Mint már korábbi írásunkban említettük, a disztribúció nem más, mint egy cég vagy szervezet által összeválogatott programok összessége, előrefordított, valamilyen úton konfigurált változatban. Ez biztosítja, hogy a felhasználó komoly informatikai tudás nélkül is használhassa a terméket, ugyanis ő már egy használatra kész változatot vesz a kezébe, amelyet megfelelő szakemberek előkészítettek számára. Valójában a Windowsot is egy disztribúciónak tekinthetjük, amely a Windows nevű operációs rendszer terjesztési változata. Egyedüli probléma, hogy ebben az esetben nincs meg az alternatíva használatának lehetősége – legalábbis legális úton nem szerezhetünk be más csomagolású, másképp konfigurált Windowsot. E rendszer előnye éppen abban rejlik, hogy az egyes embercsoportok igényeihez képes alakul, például léteznek afrikai Linux disztribúciók, melyek arra törekszenek, hogy minél gyengébb gépeken működtethessük őket, ez a törekvés a nagy világszinten ismert termékekben (RedHat, SuSE stb.) már nem annyira jellemző.
Félreértés ne essék, ha elolvassuk bármely disztribúció számítógépigényét, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a legújabb változatok is messze alulmúlják a Microsoft követelményeit, olyan gépen is (hatékonyan) futtathatjuk a rendszert, melyre az új Win 7 fel sem telepíthető. Az egyes disztrók (magyarországi rövidítés, nálunk nem használatos) különböző szoftvereket is összeválogatnak, esetenként ugyanarra a célra többet is, és használatukat felkínálják a felhasználónak. Ez a polimorfizmus jellemző a Linux társadalomra, vagyis a választás lehetősége, senki sincs kényszerítve egy program használatára, mindenki a számára megfelelők közül válogathat.
Ugyanakkor minden disztribúciónak vannak jellegzetes vonásai, amelyek miatt lehet őket szeretni, vagy kifejezetten utálni. Ezek jellegzetességek teszik őket azzá amik. Ilyen jellegzetes vonás többek között a konfigurálás megoldása, a hardverek támogatása, a támogatott szoftverek listája, az alapértelmezett konfigurációk, de akár a szöveges vagy a grafikus kinézet is, a felhasználói kezelőfelület egyszerűsége vagy összetettsége stb. Valójában senki sem tud dönteni egy disztribúció mellett hitelesen, amíg a többit nem próbálta ki, vagy nem ellenőrizte, hogy az ő céljainak megfelelő-e. Természetesen ez bonyolítja a választást, így a legtöbben arra alapoznak, hogy ismerősük mit mond, vagy hogy mit írnak egy könyvben, újságcikkben. Ha valakinek van rá lehetősége, próbáljon ki több változatot, mielőtt a végső döntését meghozza – ne az alapján döntsön, hogy a legtöbben a Fedorat használjak, vagy hogy az UHU-Linux magyar terjesztésű...
Mi az OpenSuSE rendszert alkalmazzuk, melynek legnagyobb előnyei közé tudjuk sorolni a YaST nevű konfiguráló eszközét, illetve a nagy hardvertámogatást, melynek konfigurációját, illesztését a szoftverekhez a hétköznapi emberek számára is egyszerűsítették. Ugyanakkor dinamikusan fejlődik, folyamatosak a frissítések és hibajavítások, folyamatosan friss szoftvereket kínál (nemcsak a telepítőlemezen, hanem az interneten keresztül további előrefordított kész applikációkhoz juthatunk), illetve az egyik legjobban dokumentált terjesztés (a Novell, amely a disztribúció mögött áll, hagyományosan törekszik a jó dokumentációkra, melyet elsősorban az OpenSuSE-n alapuló üzleti termékéhez, a SuSE Linux-hoz készít). Természetesen a rendszernek hátrányai is vannak, melyekben más disztribúciók képviseltetik magukat jobban. Ilyen például a Debian stabilitása, melynél az egyes újabb változatokat hónapokig (akár egy-két évig is) tesztelik, aminek a hátránya, hogy folyamatosan részben elavult szoftvereket tartalmaz – sohasem kapjuk meg vele a legújabb szoftvereket, mivel még azokat sem tesztelték részletesen, ami egyes újabb funkciók hiányához vezet. Szükség szerint dönthetünk a RedHat (az ingyenes változat Fedora néven tölthető le az internetről) mellett is, mely a legnagyobb felhasználói táborral rendelkezik, így nem lehet olyan Linuxra (is) készített szoftvert találni az interneten, melynek lefordításáról e rendszerre ne gondoskodtak volna a fejlesztők (megj. a RedHat-es csomagok a hasonló felépítése miatt sokszor az OpenSuSE-ban is használhatók). De az Uhu magyar táborát sem kell lebecsülni, sem pedig a Mandrake felhasználó barát stílusát (annak ellenére, hogy kifejezetten problémáim voltak a telepítésével, a hardverfelismerésével, nem általánosíthatok, sokaknál hibátlanulműködik).
Egyes disztribúciók elérhetőségei:
OpenSuSE: http://opensuse.org/
Fedora Core: http://fedoraproject.org/
UHU-Linux: http://www.uhulinux.hu/
Debian GNU/Linux: http://www.debian.org/
