2021. május 15., szombat

Az önbírálat időszaka

Két, parlamenten kívül rekedt párt elnöke is benyújtotta már lemondását a választások után

A választási eredmények ismeretében a politikai pártok – mindenekelőtt a végkifejlettel elégedetlenek – a teljesítmény elemzésével, a szervezetek jövőjét érintő döntések meghozásával foglalkoznak, vagy arra készülnek. A Szerbiai Demokrata Párt elnöksége szerdán ülésezett, melyen Vojislav Koštunica pártelnök visszavonulása volt a téma. A sajtó képviselői nem vehettek részt az összejövetelen, de a párthoz közel álló körökből már korábban értesülni lehetett arról, hogy Koštunica a lemondás mellett döntött, miután az SZDP a szavazatok 4,24 százalékával nem jutott be a köztársasági parlamentbe. Koštunica úgy határozott, hogy Aleksandar Popovićra, a szervezet alelnökére bízza a párt vezetését a következő hónapokban esedékes választói közgyűlés megtartásáig.

Vojislav Koštunica: Kötelességemnek tartom, hogy visszalépjek (Fotó: Tanjug)
Vojislav Koštunica: Kötelességemnek tartom, hogy visszalépjek (Fotó: Tanjug)

– Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor a párt – megalapítása óta először – nem tudott bejutni a Szerbiai Képviselőházba. Kötelességemnek tartom, hogy visszalépjek, visszavonhatatlan lemondást nyújtsak be a Szerbiai Demokrata Párt elnöki tisztségére. Szerbiáért mindent elkövettem, amit tudtam, s ami kötelességemnek számított – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek később Koštunica.

Mint ismeretes, Mlađan Dinkić, a Szerbia Egyesült Régióinak elnöke is benyújtotta a lemondását, erről már a választási éj során ismertette a közvéleményt, azt mondta, nem tartja magát alkalmasnak a párt vezetésére, miután az nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. Dinkić a párt tagja marad, de nem kívánja vezetni azt a továbbiakban, ehelyett valószínűleg gazdasági szakértőként fog majd tevékenykedni a jövőben.

Majdnem kilencvenes évek

Zoran Živković, a Demokrata Párt választási listáján indult Új Párt elnöke úgyszintén a vasárnapi voksolás végkifejletét értékelve kifejtette, hogy a Szerb Haladó Párt abszolút győzelme a kilencvenes évekbe vetette vissza Szerbiát. Mint mondta, nem a kilencvenes évek háborúira gondol, melyek ma már a múlt részét képezik, hanem a kilencvenes éveknek arra a számos visszásságára, melyek meghatározták ezt az időszakot a háborúk mellett. A demokrácia, a szabad piac hiányára, „álintézmények” működtetésére utalt. Ez utóbbiak, mint mondta, működnek majd ugyan, de egyetlen személy akaratának lesznek kitéve. Ezek azok a kellemetlenségek, melyek újra az ország előtt állnak – értékelte Živković az egyik bosznia-hercegovinai médiumnak adott nyilatkozatában. Veszélyesnek nevezte egyetlen párt abszolút többségét egy olyan társadalomban, melyben még nem szilárdították meg kellőképpen a demokratikus intézményrendszert.

 

Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt sajtófelelőse arról számolt be, hogy a DP elnöksége március 23-án vitatja meg a rendkívüli szavazás részleteit, egy héttel később pedig összeül a párt főbizottsága is, melyen a választás témakörén kívül már a párton belüli esetleges változásokat is napirendre tűzik, a többi között kijelölik az új választói közgyűlés időpontját a szervezet statútumával összhangban. Mint ismeretes, a DP a szavaztok 6,04 százalékát szerezte meg március 16-án.

A Liberális Demokrata Pártnál szintén véleményezni fogják hamarosan a párt eddigiekben kifejtett tevékenységét, s meg kívánják határozni a jövőbeni feladatokat is – ismertette Mladen Bašić, az LDP elnökségi tagja. A párt a szavazatok 3,35 százalékával szintén megalapítása óta először nem lépte át a parlamenti küszöböt. Mint Bašić közölte, az analízis a választási eredmények ismeretében azonnal kezdetét vette, a napokban pedig a párt szervei is üléseznek majd, s ezeken az üléseken formális döntések is születni fognak. A választási stábok már egyeztettek, a párt politikai tanácsa szerdán ült össze, a hétvégén pedig az elnökség is ülést tart. Ez jelenti majd a bevezetőt a párt főbizottsági ülésének megtartásához.