A demográfiai folyamatok közül a lakosság elöregedése változásokat idéz elő társadalmunkban. Kevés gyermek születik, az emberek pedig az orvosi ellátás és az életszínvonal emelkedésének köszönhetően tovább élnek. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy tovább tudnak aktív életet élni, tovább tudnak dolgozni. A nyugdíjkorhatár elérését követően mind többen dolgoznak időszakonként, részmunkaidőben vagy akár teljes munkaidőben is. Annak, hogy Szerbiában egyre több nyugdíjas vállal munkát, több, esetenként egymással összefüggő oka van. Bár az elmúlt években többször emelték a nyugdíjakat, a nyugdíjasok jelentős része továbbra is viszonylag alacsony összegből él. A hivatalos adatok szerint a nyugdíjasok mintegy 60 százaléka az átlagnyugdíjnál kisebb járandóságot kap, százezrek alacsony nyugdíjból próbálnak megélni. Esetenként a gyerekeik sem tudnak segíteni, nem ritka, hogy az idősek támogatják gyermekeiket, unokáikat. Az élelmiszerek, a rezsi és a gyógyszerek drágulása miatt sokan kiegészítő jövedelemre szorulnak. Nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy több ágazatban ma már munkaerőhiányról beszélhetünk. A vállalatok ezért egyre nyitottabbak az idősebb munkavállalók alkalmazására is. A népesség öregedése, az alacsony születésszám és a külföldi munkavállalás miatt számos szakmában munkaerőhiány tapasztalható. Különösen érinti ez a kereskedelmet, a mezőgazdaságot, de érintett a szolgáltatói szektor is. Szerencsére sok nyugdíjas még jó egészségi állapotban van. A várható élettartam növekedésével egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt úgy, hogy fizikailag és szellemileg is aktívak maradnak. Számukra a munkavégzés nemcsak bevételt, hanem közösséget és napi elfoglaltságot is jelent, amire pozitívumként tekinthetünk.
A nyugdíjkorhatárt elérők általában komoly rutinnal, tapasztalatokkal rendelkeznek. Jó szakemberekre pedig továbbra is szükség van, ami szintén a nyugdíjasok foglalkoztatása melletti érvnek tekinthető. A munkáltatók gyakran nehezen találnak megfelelően képzett munkaerőt. Sok nyugdíjas több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, ezért tanácsadóként, részmunkaidőben vagy időszakos munkákban tovább foglalkoztatják őket. Amíg tehát korábban a nyugdíj sokak számára a teljes visszavonulást jelentette, ma egyre inkább egy új életszakasz kezdete, amelyben sokan részmunkaidőben, vállalkozóként vagy szezonális munkákban maradnak aktívak. A felismerhető trendek és demográfiai folyamatok alapján valószínű, hogy a nyugdíjas munkavállalók száma tovább nő. Szerbia lakossága öregszik, emiatt a gazdaság egyre inkább rá lesz utalva az idősebb, tapasztalt dolgozókra. Vannak olyan tévhitek, hogy a nyugdíjasnak nem szabad dolgozni, mert az akár a nyugdíjjogosultság elvesztésével járhat. Szerbiában a nyugdíjasok számára többféle legális foglalkoztatási forma áll rendelkezésre. A legtöbb esetben a nyugdíj folyósítása mellett is lehet munkát vállalni. A lehetőségek ugyanakkor attól is függnek, hogy öregségi, rokkantsági vagy családi nyugdíjról van-e szó. Az öregségi nyugdíjban részesülők teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesíthetnek. A nyugdíj folyósítása ilyenkor nem szűnik meg, a munkáltató azonban köteles fizetni a járulékokat. Ha a nyugdíjas legalább egy évig dolgozik, kérheti a nyugdíj újraszámítását, ami magasabb nyugdíjösszeget eredményezhet. Gyakori forma a meghatározott időre szóló ideiglenes vagy alkalmi foglalkoztatás. Ezt elsősorban szezonális mezőgazdasági munkáknál vagy kisegítő munkakörökben alkalmazzák. Az ilyen szerződések megkötését is törvényes keretek szabályozzák. Sok nyugdíjas dolgozik megbízási szerződéssel, de egyéb módjai is vannak a szerződéssel megerősített alkalmazásuknak. A nyugdíjas saját vállalkozást alapíthat, vagy egyéni vállalkozóként is dolgozhat. Ez különösen népszerű olyan szakemberek körében, akik nyugdíjasként is szeretnék hasznosítani tapasztalataikat. A családi nyugdíjban részesülők munkavállalási lehetőségei korlátozottabbak, ilyen esetben érdemes szakértők véleményét kikérni. A rokkantsági nyugdíjasok esetében pedig a munkavégzés a munkaképesség újbóli vizsgálatát vonhatja maga után, ezért esetükben szigorúbb szabályok érvényesek. A nyugdíjas után szintén fizetni kell a nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulékot (PIO) és a jövedelemadót, viszont a munkanélküli járulékot nem kell fizetni, és az egészségügyi biztosítás fizetése alól is vannak könnyítések, mivel a nyugdíjas státusza révén már eleve biztosított. Szerbiában a nyugdíjasok foglalkoztatása egyre gyakoribb és jogilag jól szabályozott lehetőség, amelyet a szerbiai Munkatörvény, valamint a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Törvény határoz meg.
A vajdasági településeken – így Topolyán, Magyarkanizsán, Kishegyesen, Zentán vagy Szabadkán – a nyugdíjasok leggyakrabban a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, illetve részmunkaidős adminisztratív munkakörökben, vagy – nem utolsósorban – az egészségügyben helyezkednek el. Az orvoshiányból eredő gondokat például a topolyai és a kishegyesi községek területén nyugdíjas szakorvosok alkalmazásával sikerült enyhíteni. Egyre több magánvállalat alkalmaz nyugdíjas szakembereket mentorálási és betanítási feladatokra, mivel a tapasztalt munkaerőből helyenként már krónikus hiány mutatkozik. A következő években várhatóan tovább nő a nyugdíjasok foglalkoztatásának szerepe Szerbiában, mivel a munkaerőhiány és a társadalom elöregedése egyaránt ebbe az irányba hat. Szerbiában a nyugdíjasok foglalkoztatása jogilag megengedett, és az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a munkaerőhiány, valamint a nyugdíjak kiegészítésének igénye miatt. A legtöbb öregségi nyugdíjas korlátozás nélkül vállalhat munkát, és közben továbbra is folyósítják számára a nyugdíjat. Azonban a rokkantsági nyugdíjasokra eltérő szabályok vonatkozhatnak, mivel bizonyos esetekben a munkavégzés befolyásolhatja a jogosultságot.
Hosszabb távon az is elképzelhető, hogy Szerbiában tovább emelik a nyugdíjkorhatárt, bár jelenleg nincs hivatalos döntés egy újabb általános korhatáremelésről, és hivatalosan nincsenek ilyen kezdeményezések. Jelenleg a rendszer már egy korábban elfogadott reform szerint működik, amelynek értelmében a férfiak öregségi nyugdíjkorhatára 65 év. A nők nyugdíjkorhatára pedig fokozatosan emelkedik, és 2032-re szintén eléri a 65 évet. Mindeközben, több európai országban már 66-67 évre emelték vagy tervezik emelni a nyugdíjkorhatárt. A korhatár megemelése azonban politikailag is rendkívül érzékeny kérdés. A jelek szerint a szerb kormány jelenleg inkább a nyugdíjak emelésére és az idősebbek munkavállalásának ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig egy újabb korhatáremelés bejelentésére.
Nyitókép: Pixabay
