2024. március 29., péntek

Új távlatok nyíltak a vajdasági agrárban

Még két nagy léptékű beruházás eredményét mutatta be tegnap a Prosperitati

Több mint hétmillió euró összértékű, Magyarkanizsán és Doroszlón megvalósult két nagyberuházást tárt a nyilvánosság elé a Prosperitati Alapítvány tegnap. Az előbbi településen átadták rendeltetésének a Tisacoop Kft. új mézfeldolgozó üzemét, a Tisamed vállalatot, az utóbbin pedig a Hollo Company Kft. bővítésének eredményeként létrejött sertésfarm működését ünnepelték meg.

Újabb kitörési lehetőséget jelent a Tisacoop számára a Tisamed mézfeldolgozó üzem és márkanév (Fotó: Ótos András)

Újabb kitörési lehetőséget jelent a Tisacoop számára a Tisamed mézfeldolgozó üzem és márkanév (Fotó: Ótos András)

Körmöci Károly, a Tisacoop igazgatóhelyettese elmondta, mézüzemet, továbbá új, modern logisztikai központot nyitottak a támogatásnak köszönhetően, hárommillió eurós a beruházás, ennek eredményeként hozhatták létre a kétezer négyzetméteren fekvő, háromezer raklaphellyel ellátott új üzemet, melynek éves kapacitását ezer tonnányi méz feldolgozásában, illetve csomagolásában határozták meg. A tavalyi év során már kétszáz új szerződést kötöttek méhészekkel, bekapcsolva őket ezáltal a termelési folyamatba, s jobb üzleti körülményeket teremtve valamennyiük számára. A nemzetközi piacot célozzák meg, fogalmazott az igazgatóhelyettes. Mint közölte, a Tisacoop még 1990-ben alakult meg, kereskedelmi célokat szolgált, 2000 után a magyar áru szerbiai piacra szállítására összpontosítottak és olyan márkaneveket hoztak el ide, mint a Törley, a Hungaro-food, a Pick, a Tolle és sok más ismert élelmiszeripari terméknév.

Ma ötven élelmiszeripari cég 1300 terméke szerepel a Tisacoop kereskedelmi portfóliójában. A vállalat fejlődésében fontos állomást jelentettek a több szerbiai városban létrehozott Hungarikum központok, s egy újabb nagy fejlődés és kitörési lehetőség most a Tisamed márkanév, mézüzem létrehozása is.

Négymillió eurós fejlesztés eredménye az új doroszlói sertésfarm (Fotó: Ótos András)

Négymillió eurós fejlesztés eredménye az új doroszlói sertésfarm (Fotó: Ótos András)

HÚSZEZER SERTÉS ÉVENTE

Doroszlón Holló Ronald tulajdonos arról beszélt, hogy a 18 évvel ezelőtt létrehozott gazdaság, melyet édesapja teremtett meg, nagyot lép most előre a támogatásnak köszönhetően, s azt remélte, édesapja büszke volna, ha látná, milyen eredményeket tudtak elérni. Mint mondta, gabonaintegrációval vette kezdetét a gazdaság előrelépése, de folyamatosan fejlesztették a sertéstenyésztést is. Reményét fejezte ki, hogy a sertésfarm ugyanolyan erősnek, konkurensnek bizonyul hamarosan a piaci megmérettetések közepette, mint a gabonafelvásárlás. A mostani beruházás értéke meghaladja a négymillió eurót, számolt be róla Holló, 2018 decemberében érkeztek meg az első malacok az új farmra, s az üzleti célok arról szólnak, évente itt ötezer anyakocát, további tizenötezer hízót fognak tenyészteni. Köszönetet mondott a családnak, barátoknak, ismerősöknek a segítségért: a beruházás megvalósításához szükséges harminc százalékos önrész előteremtésében mindenki nagyon nagy szerepet vállalt, húzta alá.

