Szénatomok egyrétegű rács elrendeződését Grafénnek (Graphene) nevezzük, ezt 2004-ben fedezték föl. A szénatomjai kötvények formájában 0,142 nm csíkszélességekkel alkotják az igencsak sűrű lapkát. A tökéletes grafén mintát csak hatszögletű sejtek alkotják, melyek hat kötött szénatomból alkotnak gyűrűket. A grafén lap így drótkerítésre hasonlít. A halmozott grafén lapokat grafitnak hívjuk, mindannyian ismerjük iskoláskorunk óta. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak sikerült létrehozniuk egy grafén chipet mely csak egy tranzisztort használ, és tiszta kimeneti jelet ad. Ez jobb, mint a jelenlegi frekvencia többszöröző, amely zajszűrést igényel.
Az MIT a kísérletek teljes eredményeit sajtóközleményben teszi majd közzé a májusban megjelenő Electron Device Lettersben. Kikísérletezői, Tomás Palacios és Jing Kong adjunktusok folytatják a munkát annak érdekében, hogy kidolgozzák a grafén ostya vegyi, elektronikus gyártásának módszerét. Remélhetőleg egy-két éven belül „tálalják” a chipgyártóknak ezt a nagyon fontos technológiai vívmányt, mely roppant apró, nagy csíksűrűségű és nagy frekvenciákon működő áramkörök gyártását biztosíthatja. A laboratóriumi munka során szinte kizárólag hagyományos, a chipgyártók által ma is alkalmazott eszközöket, berendezéseket használtak. A legfontosabb most az anyag megfelelő mennyiségben (és formában) történő előállítása, hogy a gyártásban érdekelt cégek elkezdhessék a felkészülést.
Tomás Palacios (balról) és Jing Kong
A grafénnal kapcsolatos vizsgálatok a szén nanocsövek kutatásához kapcsolódik, ám míg az utóbbiak esetében csöveket utánzó alakzatokat használnak, a grafénnál kisimított „lapokról” van szó. Az anyag a szilíciumhoz képest százszor jobb mutatókat produkál az elektronok áramlása terén, így nem csoda, hogy reményeket fűznek hozzá a további kutatásoknál. Többek között erre alapozva állítják az MIT szakemberei, hogy az ily módon felépített chipek akár 0.5, sőt akár 1 THz-es órajeleken is futhatók majd.
