Maradék egy példa arra, hogy soha nem szabad feladni

Nyilas Mihály a tartományi kormány alelnökét, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárt a magyar osztályokról, a tankönyvtörvényről és a racionalizációról kérdeztük

Vadócz Márk

2015. augusztus 15., 08:39

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A maradéki iskola (Ótos András felvétele)

A maradéki iskola (Ótos András felvétele)

Az idei év vízválasztó, mert a maradéki általános iskola és a Magyar Nemzeti Tanács segítségével sikerült elérni az összevont tagozat megnyitását, mondta Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár. Mint leszögezte, hogy a tankönyvkiadást nem szabad átengedni a piaci versenynek. A gyereklétszám-csökkenés ellenére eddig még egyetlen általános iskolában sem kellett megszüntetni a magyar tannyelvű oktatást, tudtuk meg a tartományi titkártól.

Nyilas Mihály (Ótos András felvétele)

Nyilas Mihály (Ótos András felvétele)

Sok év után megnyílt a maradéki magyar tannyelvű osztály. Hogyan sikerült ezt elérni?

– Maradék egy példa arra, hogy soha nem szabad feladni. Tény az, hogy 37 évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy visszafordítsunk valamit, mert 1978-ban a maradéki általános iskolában megszűnt a magyar tannyelvű oktatás. Akkor még volt egy összevont alsós magyar tagozat, ezt megszüntették minden bizonnyal teljesen indokolatlanul, mert elegendő számú diák volt. Több generáción keresztül a maradéki magyarok számára az általános iskolában nem volt biztosítva az anyanyelven folyó oktatás. A mintegy 500 magyar lakossal – ami az összlakosság egynegyede – rendelkező településen a nagyszülők még beszélnek magyarul, de számos szülő már nem. Lépésről lépésre sikerült elérnünk, hogy az idén a Branko Radičević Általános Iskolában megnyílik az alsós összevont tagozat. Az elmúlt évek során elérhetővé tettük az anyanyelvápolás mint választott tantárgy bevezetését. A 190 diákból mintegy 70 élt ezzel a lehetőséggel.

Ez jelentősen hozzájárult a magyar tagozat újraélesztéséhez, de az MNT iskolabuszprogramja is, amelynek keretében a maradéki gyerekek az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolába utaznak. Ez, hogy magyar osztály nyílik Maradékon, nem kérdőjelezi meg az iskolabuszprogramot, hiszen akik eddig utaztak és beilleszkedtek az ottani közösségbe, továbbra is utaznak. Az új összevont tagozatra viszont 5 tanuló iratkozott be (egy elsős, két másodikos, egy harmadikos és egy negyedikes). Ez a szám szeptember elsejéig várhatóan bővül, és valószínűleg 7-8 maradéki kisdiák tanul majd anyanyelvén a falujában. Az MNT napközit biztosít számukra, amely azt jelenti, hogy a tanítás után is foglalkoznak a gyerekekkel, segíteni fognak a házi feladat elkészítésében, a tanulásban és a felzárkózásban, hiszen ezek a diákok eddig szerb nyelven tanultak. A napközi megnyitását a szülők és nagyszülők kérték, hiszen az nagy segítséget jelent a számukra.

 Hogyan alakul az általános iskolákba iratkozó magyar gyerekek száma?

– Tavaly, az 2014/15-ös iskolaévben 1587 elsős tanuló kezdte meg tanulmányait magyar nyelven, és úgy tűnik, a következő iskolaévben is hasonlóan alakul az elsősök száma: június elejéig 1532 elsős iratkozott be, de ez a szám szeptember elsejéig még tovább bővül, a becslések szerint 1600 körül várható. Az előző tanévben 1529 gyerek járt magyar iskola-előkészítő csoportban, 164 pedig vegyes szerb–magyar csoportban (ez összesen 1693 iskolaköteles gyermek).

A felmérések szerint összesen 106-108 önálló magyar elsős osztály nyílik a Vajdaságban, de ezt pontosan csak szeptemberben fogjuk megtudni. Tavaly 106 önálló elsős magyar tagozat volt.

 A kis létszámú osztályok ügyében mi a helyzet?

