A torony is megújul

A sziváci Mária neve római katolikus templom 1867-ben épült, legutóbb pedig 1958-ban újították fel. Az épület teljes rekonstrukciója több fázisban valósul meg. 2021-ben és 2022-ben a templom falainak utólagos szigetelését végezték el Magyarország kormányának támogatásával, majd 2024-ben és 2025-ben a teljes tetőszerkezetet újították fel. A torony teljes körű rekonstrukciója idén májusban kezdődött.
Hajdú László plébánost 2021-ben bízták meg a sziváci hívek lelki gondozásával. Elmondása szerint a templom felújítása is ebben az évben kezdődött, és azóta több ütemben zajlik.

– A felújítást 2021–2022-ben a templom falainak utólagos szigetelésével kezdtük, amelyhez Magyarország kormányától 13 millió forintos támogatást kaptunk. A következő, 2024–2025-ös szakaszban a teljes tetőszerkezetet sikerült felújítani. Jelenleg a harmadik fázis, a torony teljes körű felújítása zajlik. A munkálatok májusban kezdődtek, és terveink szerint év végére be is fejeződnek.

A plébános kiemelte, hogy a templom megújítása és megőrzése a kis, 60–70 fős szórványközösség számára is fontos.

– A templom nemcsak a jelenlegi közösségé, hanem elődeink öröksége is, amelyet meg kell őriznünk és tovább kell adnunk. Hosszabb távú tervünk, hogy az egész épületet felújítsuk. A harmadik fázis után reményeink szerint a templom külső és belső részeinek rendbetételére is sor kerülhet. A külső szerkezetek vannak leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak, ezért ezek állapota romlik a leggyorsabban. A toronysisak és a borítás eltávolítása után derült ki, hogy a tartószerkezet egyes elemei, köztük a gerendákat összekötő ácskapcsok, jelentősen elhasználódtak és meglazultak.

Mint mondta, kutatásaik szerint legutóbb az 1950-es évek végén végeztek kisebb felújítást ezen a részen. A torony tetején található kereszt mintegy 44 méter magasan van, a szerkezet pedig az elmúlt évtizedekben annyira elhasználódott, hogy erős szélben már mozgott, így a felújítás biztonsági szempontból is szükségessé vált.

Hajdú László az anyagi forrásokról is beszélt. Elmondta, hogy a tetőfelújítás második szakaszának kezdetén felvette a kapcsolatot az egykori sziváci sváb lakossággal és leszármazottaikkal, akiknek közösségei Németországban máig őrzik a település és a templom emlékét.

– Nagy örömünkre Németországban, Düsseldorf és Darmstadt környékén is találtunk olyan közösségeket, amelyek még emlékeznek erre a templomra. Különleges kapcsolat alakult ki például Bacsó Jenő atyával, aki Szivácon született, és itt keresztelték meg. Az 1950-es években családjával Németországba került, ahol később pappá szentelték. Tavaly meghívtuk a búcsúi szentmisére, amelyet ő celebrált. Közel hatvan év után akkor lépett be újra ebbe a templomba. Más elszármazottakkal is sikerült kapcsolatot kialakítanunk, és ők is jelentősen hozzájárulnak a munkálatokhoz. Az első fázist Magyarország kormányának támogatása tette lehetővé, emellett a helyi egyházközség saját forrásokkal is igyekszik hozzájárulni a felújításhoz. Számíthatunk továbbá Kúla önkormányzatára és Vajdaság Autonóm Tartomány támogatására is.

A plébános a sziváci katolikus közösség helyzetéről is beszélt. Mint mondta, jelenleg mintegy 60–70 hívő tartozik az egyházközséghez.

– Már nincs minden vasárnap rendszeres istentisztelet, havonta egy alkalommal tartunk magyar nyelvű szentmisét a plébániatemplomban, illetve a nagyobb ünnepeken. Örömteli tapasztalat ugyanakkor, hogy az elmúlt egy-két évben sokan kérik a keresztség szentségét, elsősorban vegyes házasságokból született gyermekek számára. Az egyházközségek között is ritkaságnak számít, hogy a keresztelések száma meghaladja a temetésekét. A közösség fogyása azonban továbbra is jellemző. Sokan asszimilálódtak, és a magyar nyelvet is egyre kevésbé használják. Igyekszem a szentmiséket és a templomi szertartásokat magyarul celebrálni, mert fontos, hogy a helyi magyarságnak legyen olyan közösségi tere, ahol a nyelv tovább él. Az idősebb generáció még beszél és ért magyarul, gyermekeik valamennyire értik, az unokák közül azonban sokan már nem beszélnek és nem is értenek magyarul. Ez nagy kihívás egy szórványplébánia számára, de mindent megteszünk a közösség és a magyar nyelvű hitélet megőrzéséért – mondta ft. Hajdú László.

A helyszínen Blaskó Imre műszaki ellenőr, építészmérnök ismertette a toronyfelújítás részleteit. Elmondta, hogy a munkálatok két évvel a templomhajó tetőszerkezetének rekonstrukciója után kezdődtek. Az egyik legnagyobb feladat az állványzat felépítése volt, amelynek mindenben meg kellett felelnie a biztonsági előírásoknak.

A torony megbontása során a vártnál súlyosabb szerkezeti problémákat tártak fel, ezért csaknem kétszer annyi gerendát kellett kicserélni, mint eredetileg tervezték.

– A torony tetejének és födémének megbontása után derült ki, hogy a szerkezet rosszabb állapotban volt a vártnál. A különleges méretű gerendákat Boszniából rendeltük meg méretre. A szerkezetet acélmerevítésekkel is megerősítettük, és olyan megoldásokat alkalmaztunk, amelyek a fa esetleges kiszáradása és zsugorodása után is biztosítják a stabilitást – magyarázta.

A felújított faszerkezetet gombásodás és szú ellen is kezelték, majd visszahelyezték a védőkezelt deszkaborítást és a vízszigetelő fóliát. A következő munkafázis a bádogozás lesz.

– Jelenleg a torony homlokzatán a régi vakolat eltávolítása zajlik. A helyreállítás során az eredeti, épségben maradt díszítőelemekről mintát veszünk, ezek alapján pedig pótoljuk a hiányzó részeket. A mostani felújítás a toronyra és a hozzá kapcsolódó homlokzati részre terjed ki, a templom többi részének rekonstrukciója későbbi szakaszban valósulhat meg – mondta Blaskó Imre.
Hozzátette, hogy a templom eredeti állapotáról fényképek maradtak fenn, tervrajzok azonban nem. A toronysisak bontásakor az is kiderült, hogy a szerkezetet korábban már átépítették, feltehetően 1958-ban, ezért az eredeti állapot pontosan nem rekonstruálható.

A torony felújítása a tervek szerint novemberben fejeződik be, ekkor kerülhet vissza a kereszt is a torony tetejére.