyes tárgy és dokumentum került elő, köztük Majtényi Mihály pipája és írógépe is. Az igazgató elmondta, hogy a szervezők felkutatták az író és újságíró sírját, amelyet a lap munkatársai rendbe hoztak, majd a konferencia napján koszorút helyeztek el rajta.

– Nem a múltnak van szüksége ránk, hanem nekünk van szükségünk a múltunkra – fogalmazott Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója.

Pesevszki Evelyn, napilapunk fő- és felelős szerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kisebbségi közösség számára különösen fontos az emlékezés és az intézményi folytonosság megőrzése.

– Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, tudnunk kell, honnan jöttünk. A Magyar Szó nem önmagáért létezik, hanem a vajdasági magyar közösségért. Amíg létezik vajdasági magyar közösség, szükség van arra is, hogy valaki megőrizze történetét, feltegye kérdéseit és bemutassa eredményeit – hangsúlyozta a fő- és felelős szerkesztő. Beszédében kitért a nyomtatott sajtó jelenlegi kihívásaira is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kisebbségi magyar média szerepe ma sem csökkent. Véleménye szerint a közösség történeteit, sikereit és mindennapjait továbbra is a helyi magyar sajtónak kell megörökítenie.

A konferencia díszvendégeként felszólaló Fremond Árpád úgy fogalmazott, hogy Majtényi Mihály azok közé a kivételes személyiségek közé tartozott, akik nem csupán szemlélték korukat, hanem alakították is. Felidézte, hogy Majtényi Mihály 1944-ben Gál Lászlóval, Lévai Endrével és Hegyi Zsigmonddal együtt alapította meg a Szabad Vajdaság című lapot, amely később a Magyar Szó nevet vette fel.

– Ez a nemzedék a semmiből teremtett intézményeket, köztük annak a napilapnak az alapjait is, amely több mint nyolc évtizede szolgálja a vajdasági magyarságot – emelte ki az MNT elnöke.

A konferencia programja három panelbeszélgetéssel folytatódott, amelyek résztvevői különböző nézőpontokból idézték fel Majtényi Mihály személyiségét, munkásságát és máig ható szellemi örökségét. A beszélgetések egyaránt foglalkoztak az alapító szerkesztő emberi és szakmai portréjával, irodalmi hagyatékával, valamint a Magyar Szó jelenével és jövőjével.

A tanácskozás első panelbeszélgetése, a Szerkesztőségi órák – Emlékek Majtényi Mihályról címet viselte. A Mihályi Katalin, a Magyar Szó szerkesztője által moderált beszélgetés résztvevői, dr. Németh Ferenc egyetemi tanár, művelődéstörténész és Bordás Győző prózaíró, szerkesztő személyes emlékeiken keresztül idézték fel Majtényi alakját. Egyetértettek abban, hogy rendkívül szerény, csendes, ugyanakkor kivételesen művelt és a szakmája iránt mélyen elkötelezett ember volt. Szó esett újságírói pályakezdéséről, nagybecskereki gyökereiről, valamint arról is, hogy az újságírást mindig hivatásnak, a szépirodalommal egyenrangú alkotói tevékenységnek tekintette.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy Majtényi Mihály nemcsak publicistaként és szerkesztőként alkotott maradandót, hanem jelentős szerepet vállalt a vajdasági magyar irodalom intézményesülésében is. Kiemelték emlékiratainak és tárcáinak forrásértékét, amelyek máig fontos dokumentumai a vajdasági magyar kulturális élet történetének. A beszélgetés végén dr. Németh Ferenc a Sajtó- és Nyomdamúzeumnak ajándékozta Majtényi Mihály egyik, dedikált példányban fennmaradt kötetét, amely a jövőben a múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A konferencia második panelbeszélgetése, Aki a mocsárból maradandót épített – Majtényi Mihály szellemi hagyatéka címet viselte. Madár Anikó, az Újvidéki Rádió szerkesztője dr. Törteli Telek Márta egyetemi tanárral és Hugyik Richárddal Majtényi Mihály irodalmi és szellemi örökségét járta körül. A résztvevők rámutattak arra, hogy munkásságának egyik legfontosabb eleme a vajdasági táj, a helyi közösség és az itt élő emberek sorsának hiteles ábrázolása volt. Szó esett arról is, miként kapcsolódott Majtényi a két világháború közötti vajdasági magyar irodalom önmeghatározási törekvéseihez, és hogyan vált a helyi színek és a délvidéki táj egyik legjelentősebb krónikásává.

A beszélgetés során hangsúlyozták, hogy Majtényi pályája során fokozatosan fordult a vajdasági témák felé, és a harmincas évektől kezdve egyre tudatosabban vállalta a helyi közösség történeteinek és értékeinek bemutatását. A résztvevők szerint szellemi hagyatékának egyik legfontosabb üzenete ma is az, hogy a vajdasági magyar közösség saját történeteinek, tájainak és kulturális örökségének megőrzése nélkülözhetetlen a közösségi önazonosság szempontjából.

A konferencia harmadik panelbeszélgetése, Új hangok régi falak között – Majtényi Mihály lapjának szerepe az új nemzedék kiteljesedésében címmel zajlott panelbeszélgetésen Diósi Árpád főszerkesztő-helyettes lapunk munkatársaival, Pesevszki Evelyn fő- és felelős szerkesztővel, Csík Mónika költővel, gyermekirodalmi szerzővel és újságíróval, lektorral, valamint Benedek Miklóssal, a Képes Ifjúság szerkesztőjével értekezett. A résztvevők a fiatal nemzedék megszólításának lehetőségeiről, az olvasási szokások változásáról, a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról, valamint a vajdasági magyar sajtó jövőjéről beszélgettek. Pesevszki Evelyn hangsúlyozta, hogy a Magyar Szó jövője szempontjából kulcsfontosságú az utánpótlás-nevelés és a fiatal újságírók bevonása. Mint fogalmazott, a lap egyik legfontosabb feladata a következő nemzedék kinevelése és a fiatalok számára olyan szakmai környezet megteremtése, amelyben fejlődhetnek és kibontakozhatnak. Csík Mónika az olvasás népszerűsítésének fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a gyerekek számára elsősorban az emberközeli történetek és a személyes élmények jelenthetnek kaput az irodalom felé. Benedek Miklós arról szólt, hogy a fiatalokat leginkább azok a tartalmak szólítják meg, amelyekben saját magukra és közösségükre ismerhetnek. A panelbeszélgetés végén Pesevszki Evelyn bejelentette a Németh István publicisztikai pályázat elindítását, amelyet a Magyar Szó Lapkiadó Kft. középiskolások és egyetemisták számára hirdet meg. A pályázat célja a fiatal tehetségek felkutatása, a publicisztika iránt érdeklődők ösztönzése, valamint Németh István emlékének ápolása. A részletek a Magyar Szó online és nyomtatott felületein jelennek meg.

A szakmai program az Örökké élő közvetítő című alkalmi kiállítás megnyitásával folytatódott a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeumban. A tárlat dokumentumok, személyes tárgyak és korabeli sajtóanyagok segítségével idézte fel Majtényi Mihály életét és munkásságát. Az érdeklődők interaktív programokon is részt vehettek: a múzeum nyomdagépén Majtényi-novellák részleteit nyomtathatták ki emléklapokra. A kiállítás különlegességei között szerepelt Majtényi Mihály pipája, írógépe, valamint számos olyan dokumentum és relikvia, amely betekintést nyújtott a vajdasági magyar sajtó egyik meghatározó alakjának életébe és alkotói világába.