– A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság hagyja jóvá a 15-nél kisebb létszámú osztályok megnyitását, abban az esetben, ha ezekben az osztályokban nemzeti kisebbségi nyelven folyik a tanítás. Eddig 34 kérvény érkezett be a titkárságra, eggyel több, mint a tavalyi iskolaévben. Vannak olyan iskolák (Ürményháza, Egyházaskér, Feketetó) is, ahol az előző iskolaévben egyáltalán nem volt magyar elsős tanuló, a 2015/2016-os iskolaévben pedig újra lesznek elsősök.

Nagyon fontos, hogy a már meglévő tagozatokat megőrizzük. Szomorú tendencia, hogy a nyugat-bácskai körzetben évről évre, tehát az idén is, nagymértékben csökken a magyar tanulók száma. Doroszlón 1, Bezdánban 14, Nemesmileticsen 9, Zomborban 5, Gomboson 6, Bácsgyulafalván 5, Szilágyin 2 magyar elsős lesz. 4-5 évvel ezelőtt Doroszlón még 4 magyar alsó tagozat volt, 6-8 gyerekkel. 2015/2016-os iskolaévben 1 elsős, 1 másodikos, 1 harmadikos és 9 negyedikes lesz. Közép- és Dél-Bánátban a helyzet többé-kevésbé a korábbi évekhez hasonló. Szajánon az előző két évhez viszonyítva nőtt az elsősök száma, ám Székelykevén a tavalyi 21-hez képest az idén csak 12 magyar elsős lesz. Nagykikindán a korábbi évekhez hasonlóan alakult az elsősök száma.

Azokon a területeken, ahol a magyarság tömbben él, nem tapasztalható ilyen mértékű csökkenés, de itt is akadnak iskolák, amelyek kénytelenek engedélyt kérni kis létszámú tagozataik megnyitásához. Szabadkán a Đuro Salaj Általános Iskolában 6, az Ivan Goran Kovačić Á. I.-ben 7, a hajdújárási Petőfi Sándor Á. I. bácsszőlősi kihelyezett tagozatán 12, a szabadkai Széchenyi István kelebiai kihelyezett tagozatán 12, az Edvard Kardelj utcai kihelyezett tagozaton 11 magyar elsős lesz. Zenta községben Tornyoson és Felsőhegyen lesz 15-nél kevesebb magyar elsős. Az előző iskolaévben Topolya községben a gunarasi és zentagunarasi iskolába is kevesebb mint 15 magyar elsős iratkozott. Az idén nőtt az elsősök száma, és ismét 15 fölé emelkedett (20 és 19). Bajsán és Pacséron azonban továbbra is 15 alatt van (13 és 10). Az évek óta tartó gyereklétszám-csökkenés ellenére eddig még sehol sem kellett megszüntetni a magyar tannyelvű oktatást.

Az általános iskolák esetében tehát sikeresen őrizzük a magyar nyelven folyó oktatási rendszert Vajdaságban. Az MNT véleményezését követően a tartományi titkárság döntést hoz a kis létszámú tagozatok megnyitásáról. Az oktatásügyi minisztérium három vajdasági iskolabizottsága (a nagybecskereki, az újvidéki és a zombori) is támogatják az erőfeszítéseinket, és biztosítják a működéshez szükséges pénzeszközöket.

 Egyes középiskolai osztályokba kevesen jelentkeztek. Itt milyen megoldás várható?

– Tartományunkban az előző tanévben 1735 nyolcadikos fejezte be magyarul az általános iskolát. A 2015/2016-os iskolaévben megközelítőleg 1580 magyar nyelven tanuló elsős középiskolásunk lesz. Ez a szám még valamelyest változhat a tanítás megkezdéséig, de nem várunk lényeges eltérést. Tehát 155-en (8,93%) nyolcadikos nem iratkozott be magyar középiskolába. Közöttük vannak olyanok, akik nem tanulnak tovább, de olyanok is, akik szerb nyelven vagy külföldön folytatják tanulmányaikat (a korábbi évek tapasztalatai alapján a magyar tannyelvű általános iskolát végzett tanulók 5-6% folytatja szerb nyelven az iskoláit).

Az előző tanévben 1544 magyar elsős középiskolás volt, tehát 2,28%-kal nőtt a beiratkozó magyar elsősök száma. A 2013/2014-es iskolaévben 1722 magyarul tanuló nyolcadikos volt, akkor tehát 178-an nem folytatták tovább a Vajdaságban és magyar nyelven a tanulmányaikat, ami az idei évi adatokkal összevetve, javuló tendenciát mutat.

