Amerikai légitámadás Iránban

Az Egyesült Államok légierője támadást hajtott végre Iránban. Tizenkét bunkerromboló bombával mért csapást Irán fordói atomlétesítményére, lebombázták a natanzi és az iszfaháni atomlétesítményeket is. Ez nem egészen tíz nappal azt követően történt, hogy Izrael Irán atomprogramja ellen támadást indított, amelynek a célja az iráni atombomba kifejlesztésének megakadályozása, illetve annak a késleltetése.

Izrael állítólag nem rendelkezik a mélyen a föld alatt lévő létesítmények elpusztítására alkalmas bunkerromboló bombákkal és a szállításukra képes bombázóval, ezért az amerikai elnök döntésén múlott, hogy a világ vezető katonai hatalmának a hadereje szerepet vállal-e az iráni atomprogram elleni támadásban, és hogy ezt milyen formában teszi.

Donald Trump elnök Washingtonban helyi idő szerint szombaton este jelentette be az iráni atomprogram elleni amerikai katonai művelet sikerét. Szavai szerint az iráni urándúsító létesítmények elpusztultak.

A Fehér Házban a bejelentéskor Donald Trump mellett állt JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter.

Trump kijelentette, hogy a támadás „csodás katonai siker” volt, és hogy Irán atomprogramja ezzel véget ért. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a következő támadás sokkal nagyobb lesz. Azt mondta: „vagy béke lesz, vagy nagyobb tragédia Iránban, mint amit az elmúlt nyolc napban láttunk”. Az elnök hangsúlyozta, hogy még „nagyon sok célpont” van Iránban, és ha szükséges, Amerika ezeket is képes megsemmisíteni.

A Pentagon a későbbiekben ígért részletes tájékoztatást az akció sikeréről.

A Fehér Ház tájékoztatta a Kongresszus vezetőit az Irán ellen megindított légitámadást megelőzően a katonai akcióról – közölték az adminisztráció képviselői szombaton. Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke támogatásáról biztosította az elnök lépését. Hakeem Jeffries a képviselőház demokrata vezetője ezzel szemben úgy reagált, hogy az amerikai katonai akció drámai módon megnövelte a háború kockázatát. A politikus szerint Donald Trump elnök kudarcot vallott annak az ígéretének a megvalósításával, hogy békét teremt a Közel-Keleten.

PENTAGON: ELSÖPRŐ SIKER
Elsöprő sikernek nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Washingtoni összegző sajtótájékoztatóján Pete Hegseth hangsúlyozta, hogy az Éjféli Kalapács (Midnight Hammer) névre keresztelt átfogó művelet célpontjai között sem az iráni hadsereg, sem iráni civilek nem szerepeltek. Azt is kijelentette, hogy a műveletnek nem egy iráni rezsimváltás kikényszerítése volt a célja, hanem azoknak a fenyegetéseknek a semlegesítése, amelyek az amerikai nemzetbiztonságot érték az iráni atomprogram miatt.

Dan Caine, az amerikai egyesített vezérkari tanács főnöke a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint az amerikai légicsapás rendkívül súlyos károkat és pusztítást okozott Irán célba vett atomlétesítményeiben, Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.

Pete Hegseth miniszter úgy fogalmazott, hogy a bombák és a rakéták a szándékolt célpontokban csapódtak be.

A művelet részleteivel kapcsolatban elhangzott, hogy az Egyesült Államok hadserege több mint egy tucat bunkerromboló óriásbombát használt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott légicsapás során, 12-t Fordóra, míg kettőt Natanzra dobtak le. A térségben tartózkodó, amerikai tengeralattjárókról több mint két tucat Tomahawk-típusú rakétát indítottak a célpontok felé.

Az egész művelet során 75 precíziós bombát vetettek be, és minden becsapódás 25 percen belül történt washingtoni idő szerint este 6 óra 40 perc és 7 óra 5 perc között – mondta a vezérkari főnök.

Dan Caine vezérkari főnök azt közölte, hogy a légicsapást a legmagasabb titkosítással tervezték, és arról nagyon kevesen tudtak Washingtonban. A katonai vezető arról is beszámolt, azt valószínűsítik, hogy az iráni haderő „nem látta” az amerikai repülőgépeket, ugyanis egyáltalán nem reagált annak megjelenésére, sem az iráni légvédelem, sem a légierő nem indított ellentámadást.

Az amerikai katonai vezetés értékelése szerint az Éjféli Kalapács művelet az Egyesült Államok hadtörténetének legnagyobb méretű olyan légi művelete volt, amelyben B–2-es bombázók vettek részt, valamint a lopakodó technológiát alkalmazó bombázók történetének második leghosszabb missziója volt. Nyilvánosságra hozták a B–2-esek útvonalát, amiből kiderül, hogy azok a Földközi-tenger térsége fölött, Jordánia és Irak légtere felől közelítették meg az iráni célpontokat.

IRÁN NEM ÁLLÍTJA LE ATOMPROGRAMJÁT
Az irániak tagadják az amerikai légitámadás sikerét azt állítva, hogy előzőleg már sikerült evakuálni az urándúsító létesítményt. Mohszen Rezai, az iráni elitegység, a Forradalmi Gárda egyik nyugalmazott tábornoka néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Teherán már a múlt héten kezdődött izraeli támadások előtt máshová szállította és biztonságba helyezte uránkészletét a célba vett atomlétesítményekből.

