Valamikor, az internet őskorában nem létezett kereső a weboldalak tartalmára, csupán a CERN egyik oldalán lehetett megtalálni a létező weboldalak listáját. Azonban ahogy nőtt a weboldalak száma, egyre lehetetlenebbé vált karbantartani e listát. Ekkor jelentek meg az első keresők, először az Archie, majd a több verziót is megélt Gopher. Az első robot alapú kereső csak 1993-ban jelent meg, ezt gyorsan követték a hasonló robotok segítségével gyűjtögető kommerciális megoldások: Altavista, Yahoo, Infoseek, Magelan. Ezeknek a működési elve megegyezik a maiakkal, vagyis egy szoftver (robot) folyamatosan lépked a linkeken és összegyűjti az információkat a különböző weboldalakról (illetve a rajtuk lévő linkeket). Különbség e keresők és a modernebb változatok között csupán a begyűjtött adatok típusa, illetve azok rendezési eljárása.
Az igazán nagy lendületet a keresőpiacon a Google PageRak rendszere, illetve a teljes tartalmú keresése (nem csupán az ún. Metinformációkat nézik át, hanem az oldal teljes szöveges, illetve manapság már képes és flashes tartalmát is) indította el, ugyanis ez az az időszak, amikor tömegesebbé vált az internet, illetve ez az első kereső, mely viszonylag nagy pontossággal adta ki a találatokat – azóta is törekszenek arra, hogy minimalizálják a kereső átverési lehetőségét. Ezzel sikerült a Googlenek a keresőpiac több mint nyolcvan százalékát magáévá tennie.
Az újabb idők azonban újabb igényeket is hoztak. A felhasználók mind érdekeltebbek az alternatív keresési eljárások iránt, amelyek egyes konkrét kérdésekre konkrét választ adnak (például a viszonylag új Wolfram Alpha). Ugyanakkor az internetben érdekelt cégek mind jobban rájöttek arra, hogy mekkora hatalom van az internetes keresőben, és persze, sok pénz. Ezért egyre több alternatív kereső jelent meg, és olyanok is beléptek a piacra, amelyeknek eredeti profiljuk távol áll e szektortól. Többek között a Microsoft is megérezte a váltás időszerűségét, ugyanis mind egyértelműbb, hogy tisztán a Windows eladásából nem fognak a végtelenségig megélni. Mivel a Live Search-csel nem sikerült elérniük a kívánt eredményt, most hatalmas reklámmal elindították a Bing nevű keresőjüket. Több mint százmillió dollárt költöttek kampányolásra (TV-reklámok és más média útján), ami az első pillanatban be is jött, az indulás után nagyon sokan kattintottak az új keresőre. Azonban gyorsan alábbhagyott az érdeklődés. Az új rendszer a Wolfram Alphára hasonlít, igyekszik az egyes keresésekre konkrétabb válaszokat adni és felsorolni mellé linkeket a további információk érdekében. Egy kis baki azonban becsúszott, ugyanis a Bing segítségével gyorsan pornográf tartalmú oldalakhoz lehetett jutni – a pornót keresők álma! Ezt a hibát mára már kiküszöbölték, külön oldalra került a kereső azon része, amely a pornográf tartalmak fellelését hivatott szolgálni.
Mindeközben a Google is elindította a Squared nevű keresőjét, mely már nem csupán linkek listáját dobja ki, hanem igyekszik táblázatban összefoglalni a keresés eredményeit és a kapcsolódó adatokat. Így például ha a magas hegycsúcsokat keressük, akkor megjelenik egy táblázat, mely felsorolja a csúcsokat és azok magasságát, illetve más táblázatban feltüntethető adatokat. Sőt lehetőséget ad arra is, hogy a felhasználók kívánság szerinti sorrendben rendezzék az adatokat, vagy újabb oszlopokkal bővítsék a táblázatot.
Ami bizonyos, hogy még hosszú ideig a Google fogja uralni az internetes keresők piacát, szinte lehetetlen, hogy egy újabb alternatív eljárás lesöpörje a trónról. Azonban az is bizonyos, hogy a felhasználók részéről mind nagyobb az igény más eljárással keresgélő megoldások iránt is. Az interneten található hatalmas adathalmaz csak akkor ér valamit, ha az megfelelően kereshető, és a piac bővülésével az igények is bővülnek. Ezért ölnek egyre több pénzt a keresőmotorok fejlesztésébe.