A LEHETETLENBŐL KOVÁCSOLT SIKER

A két ünnepélyes átadáson felszólaló politikusok annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a fejlesztések túlmutatnak egy-egy vállalat fejlődésén, a beruházásnak elmondásuk szerint éppen az a lényege, hogy további termelők százait mozgatja meg, ezáltal hozzájárulva egy község, egy egész közösség feljebb kapaszkodásához. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy vélekedett: az emelkedettség, a bátorság és a magas szintű teljesítményre való törekvés az, ami minden egyes üzem, farm megnyitásának hangulatát jellemzi. Valamennyi fejlesztés magas technológiai színvonalon megy végbe, ami kiemelt fontosságú tényként kezelendő, értékelte. Amikor az eredményekre kívánunk rávilágítani, akkor azt a kérdést is érdemes feltenni: mi lett volna, ha nem történnek meg ezek a beruházások, milyen lenne a vajdasági magyar emberek perspektívája, ha semmi sem jött volna létre abból, ami végül sikerült a Prosperitati pályázatainak, a magyar kormány támogatásának köszönhetően. Sok küzdelem árán, de megvalósulhatott Doroszló határában is egy ekkora befektetés, s ennek jelzésértéke van: ott is el lehet érni kiemelkedő sikereket, ahol egyébként első ránézésre ez lehetetlennek tűnik. Magyarkanizsán elmondta, hogy a gazdaságserkentési programnak csakis úgy volt értelme, hogy abban mindenki, a gazdaság valamennyi ágazatának a képviselője meg tudta találni a helyét. A Tisamed kapcsán figyelemre méltónak nevezte azt is, hogy a vállalat egy számára eddig ismeretlennek számító terepre, a mézkészítés területére lépett, s máris bizonyítani lehetett azt, hogy ezt sikeresen tette. A Prosperitati pályázatainak köszönhetően csak Magyarkanizsa község területén öt nagy beruházás valósul meg a 23-ból, 1331 kanizsai vett részt sikerrel a kiírásokon, öt ottani éves költségvetésnek megfelelő, azaz 4,2 milliárd dinárt jelentő befektetés érkezett az önkormányzat területére, 2,1 milliárd dinárt tesznek ki a magyarkanizsai vissza nem térítendő támogatások, hangsúlyozta Pásztor.

Az ünnepi avatón (Fotó: Ótos András)

Az ünnepi avatón (Fotó: Ótos András)

ÉLET, ERŐ, MEGMARADÁS

Mindig nagy bátorságra van szükség ahhoz, hogy egy régióban vagy gazdasági szektorban korszakváltás történjék, hangsúlyozta a Tisamedben dr. Nagy István, a magyar kormány agrárminisztere. Meggyőződését fejezte ki, hogy a méhészetben és mézkészítésben most egy ilyen esettel állunk szemben Vajdaságban. Lényegesnek mondta a nemzetrészek helyi megerősítését, amely a magyar kormány nemzetpolitikájának az egyik fontos pillére. Magyarország eredetileg ötvenmilliárd forintot szánt a délvidéki gazdaságfejlesztésre, ma már ez az összeg meghaladja a 65 milliárdot is, mutatott rá a miniszter. Doroszlón aláhúzta: az állattenyésztés mindig is nehéz ágazatát jelentette a mezőgazdaságnak, külön siker, hogy ekkora eredmények születtek a Holló-farmon. Nincs erős közösség erős gazdaság nélkül, jegyezte meg, s azt kívánta, hogy az élet, az energia és a megmaradás jellemezze ezeket a vidékeket.

A nagy léptékű beruházások bemutatásán jelen volt dr. Torda Márta, a magyar Földművelésügyi Minisztérium Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának vezetője, dr. Babity János szabadkai magyar főkonzul, Juhász Bálint, a Prosperitati ügyvezetője és az alapítvány vezetőségének tagjai, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi és helyi önkormányzati tisztségviselői.