Maszúd Peszeskján iráni elnök leszögezte szombaton, hogy Irán semmilyen körülmények között nem fogja leállítani atomprogramját.

„Készek vagyunk tárgyalni és együttműködni annak érdekében, hogy megteremtsük a bizalmat a békés atomprogram terén, de semmilyen körülmények között nem csökkentjük nullára a nukleáris tevékenységünket” – jelentette ki az iráni elnök Emmanuel Macron francia államfővel folytatott telefonbeszélgetésében az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint.

Peszeskján azt is leszögezte, hogy Irán az eddigieknél „még pusztítóbb” választ ad a folytatódó izraeli agresszióra.

Maszúd Peszeskján egy későbbi nyilatkozatában elítélte az Egyesült Államok támadását, és azt mondta, hogy Washington áll az Irán elleni izraeli hadművelet hátterében is.

„Ez az agresszió bebizonyította, hogy Amerika a fő tényező a cionista rezsimnek az Iráni Iszlám Köztársaság elleni ellenséges cselekedetei mögött” – jelentette ki az államfő az IRNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint. Úgy vélte, az Egyesült Államok azután lépett közbe, hogy látta Izrael „nyilvánvaló tehetetlenségét”.

„Irán minden eszközzel megvédi magát” – jelentette ki az amerikai támadás után az ország külügyminisztere. Abbász Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli tanácskozásának szünetében nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is minden szükséges eszközzel védelmezi a területét, a szuverenitását, a biztonságát és a népét”.

Aragcsi szerint Oroszország Kínával együtt megpróbált az utóbbi napokban előkészíteni egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot az ellenségeskedések beszüntetése érdekében. Hozzátette, hogy mivel a helyzet most másképp alakult, megvitatja Moszkvával és Pekinggel a meghozandó intézkedéseket.

Aragcsi szerint az előző éjjeli támadás súlyos bűncselekmény az ENSZ Alapokmánya, számos más nemzetközi törvény és jogszabály, valamint az atomsorompó-egyezmény ellen is.

NEM ÉSZLELTEK RADIOAKTIVITÁST
A nukleáris ügyekkel foglalkozó szaúd-arábiai hatóság vasárnap az X közösségi oldalon azt közölte, hogy a Perzsa(Arab)-öböl térségében fekvő országok környezetében nem érzékelték radioaktivitás nyomait.

Nincsenek közvetlen veszélyben a lakosok Komban és környékén a fordói atomlétesítményt ért amerikai csapás után – jelentette vasárnap az IRNA iráni állami hírügynökség a tartományi válságkezelő központra hivatkozva.

A fordói urándúsító létesítmény mintegy 100 méterrel a föld alatt fekszik. Egyelőre nem világos, hogy a bombatámadás következtében szabadulhatott-e ki radioaktív anyag. A NASA-műholdak hőképfelvételei jelentős hőhatást mutattak a térségben, ami arra utal, hogy a támadás következtében tűz üthetett ki a létesítményben.

Az amerikai támadás Irán atomlétesítményei ellen nem okozott sugárzást a létesítményeken kívül – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vasárnap reggel az X platformon.

„A három iráni atomlétesítmény – köztük a fordói urándúsító – elleni támadások után az IAEA megerősítheti, hogy eddig nem jelentettek sugárérték-emelkedést a létesítményeken kívül” – fogalmaz a közlemény.

HERCOG: KOMOLY CSAPÁS ÉRTE AZ ATOMPROGRAMOT
Izrael még nem ismeri az iráni nukleáris létesítmények ellen végrehajtott amerikai légitámadások pontos eredményét, de az nyilvánvaló, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programot komoly csapás érte – mondta Jichák Hercog izraeli elnök a vasárnap a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak.

Hercog a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: a világ évtizedek óta tisztában van azzal, hogy a nukleáris csapásmérő kapacitás és a dzsihádista iráni ideológiához hasonló rendkívül szélsőséges eszmék kombinációja egyértelműen globális kiterjedésű veszélyt jelent.

Arra a kérdésre, hogy az amerikai légitámadás után Izrael folytatja-e az Iránra mért légicsapásokat, Izrael elnöke azt mondta: az iráni fenyegetés problémájával nemzetközi szinten kell foglalkozni, és mindenekelőtt egy olyan „exit stratégiára” van szükség, amely korlátozza Irán képességét a rakéták, a terrorizmus, a romboló tevékenység terjesztésére és a nukleáris technológia kifejlesztésére.

Hercog szerint Donald Trump amerikai elnök az iráni nukleáris létesítmények elleni légitámadás elrendelésével nagyon fontos lépést tett a szabad világ védelmében.

Arra a felvetésre, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár vasárnapi nyilatkozatában az amerikai légitámadást a konfliktus olyan veszélyes kiszélesedésének nevezte, amelynek katasztrofális következményei lehetnek a térségben, az izraeli elnök úgy fogalmazott, hogy ez a nyilatkozat is mutatja az ENSZ gyengeségét. Hercog szerint éppen az ENSZ-nek kellett volna megakadályoznia, hogy Irán nukleáris csapásmérő eszközökhöz jusson, és azt is, hogy Teherán a terrorizmus terjesztésével, terrorista csoportok támogatásával ártatlan civilek halálát okozza világszerte.