2026. június 1., hétfő

Végleg megszűntek volna a volt Jugoszlávia doménjei

Még sincs vége a .yu korszaknak
Ma éjfélkor véglegesen töröltek volna minden információt a .yu doménekkel. Ezzel gyakorlatilag töröltek volna az internet világából csaknem négyezer weboldalt, illetve felmérhetetlen számú e-mail címet. Mindazok, akik nem tértek át más domén használatára, elvesztették volna jelenlétüket az interneten.

Szerbia 2007 őszén a nemzetközi ICANN szervezettől az .rs végződést kapta az ország hivatalos internetes, legmagasabb szintű doménjeként, alkalmazása 2008. március 10-én kezdődött el. Azóta már több mint ötvenezer RS végződésű domént jegyeztek be, ez elsődlegesen annak a következménye, hogy a régi .yu-val ellentétben bárki regisztrálhat korlátlan számú domént, természetesen fizetség ellenében – a .yu domének ingyenesek voltak, de csak a jogi személyek használhatták. Azonban a majd negyvenezer .yu domén közül nem mind tért át az .rs használatára, sokan a jelentősen olcsóbb nemzetközi domének mellett döntöttek. Összehasonlításképp, a szerbiai .rs végződésű domének 2400 és 3500 dinár körüli áron szerezhetők be (egy évre), míg a nemzetközi .com végződésű domének akár 6-7 euróért is beszerezhetők. Természetesen valamennyivel olcsóbbak a co.rs domének, melyeket csupán vállalatok használhatnak – jelenleg több mint 16 ezret regisztráltak, szintén elérhető az ORG.RS szervezetek, az EDU.RS az oktatóintézmények, illetve az IN.RS a magánszemélyek számára. Ez utóbbiak évi fenntartási költsége ezer dinár alatt van.

A hét elején az RNIDS – a szerb domének regisztere – az ICANN-tól kérte a .yu domének használatának meghosszabbítását még egy évre, azonban lapzártáig nem érkezett válasz a kérvényre. Habár a nyomtatott sajtóba nem kerülhetett bele, tegnap este meghozta az ICANN a döntését, és további hat hónap haladékot adott a YU végződésnek. Így a domének tulajdonosai egészen március 30-áig használhatják azokat. Jelenleg még nem határozták meg Belgrádban, hogy milyen feltételekkel használhatják tavaszig a tulajdonosok a doménjeiket. Egyelőre a rendszer működik tovább, de már folynak találgatások, melyek alapján megtörténhet, hogy a tulajdonosok további pénzösszeg fizetésére kényszerülnek akkor, ha életben szeretnéktartani YU végződésű doménjüket. Erről a napokban várható döntés.

A kérvény átadásakor az RNiDS-ben csak arra nem gondoltak, hogy a Telekom már 30-án töröl a rendszerből mindent, vagyis eléri a DNS hálózat szétesését, aminek következtében a .yu domének teljesen megszűntek – tekintetbe véve, hogy náluk helyezkedik el az egyik központi szerver, de zavarukban más, tőlük független doméneket is leblokkoltak a hálózatukon belül, ennek a Magyar Szó is áldozatául esett.

Egyébként a .yu domén létezése óta folyamatosan kisebb-nagyobb problémákkal küszködik. Első bejegyzése a nemzetközi rendszerbe 89-ben történt, akkor kapta meg az akkori Jugoszlávia annak használatát. 1991-ben, az ország szétesésekor, a domént Szlovénia kezelte tovább, aminek a legegyszerűbb oka az, hogy már korábban ők tartották karban a domént (náluk voltak a fő szerverek), így Szerbia internetes domén nélkül maradt. A YU használatának jogát csak 94-ben kaptuk vissza, amikor is gyorsan „összeütöttek” egy rendszert annak használatára. Mire a szabályzatot létrehozták, mi szerint nem lehet bárkinek bármilyen domént odaítélni, már jó néhány domén került .yu végződéssel regisztrálásra, amit a szabályzat tiltott, azonban már nem volt mit tenni a gyorsan lépett cégekkel. Így alakult ki az a helyzet, hogy néhány vállalatnak csak .yu volt az internetes nevében, nem pedig co.yu Ugyanez a szabályzat állapította meg az .yu domének ingyenes használatát a jogi személyek számára, azonban a rendszer karbantartása az egész .yu domén rendszer fennállása során problémás és átláthatatlan volt –, sokan hamis adatokkal jelentkeztek be, néha heteket kellett várni a regisztrációra, nehéz volt felelős személyt találni (volt, akit csak az esti órákban lehetett telefonon elérni).

A .yu domén sorsa Szerbia és Montenegró különválásával azonban megpecsételődött 2006 tavaszán. Mivel Szerbia az egykori Jugoszlávia jogi örökösének tartotta magát, ezért a montenegróiak gyorsan áttértek a számukra megítélt ME végződésre, melyet ők egy nemzetközi cégnek adtak el értékesítésre. Gyakorlatilag ők nem építettek ki egy új rendszert, hanem árverésen a domének karbantartását és értékesítését a Go Daddy nevű cégnek adták oda. Ezzel szemben Szerbia egy teljesen független rendszert épített ki, melynek az alappillérei az .rs doméneket értékesítő vállalatok, vagyis kiépítettek egy olyan hálózatot, ahol minden partner cég biztosítja a karbantartáshoz szükséges szervereket és internetes kapcsolatot. Ezek a cégek csatlakozási díjat fizetnek, valamint egy fix összeget minden értékesített domén után az RNIDS szervezetnek, a hasznuk pedig a (viszont) eladott doménekből származik.

Magyar ember Magyar Szót érdemel