A Unix születésnapja alkalmából (van szerencsém bejelenteni) új sorozatot indítunk a Komputeroldal hasábjain, mely ugyan nem a Unixszal, hanem a Linuxszal foglalkozna, azonban első (bevezető) cikkünkben ismertetnénk a rendszer történetét, amely mindenképpen kötődik a nagy öreghez. A cikksorozatot a mind nagyobb érdeklődés miatt indítjuk, a cikkeink kommentárjaiban, levelekben olvasóink mind többször említik e rendszer nevét, sűrűn megjegyezve, hogy nem ártana egy ismeretterjesztő sorozatot indítani erről. Habár nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy hányan használják ezt a rendszert, és milyen feltételek között mire használják, a visszajelzésekből, kérdésekből, egyes előadásaimra érkezők létszámát tekintve azt kell mondanom, hogy mind többen kacsintgatnak az alternatív megoldások felé – nemcsak cégek, hanem magánszemélyek is. Nem halogatjuk tovább egy ilyen cikksorozat indítását. Elkerülvén azt, hogy a ló másik oldalára essünk, cikksorozatunk nem jelenik meg minden héten, csupán havonta két-három alkalommal . Szeretnénk megtartani az aktuális eseményeket feldolgozó, véleményező írásainkat is. Reméljük, ennek a megoldásnak pozitív visszhangja lesz, és széles körben tudjuk olvasóink igényeit kielégíteni.
A hosszúra nyúlt bevezető után talán térjünk rá a cím megmagyarázására. Miért nem egyenlő a Unix a Linuxszal? Mi a közös bennük? Ennek megmagyarázásához (egy kicsit) vissza kell utaznunk a múlt évezredbe.
Az 1969-ben létrehozott alap Unics rendszer (a nevet csak 71-ben váltották Unixra), már az indulásakor többfelhasználós (multiuser), párhuzamosan több program futtatására képes (multitasking) rendszer volt, melybe a kezdetektől beépült a hálózati használat (mely kommunikációs protokollok akkor kezdtek kialakulni, a UNIX rendszerhez illeszkedve). A fejlődés, fejlesztések során a Unix több ágra szakadt, melyek különböző néven futottak tovább. Így létezik SUN OS, Solaris, HP/UX, AIX, Irix, (Open és Free) BSD, sőt az Appel Macintosha is magában hordozza az ősi Unix kódokat.
A nyolcvanas években a PC-ken DOS működött, az intézmények, egyetemek óriási számítógépein pedig Unix. A Unix sokkal fejlettebb volt a DOS-nál, azonban igen korlátozott volt az elérhetősége, ráadásul a forráskódok többsége zárt volt, minek következtében az oktatásban is nehézkes volt a használata (számítástechnikai egyetemeken). Az oktatás céljaira Andrew S. Tanenbaum (jobbra a képen) holland professzor megalkotta a Minixet, mely egy minimalista, Unix elveken működő nyílt rendszer volt – mindenki, aki megvásárolta a könyvet, megkapta a teljes forráskódot, ez alapján tudta a Helsinki Egyetemen a diákoknak átadni az operációs rendszer programozási rejtelmeit.
A Linux 1991-ben teljesen függetlenül a többi operációs rendszer kódjaitól jött létre. A Helsinki Egyetem diákja, Linus Torvalds írta az első (működőképes) változatot, a Minix alapján, azonban annak (vagy más rendszer) kódjainak felhasználása nélkül, majd azt mindenki számára elérhetővé tette. A rendszer az akkori Unixokkal szemben PC-n futott (egy 386-os gépre volt szüksége), és kihasználta az Intel processzor előnyeit. Így jött létre egy független rendszer, melyet a (fejlesztő) közösség gyorsan elfogadott és továbbfejlesztett. Mára több platformon is működőképes rendszerré vált, amely mind elfogadottabb, nem csupán a fejlesztők körében.
Annak ellenére, hogy a koncepció közös, a rendszernek a UNIX-hoz csak ebben van köze, illetve a közös standardokban és azon programokban, melyek mindkét rendszeren futnak, ami a legtöbb programra igaz, ugyanis nem nehéz egyikről a másikra újrafordítani azokat. Habár el kell azt is ismerni, hogy a rengeteg fejlesztő – személy és cég – révén más rendszerekből is átkerültek programkódok a Linux kernelébe, melyek körül mind a mai napig vita (és perek sora) van egyes szoftverfejlesztő vállalatok között.
Akik a Linux és a Unix történelme után érdeklődnek, a Wikipédia oldalain sok információra lelhetnek (érdemes megtekinteni a Unix-fát):
(Folytatjuk)
