Magyarkanizsa község nevében Nyilas Mihály polgármester június 13-án, pénteken írta alá a Tartományi Pénzügyi Titkársággal azt a szerződést, amellyel a titkárság az idei európai uniós projektumok önrészéhez 13 ezer euró értékben nyújt vissza nem térítendő támogatást, amelyet a község a regionális hulladéklerakó tervdokumentációjának elkészítéséhez igényelt.
A nyert összeg révén a leendő községi átrakóállomás és hulladékudvar tervdokumentációja készül majd el, a létesítmények pedig a már meglevő kishomoki szemétlerakó helyén kerülnek kialakításra.
Ez az objektum annak a regionális hulladéklerakónak lesz az egyik helyi gyűjtőállomása, amely egy községközi megállapodás eredményeként született még 2006-ban, amikor Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Topolya, Kishegyes, Törökkanizsa, valamint Csóka községek önkormányzatai megalapították a Regionális Hulladéklerakó Kft.-t azzal a céllal, hogy tartósan és megbízhatóan rendezzék a térség hulladékgazdálkodási gondjait. Ennek folyományaként pedig olyan hulladékudvarok kiépülését indítványozták, amelyek az újrahasznosítható hulladék, a háztartási veszélyes hulladék, valamint a nagyobb háztartási gépek begyűjtésére szolgálnak majd.
E jelentős beruházás elengedhetetlen egy szebb és élhetőbb település érdekében. Nyilas Leonov Anita, a magyarkanizsai önkormányzat illetékese a témával kapcsolatban úgy gondolja, hogy ebben az esetben az első lépésnek mindenképp a tudatformálásnak kell lennie.
Ez egy igen időszerű és egy meglehetősen hasznos beruházásnak tűnik, mit kell tudni róla?
– Ez a projektum Szerbiában és Vajdaságban is jelenleg az egyik legelőrehaladottabb projektum, és ezt látva az Európai Unió is egyre jelentősebb összeggel támogatja mindezt. Természetesen Magyarkanizsának is külön fontos, hogy egy működő hulladékgazdálkodási rendszere legyen, már csak azért is, mert az elmúlt ciklusban, 2008 és 2012 között, sikerült szanálni a vadlerakókat, ezenkívül pedig bevezetni egy új hulladékgazdálkodási rendszert. Ez azt jelenti, hogy már minden településünkön van szervezett gyűjtés, és ehhez hozzákapcsolódik a szelektív hulladékgyűjtés is. Ha Kishomokon megépül az átrakóállomás és a hulladékudvar, ez még több előnnyel járna. Ide bevihetik majd az emberek a szelektíven gyűjtött hulladékokat, ahol különböző boxokban elhelyezhető lenne a PET palack, az üveg, a papír és a faiparból származó hulladék is, tehát minden, ami újrafeldolgozható, valamint a szerves hulladékok gyűjtéséhez komposztáló rendszer is társulna.
Ha jól sejtem, az efféle hulladékszelektáláshoz emberi munkaerőre is szükség van.
– Minden hulladékudvarban és átrakóállomáson kellenek emberek. Amikor beérkezik a hulladék, lemérik, és ezt embernek kell végeznie. Ezenkívül a szalagrendszernél is manuálisan történik a munka egy része. A munka bizonyos részét elvégzi a mágnes, az összes többit viszont kézzel kell különválasztani. Amikor a hulladék bálázóba kerül, a bálákat is mozgatni, rendszerezni kell. Munkahelyek biztosan létesülnek ezáltal.
Mikor kerülne sor ennek a kiépítésére?
– Nagyon szeretnénk, ha mindez minél előbb beindulna, de mint általában, most is az anyagiak függvénye, hogy hogyan sikerül a megvalósulás, mivel van egy rész, amelyet az Európai Unió biztosít, van, amelyet a szerb hatalmi szervek biztosítanak mind tartományi, mind köztársasági szinten, és persze minden községnek van önerő része is. Már Szerbia is felismerte azt, hogy a hulladékgazdálkodási rendszerek milyen fontosak, és ki is alakította azokat az optimális régiókat, amelyek egy rendszernek kellene hogy az alapjai legyenek. Így került a tavalyi évben a törökkanizsai község is hozzánk, vagyis ez már a hetedik község, amely ehhez a régióhoz fog tartozni.
