Valamikor, nem is olyan régen, létezett Oromhegyesnek egy olyan szeglete a falu szélén, a Járáson, amelynek a Paradicsom nevet adták. Na nem azért, mert a szikesen jól termett volna a paradicsom, hanem azért, mert olyan idilli volt a környezet. Ameddig a szem ellátott, zöldellettek a fák. A családok kedvenc pihenő- és kirándulóhelye volt. Aztán egy döntés nyomán a fákat kivágták, hogy sportpályát létesítsenek, ami sajnos csak hiú ábránd maradt, de a faluvezetőség most kísérletet tesz arra, hogy visszaállítsa a régi helyzetet. Ebben a magyarkanizsai önkormányzat, a kommunális közvállalat és néhány falubeli is a segítségükre van. A fákhoz az önkormányzat jóvoltából jutottak hozzá, a kommunális közvállalat segített az elültetésben, a helyi közösség kivezényelte a tűzoltóautót a locsolásra, néhány helyi lakos pedig szintén kivette a részét a munkából.
A Paradicsom újratelepítése széles körű összefogás eredményeképpen valósul meg
– Az 1920-as években a falu lakosai úgy döntöttek, hogy a falu szélén létrehoznak egy kisebb erdőt, mégpedig eperfákból. Mintegy százötvenet ültettek el akkor, amelyek időközben gyönyörűen ki is fejlődtek – emlékezett vissza Balla Lajos, az oromhegyesi helyi közösség tanácsának elnöke.
– A hetvenes években, amióta Oromhegyesen lakom, emlékszem, hogy az iskolai kirándulásokat is itt szerveztük, a falu lelke volt. Ám tizenöt éve, amikor a helyi birtok tulajdonában volt a terület, átadták a sportegyesületnek, támogatás gyanánt. Hiába volt a törvény, hogy a legelő – mivel a terület legelőként volt nyilvántartva – kizárólag a falu tulajdonát képezheti, mégis a sportegyesület kapta meg. Megkezdődött az álomszövögetés, hogy kiépítenek egy gyönyörű sportcsarnokot, terv is készült, csak éppen a falu lakosai felháborodtak, ugyanis a kivágott fákból szerzett pénzből semmit sem tudtak felmutatni. Kanadai nyárfák telepítésére volt próbálkozás, annak azonban legjobban a vadak örültek, mert megrághatták. Most nyílt alkalmunk arra, hogy támogatással megkezdjük a fásítást, most már nem egy-két éves facsemetékkel, hanem öt-hat évesekkel, amelyeket hálóval védünk. Ligetszerű megoldás lesz ez, hiszen itt gyakorolnak a lovasaink is, hátha arra is lesz egyszer lehetőségünk, hogy lóversenypályát alakíthassunk ki, ami azért lenne fontos, mert a környéken messzemenően a mi lovasaink a legjobbak – magyarázta az elnök.
A százhúsz szilfa elültetését a helybeli Randovics Lejla is figyelemmel kísérte, aki a legszebb szerbiai kert tulajdonosa.
– Amikor meghallottam, hogy faültetési akció lesz, mindenképp részt szerettem volna venni ebben a folyamatban. Jelen voltam a lyukak fúrásánál, felügyeltem a munkát, és én magam is tizenkilenc fát hoztam ide. Nyárfa, eper-, dió-, kőris-, glédics-, bodza- és juharfa is került így az egykori Paradicsomba a szilfák mellé. Ez tulajdonképpen egy kísérlet is, hogy bizonyítsuk, nem csak egy-két fafajta tud itt gyökeret ereszteni – mondta el Randovics Lejla, aki végig felügyeli a munkát.
A Paradicsom újratelepítését reménykedve figyelik az oromhegyesiek, akik biztosak benne, hogy néhány év múlva már a lombos fák hűsében pihenhetnek meg.