Az első osztályos középiskolai helyek tervezetében 81 magyar osztály és 2364 férőhely lett előirányozva azoknak a diákoknak a számára, akik magyar nyelven szeretnék a középiskolai tanulmányaikat folytatni. Ebből 629 hely maradt üresen, tehát elmondhatjuk, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választhattak a magyar tannyelvű szakok közül, és mindenki számára jutott hely, aki magyarul szeretett volna továbbtanulni. Sikernek könyvelhetjük el, hogy a magyar tagozatok legtöbbjét megtartottuk. A beiratkozási adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a vajdasági magyar középiskolások körében legnépszerűbbek az egészségügyi középiskolák, Zentán, Nagybecskereken, Szabadkán és Újvidéken is beteltek ezek a szakok, egyedül Zomborban a gyógyszerész technikusi szakon maradt még pár szabad hely.

A tehetséggondozó gimnáziumokba is sokan jelentkeztek, itt sem maradt több hely. Szintén népszerűek voltak a gimnáziumok, ide is szép számmal jelentkeztek tanulók.

A Zentai Gimnáziumba 3 szak nyílik a 2015/2016-os iskolaévben, Szabadkán 2 majdnem teljes létszámú szak lesz, Topolyán egy általános szak indul 30 tanulóval, Óbecsén szintén egy osztály. A szórványban lévő gimnáziumok közül a Nagybecskereki Gimnázium magyar elsős osztályában 23 helyet sikerült betölteni, valamennyivel kevesebben jelentkeztek Újvidékre és Zomborba. Külön kiemelném, hogy idén 8 tanuló jelentkezett a törökkanizsai Gimnázium magyar szakára, annak ellenére, hogy az előző két iskolaévben nem sikerült megnyitni a tagozatot.

A közgazdasági és kereskedelmi középiskolákba szintén sokan jelentkeztek. Itt elmondható, hogy inkább a négyéves szakokat célozták meg a beiratkozók.

Összességében elmondható, hogy legtöbb szabad hely a műszaki és mezőgazdasági hároméves szakokon maradt. Persze itt is van olyan középiskola, amely jól teljesített, például a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Középiskola szinte valamennyi szakja megtelt, de a topolyai Mezőgazdasági Középiskola is népszerű volt a leendő középiskolások körében.

A köztársasági parlament elfogadta a tankönyvtörvényt. Milyen jelentős változásokat hoz ez a nemzeti kisebbségek szempontjából?

– A tankönyvről szóló törvény közvitájában a tartományi titkárság is részt vett, javaslatokat nyújtott be, akárcsak a VMSZ köztársasági képviselői és az MNT. A leglényegesebb cél az volt, hogy a tankönyvek minősége javuljon. Az új törvényben szerepel a kisebbségi nyelveken megírt tankönyv kategóriája is, ez az előző törvényben nem volt egyértelműen meghatározva. A magyar nyelvű tankönyveket megírásuk után – és mielőtt a kiadásuk pályázati eljárásba kerülne – az MNT véleményezi. Az új törvény értelmében a magyarra lefordított tankönyveket szintén véleményezi az MNT, és ha szükséges, akkor korrigálja. A régi tankönyvtörvény nem tudta biztosítani a könyvkiadók közötti lojális versenyt, és gyakran ez a minőség kárára ment. A tankönyvkiadás nagyon jelentős társadalomfejlődési célokat szolgál, és nem szabad a piaci versenynek átengedni. Az új törvény hatékonyabban szabályozza a nem költséghatékony tankönyvek kiadását. Ezeknek a tankönyveknek a kiadása abból az alapból történik, amit a magán-tankönyvkiadók töltenek fel. Úgy gondolom, egy sokkal jobb törvény született meg, amely biztosítja a minőségibb tankönyvek kiadását.

 A racionalizáció milyen módon érinti a vajdasági kisebbségi tannyelvű osztályokat?

– A racionalizációnak nem szabad kihatással lennie a kis létszámú osztályokra, és erre megvan a törvényes garancia. Ahol jóváhagyjuk megnyitásukat, ott a pedagógus is, a munkája is biztosítva van.

Évek óta kitartóan azon dolgozunk, hogy minden diák számára biztosítsuk, hogy anyanyelvén tanuljon. Nem engedhetjük meg, hogy az eddig elért eredmények veszélybe kerüljenek a racionalizáció miatt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége