A Ghostbusters videojáték bejelentése óta egy kérdés bántott bennünket: vajon sikerül-e kilépnie a hírhedten gyenge filmadaptációk sorából? A játék kipróbálása után, megkönnyebbülésünkre, egyértelmű a válasz: igen. A játékfilmet 25 éve mutatták be, majd hamarosan követte azt egy folytatás is, de azután elfogyott a pára a Szellemirtókból, és sosem fejezték be a trilógiát a filmvásznon. Helyette, kicsit megkésve, de annál nagyobb lelkesedéssel a történetet konzoljainkon vagy számítógépünkön játszhatjuk végig. Az eredeti szereplőgárda adja a szinkronhangokat, és a forgatókönyvben is közreműködött Dan Aykroyd és Harold Ramis.
A játék története két évvel a Ghostbusters 2. mozifilm után kezdődik, New Yorkban szokatlanul nagy lett a szellemaktivitás, valószínűleg a nemsokára megnyitandó Gozer-kiállítás miatt (Gozer már az első mozifilmben is szerepelt). A szellemirtók csapata felvett egy új fiút a soraikba (avagy bennünket, a játékost), aki azonban végig névtelen és csendes marad, bár végig a négy sztártaggal együtt küzdünk a szellemekkel. Hogy miért nincs nevünk, arra Bill Murray karaktere, Peter ad szellemes magyarázatot: nem akarja tudni a nevünket, „azok után, ami az előző sráccal történt”.
Egy szellem elfogása a három lépésben történik, akár a filmben: zap’em, cap’em és trap’em. Azaz először fárasszuk ki, lasszózzuk meg, majd húzzuk be a szellemcsapdába a tiltakozó kísértetet. A hátunkon lógó nagy plazmavetőn minden adatunk leolvasható, később pedig fejleszteni is tudjuk a készüléket: a szellemeket többféle módon kaphatjuk el, akár le is fagyaszthatjuk őket. Amikor elkezdjük őket lasszózni a második fázisban, ügyeljünk arra, hogy túl ne melegedjen a plazmavetőnk, ekkor ugyanis rövidzárlat következik be, és várhatunk, míg újratölt, eközben elveszítve a szellemet.
Az oktatórészt befejezve a mozifilmből már ismerős hotelben folytatódik a cselekmény, ahol aztán beindulnak az események: megkapjuk a szellemtevékenység-mérőt, amivel navigálhatunk, ha éppen elakadtunk, közben sok háttérinformációt is begyűjthetünk a szellemekről, a helyszínekről. Akik kevésbé rohamlépésben falnakrontósan játszanak, azoknak kellemes nyomozós-kutatós játékstílust tesz lehetővé ez az eszköz.
A konzolos verziók remek többjátékos módokat nyújtanak. Barátainkkal együtt kooperatívan játszhatunk a számítógép által vezérelt szellemek ellen, szellemirtó, -csapdázó, terület- és zászlóvédő szabályok szerint. A Left 4 Dead óta divatba jött kooperatív játék itt is működik, hosszú távon is szórakozást biztosít a mély trófea-rendszer, és a szellemirtó-felszerelésünk fejlesztgetése. Azzal, hogy a Left 4 Deaddal ellentétben ez nem túlélő-horror, hanem túlélő-komédia...
A film forgatókönyvíróinak a jelenléte végig érezhető. Rengeteg poén, geg került a játékba, még ha néhányat Európában nem is értenek annyira. Ha netán ismétlődőnek is tűnne a játékmenet, vagy sokadszor „estünk el” egy táposabb szellemharc közben, mindig lesz min mosolyogni. Sajnos furcsa kiadói trükközések miatt az Európában hivatalosan még nem elérhető PC-s verzióból kimaradt a többjátékos mód, cserébe jóval olcsóbb, mint az Xboxos vagy a PS3-as változat. A játék változatai elérhetők PS2, PSP, Wii és DS konzolokra is.
