Rendkívül rossz termelési cikluson vannak túl a mezőgazdasági termelők. A kukorica terméseredménye a vártnál alacsonyabb lett, aminek hosszú távú következményei is lehetnek. A tengeri termőterülete folyamatosan csökken. Minderről Bognár Pásztor Hajnalka agronómussal, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal és környezetvédelemmel megbízott tagjával beszélgettünk.
– Az elmúlt években száraz nyarakat tapasztaltunk, és az idén a korábbiaknál is kevesebb csapadék hullott vidékünkön. Emiatt bizonyos szántóföldi növények termesztése nehezebbé válik. Elsősorban a tavaszi vetésű kultúrákra gondolok, a kukoricára, napraforgóra, szójára. Utóbbit vidékünkön egy ideje már nem vetik, mivel vízigényes, és nem igazán tud érvényesülni a mi viszonyaink között. A szabadkai régió már korábban is egy szárazabb területnek számított, és nemcsak a csapadék hiánya jelent gondot, hanem a nap égető ereje, a talajvíz szintjének csökkenése, valamint a levegő alacsony relatív páratartalma is. A kukorica és a napraforgó egy bizonyos szinten tűri a szárazságot, de a már említett egyéb körülmények összesített hatása következtében a növények megsínylették a nyári periódust. Különösen fontos, hogy a megtermékenyítés során milyen az időjárás, majd ezt követően a szemfejlődés alatt megfelelő körülmények legyenek, és ez az idén nem kedvezett a kukoricának – hallottuk a szakembertől.
A nyári szárazság és kánikula, a kiszámíthatatlan terméseredmények hatására a gazdák egyre inkább az őszi vetésű gabonák felé fordulnak.
– A szabadkai régióban 2025-ben majdnem húszezer hektár kukorica volt, míg az idén csak 16 ezer. A napraforgó területe nem változott. A búza termőterülete ezzel szemben emelkedett, míg tavaly 30 ezer hektár volt, az idén 35 ezer. Az őszi árpát tavaly 5300, az idén pedig 7500 hektáron termesztették. Az adatokból látszik, hogy a kukorica termőterülete jelentős mértékben csökkent, viszont az őszi vetésű gabonáké emelkedett. A búza felvásárlási ára miatt elégedetlenek a termelők, de még mindig kiszámíthatóbb termelést eredményez, hisz mire beköszönt a kánikula, ezt betakarítják. Az őszi vetésű gabonák esetében általában átlag körüli hozamokkal tudunk számolni, míg a tavaszi vetésű kultúrákban nagy különbségek lehetnek egy-egy év eredményei között. Az idén is nagyok a különbségek, és ez sok tényezőtől függ, attól, hogy az adott parcella a régiónk mely részén helyezkedik el, mikor kapott csapadékot, milyenek a talajviszonyok. A Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat adatai szerint a kukorica átlaghozama 3,6–4 tonna hektáronként. Ebben természetesen szerepelnek a nagybirtokok eredményei is, ahol más technológiát alkalmaznak, mint a kisebb gazdaságokban, és az öntözött területeké is. A napraforgó 1,5–2 tonnát termett hektáronként – mondta Bognár Pásztor Hajnalka.
Mint hallottuk, az adatok változhatnak, hisz a kukorica betakarítása még nem ért teljesen véget. Viszont az átlageredmények valószínűleg romlani fognak, mivel a nagybirtokok már befejezték a betakarítást, és termelők először a szebb parcellákon takarítják be a termést. A tavalyi eredmények körülbelül a duplái voltak az ideinek. 2025-ben átlagosan hét tonna kukoricát takarítottak be hektáronként, míg napraforgóból három tonnát.
A gazdák a száraz idő ellenére nem spórolhatták meg a permetezést. Szárazság esetén a rovarok nagyobb mértékben károsítanak, például a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke lárvája. Ahol ezek berágják magukat, ott gombák támadhatják meg a csövet. Köztük olyan gombák is, amik a tárolás során mikotoxinokat produkálnak.
Az utóbbi időben vidékünkön is egyre inkább terjed a redukált talajműveléses termelés. Ez a szakemberek szerint a talaj vízháztartására pozitívan hat ki, ugyanakkor nagy odafigyelést igényel elsősorban a rágcsálók miatt, valamint abból kifolyólag, hogy a növényi maradványok a talaj felszínén maradnak, és ezek a betegségek áttelelő formáját tudják tartalmazni.
Itt említjük meg, hogy az olajrepce termőterülete is csökkenő tendenciát mutat. Egy áttelelő kultúráról van szó, és esetében az okoz gondot, hogy az optimális vetésideje augusztus vége-szeptember eleje, és vidékünkön ebben az időben nincs elegendő mennyiségű nedvesség a talajban.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
