A médiavisszhangnak köszönhetően másfél évvel ezelőtt, 2011-ben döbbent rá a szerb társadalom a svájcifrank-alapú lakáshitelek jelentette problémára és a bankok által gyakorolt egyoldalú szerződésmódosítás tarthatatlanságára. A több tízezer szerbiai polgárt érintő válsághelyzetre azóta sem találtak érdemi megoldást, némi enyhülést mindössze az jelentett, hogy az utóbbi időben fékeződött a dinár értékvesztésének az üteme a svájci valutával szemben. A magyar kormány több – hatékonynak bizonyuló – intézkedéscsomagot is foganatosított ebben a kérdésben, az előző szerb kormány és szerb központi bank ezzel szemben csak az ilyenkor szokásos intézkedéseket javasolta a kárvallottaknak: a hitel átütemezését, átváltását euróalapú hitellé... A magára hagyott banki ügyfelek arra kényszerültek, hogy maguk lépjenek. Az Efektiva banki ügyfeleket tömörítő egyesület három bankot beperelt a svájcifrank-alapú lakáshitel-szerződések és az egyoldalú döntéssel megemelt kamatterhek miatt.
Az Efektiva banki ügyfeleket tömörítő szövetség tegnapi közleményében felhívta a Szerbiai Nemzeti Bankot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, és az eddigi passzív viselkedésén változtasson, mert a bank mostanáig igencsak megnehezítette a banki ügyfelek helyzetét. „Úgy véljük, ha sikerül megnyernünk a pert, akkor megszűnhet az eddig tisztességtelen banki gyakorlat, és jelentősen könnyebbé válik azok anyagi helyzete, akiknek svájcifrank-alapú lakáshitelük van” – olvasható a közleményben.
Lapunknak, Dejan Gavrilović, az Efektiva egyesület elnöke nyilatkozott.
Kiket képvisel az ön szövetsége, kik a tagok?
– A tagjaink banki ügyfelek, akik a banki ügyintézésük során valamilyen problémával szembesültek, vagy akiknek szakmai tanácsadásra van szükségük a megfelelő bank kiválasztása közben. Jelenleg azon ügyfeleknek segítünk, akiknek komoly problémáik adódtak a svájcifrank-alapú lakáshitelek miatt.
Mi a jelentősége a kollektív vádemelésnek?
– Múlt héten három bankot bepereltünk, amiért nem tartották magukat a szerződésben foglaltakhoz, és magasabb kamatokat szabtak ki az ügyfelekre, és ezáltal jelentősen megkárosították őket. Ezzel a vádemeléssel szeretnénk felhívni a figyelmet az önkényesen és egyoldalúan megemelt kamatok törvényellenességére. A beperelt bankok a Hypo Alpe Adria Bank, Piraeus Bank és az Eurobank EFG. Ezek a bankok a begyűjtött adatok és a beérkezett panaszok alapján a legtöbb lakáshitelt kínáltak az ügyfeleknek, és később önkényesen megemelték a kamatlábakat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más bankok nem követtek el hasonló visszaéléseket. Ha a per sikerrel zárul, akkor az jelzésértékű lesz a többi szabálytalanul eljáró bank számára is.
Mi a jogi háttere a vádemelésnek?
– A kötelmi viszonyokról szóló törvény. Tulajdonképpen az önkényesen kirótt adóterhekkel a hitelt kapott fogyasztók érdekei sérültek, ezáltal a fogyasztóvédelmi törvény ellen is vétettek. Az Efektiva elsődleges célja, hogy kiegyenlítsük az ügyfelek és a bankok viszonyát, hogy az illetékesek ne hunyjanak szemet a bankok tisztességtelen üzelmei felett. Egyenjogúságot szeretnénk kivívni a banki ügyfelek számára és megszüntetni a kizsákmányolás gyakorlatát.
Tudna mondani egy a pórul járt hitelezőkre vonatkozó konkrét példát?
– Éppen ma járt itt egy ember, akitől hamarosan elveszik a lakását. A panaszosnak a lakását a bank előzőleg 20 ezer euróra becsülte, amit ő fel is vett lakáshitel címen. A bank mostanra 25 ezer eurós tartozást számolt fel az ügyfelének, amit az egyszerűen nem tud kifizetni és ezért kidobják a lakásból. Ez csak egy példa, de számtalan hasonló létezik.
Mi is utánajártunk egy ilyen példának. Beszélgetőtársunk, aki neve elhallgatását kérte, 2007-ben
vette fel lakáshitelét, s annak ellenére, hogy rendszeresen fizette a törlesztőrészleteit, ma többel tartozik, mint kezdetben, a kölcsön igénylésekor. Az egyesület lépését biztató kezdeményezésnek tartja.
– Reméljük, hogy a bankok önkényes szerződésmódosítási gyakorlatának ezáltal véget lehet vetni, és hogy akik fölvették annak idején a devizaalapú lakáshitelüket, azok rendesen törleszthetik adósságukat a jövőben, nem pedig extra magas kamattal – mondja az Efektiva kezdeményezéséről hallva.
Dióhéjban elmesélné az ön lakáshitel-történetét?
– Újvidéken vettem fel a svájcifrank-alapú lakáshitelt 2007-ben, ami akkor 40 ezer euró értéket tett ki, ami dinárban érkezett a számlámra. A mostani állás szerint az adósságom 50 ezer euró, annak ellenére, hogy az elmúlt hat évben rendszeresen fizetem a havi törlesztőrészleteket, nincs elmaradásom Megközelítőleg tehát 10 ezer euró értékben tartozom többel, mint kezdetben, amikor felvettem a hitelt. Abban az évben volt a legkeményebb, amikor a svájci frank elkezdett erősödni az euróval szemben, most sem sokkal jobb, ugyanis a dinár igencsak romlott ezekhez a valutákhoz képest, a svájci frank pedig erősödött az euróhoz mérten.
Lát-e valamilyen kiutat ebből a helyzetből?
– Sajnos, a kimenekülés esélyét nem igazán látom, próbáltam eladni a lakást, de nem sikerült. Megjegyzem, a helyzetemben a piaci értéktől magasabb áron kellene értékesítenem a lakást. Az euróra váltás szerintem csöbörből-vödörbe megoldás volna. Nem tudni, húsz év múlva melyik fizetőeszköz lesz még meg, és hogy az milyen erős lesz akkor. Egyedüli megoldásként marad az adós fizess! jelmondat. A bankok sajnos nem lépnek abban az irányban, hogy valamit könnyítsenek ügyfeleik helyzetén. Eléggé egyedül maradt ez a közösség, amely a svájcifrank-alapú hitel miatt került bajba.
Magyarországon történetek megoldási kísérletek, ezekről mi a véleménye?
– A magyarországi lépések, azt hiszem, komoly segítséget jelentettek az ottaniaknak. A részleteket nem ismerem, de az értesüléseim szerint, ott megpróbáltak különböző megoldási módokat felajánlani, amivel könnyítettek a kárvallottak helyzetén.
Szavaiból azt veszem ki, nem venné rossz néven, ha a szerb állam is valamiképp beavatkozna.
– Igen, azt hiszem, ez egy korrekt lépés volna részükről, hiszen ők engedték meg svájcifrank-alapú hitelezést, ezért a folyamatot végigkísérve ott kellene lenniük a végkifejletig.
Ez egy csapdahelyzet, amiben vannak?
– Igen, én így érzem.
