A Zsinagóga Szabadkáé marad

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden délelőtt aláírták a Zsinagóga irányításáról és használatáról szóló szerződést. A Zsinagóga felújításához a magyar állam 500 millió forinttal, azaz 1,6 millió euróval járul hozzá, amit elsősorban a belső tér felújítására fordítanak majd, s miután véget érnek az épület teljes felújítási munkálatai, mely a becslések szerint legkésőbb 2017-ig tart majd, a Zsinagógát újra használatba helyezik, s kulturális, szakrális és egyéb tartalmakkal töltik majd meg.

A magyar szecesszió stílusában épült, Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte gyönyörű épületet hosszú időre sorsára hagyták, mely bár Európa második legnagyobb zsinagógája, egyben európai jelentőségű épület, és 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel, az utóbbi években csak különleges alkalmakkor nyílt meg a nagyközönség előtt. A felújítási munkálatok megkezdése óta azonban szép lassan visszanyerte pompáját az épület, melyre önkormányzati, tartományi, köztársasági és nemzetközi támogatásokból futotta, hamarosan az északi homlokzat munkálati is megkezdődnek, és a magyar kormány segítségének köszönhetően az épület nem csak külsőleg nyeri vissza pompáját, hanem belülről is teljesen megújul.

Maglai Jenő polgármester kiemelte, a Zsinagóga továbbra is a városé marad, senki sem sajátíthatja azt ki, hogy önállóan igazgassa, hanem az SOS Zsinagóga Alapítvány hatáskörébe tartozik majd az épület irányítása, melyet az önkormányzat, az MNT és a zsidó közösség alkot. Hozzátette, az önkormányzat jóváhagyása nélkül nem születhetnek döntések, vagyis csak olyan történésekre kerülhet sor, ami a város, a szabadkai zsidóság és a polgárok érdekeit tartja szem előtt, s a szerződés erre nincs kihatással.

– A szerződés aláírásával lehetővé válik, hogy megkezdődjön a Zsinagóga belső terének felújítása is. Remélem, hogy a szerződés aláírása után egy-két héttel már tisztázódik minden részlet a belső térre vonatkozó projektdokumentáció befejezése körül is, és az MNT kiírhatja a belső munkálatokra vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Én pedig ma aláírtam azt a dokumentumot, mely alapján kiírhatják a közbeszerzési pályázatot az épület északi homlokzatának felújítási munkálataira, s reményeim szerint már májusban megkezdhetik munkát az északi oldalon is – mondta Maglai.

Szabados Róbert úgy fogalmazott, egy negyvenéves út végéhez értek, s a felújítással most a Zsinagóga életében új fejezet nyílik meg.

– Remélem, a jövőben a Zsinagóga rendeltetése, működtetése olyan szép és eredményes lesz, mint ahogyan az 1902-ben megindult. A magyar kormány 500 millió forintos adományának köszönhetően a Zsinagóga felújítása teljes mértékben be is fejeződik, s újra rendeltetésének megfelelően lehet azt majd használni az épület vallási részében, mely a zsidó hitközség irányítása alá fog tartozni, az egyéb tartalmakról pedig az épület többi részében az önkormányzat és az MNT az alapítványon keresztül közösen döntenek majd.

Az épület tehát megtartja vallási funkcióját, emellett kiállítási térként és idegenforgalmi célpontként is működik majd, de időről időre kisebb hangversenyek színhelye is lesz majd. Szabados szerint a magyar kormány támogatása nem csak azt tette lehetővé, hogy az épület teljes mértékben visszanyerje egykori pompáját, hanem egyben fel is gyorsulnak a felújítási munkálatok és legfeljebb két éven belül nemcsak az épületet, hanem a Zsinagóga udvarát is sikerül rendbe tenni.

– Egy olyan állomásához érkezett a szabadkai Zsinagóga felújítása, amikor élő műemlékké válva szakrális és közösségépítő- és erősítő funkciójában az itt élő különféle nemzeti közösségek közös találkozóhelyévé válhat, köszönhetően annak, hogy Szabadka város önkormányzata, a Szabadkai Zsidó Hitközség és az MNT megtalálta azt a lehetőséget, hogy a Zsinagóga teljes felújítása megtörténjen. Ez pedig azért vált lehetővé, mert a sok más támogatás mellett tavaly Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke először 100 millió forinttal, majd a magyar kormány további 400 millió forinttal támogatta a felújítást – mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke, hozzátéve, ez a megállapodás azt a közös együttműködést példázza, amely egy ilyen fontos épület jövőbeni használatára vonatkozik és amelynek a legfontosabb eleme, hogy egy olyan alapítvány veszi kezébe az ott megrendezésre kerülő programokat, mint amilyen a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány és ahol mindhárom aláíró fél megtalálja a maga érdekeltségét. Az pedig nem szólhat másról, mint hogy hogyan tudják ezt a gyönyörű, akár világörökséggé is kikiáltható épületet úgy hasznosítani a közösség és mindannyiunk javára, hogy az a következő évszázadokban is megmaradjon és eleget tegyen minden elvárásnak, ami fontos az itt élő nemzeti közösségeknek.

Hajnal Jenő lapunknak elmondta, az MNT-hez 100 millió forint már meg is érkezett és ennek a szerződésnek köszönhetően lehetővé válik, hogy a többi 400 millió forintot is folyósítsák, hiszen olyan kereteket, 99 évre szóló garanciákat kellett teremteni, amelyek az itt élő magyarság és az itt élő valamennyi nemzeti közösség szempontjából fontosak az épület hasznosításában, vagyis, hogy a szakrális, művelődési és idegenforgalmi funkciók ne tegyenek kárt az épületben.

– Az 500 millió forintos támogatásból a Zsinagóga teljes belső terének felújítására sor kerül majd, továbbá rendezni tudjuk az udvart, melynek keretében elsősorban parkosításra kerül sor, és lehetővé tesszük, hogy a mozgássérültek is minél könnyebben meg tudják közelíteni az épületet, s természetesen a kerítést is felújítjuk. Csak miután a kupolán és az épület külsején befejezik a felújítási munkálatokat, azután kezdődőnek a belső tér munkálatai, vagyis amikor befejeződik az egyik fázis, akkor kezdődik a másik, mely egyben a legkényesebb része is a munkának, hiszen ekkor kerül sor a képzőművészeti és iparművészeti elemek felújítására, konzerválására, melyet zavartalanná kell tenni – mondta az MNT elnöke.