2026. június 1., hétfő

Megjelent a Safari 4, Chrome Linux és az Opera 10 tesztverziója

Már megint böngészők

Már többször hangoztattam, hogy hosszabb időre pihentetni fogom a böngészők témáját, erre az évre elég volt belőlük. Úgy látszik, mégsem tehetem, mivel a verseny oly mértékben kiéleződni látszik, hogy még bele sem melegedek egy verzió tesztelésébe, máris megjelenik az újabb. Az öt harcos – Internet Exploler, Firefox, Safari, Chrome, Opera – mindent bevet azért, hogy az ő böngészőjüket favorizálják jobban. Érdekes, hogy a legtöbben úgy vélik, hogy a csatatéren a gyorsaságot, illetve a standardok követését fogják legtöbbre értékelni. A fejlesztők örömére az ACID2 és ACID3 teszteken az újabb verziók szinte hibátlanul teljesítenek, így elérhetővé válik az álom, hogy minden böngészőprogramban egyformán jelenjenek meg a weboldalak, anélkül, hogy a fejlesztés során trükközgetni kellene – sokszor külön verziókra egyesével kell igazgatni az oldalakat.

Mai cikkünk apropója a Safari 4-es verziójának megjelenése. Ennél a böngészőnél is a gyártó a sebesség növelésére tette a legnagyobb hangsúlyt. Habár már többször említettem, hogy a végfelhasználók semmit sem érzékelnek ezen számok mögött, úgy látszik, hogy a reklámhadjáratban mégis jelentős paraméter lett. Az első indítás után meglepő kép tárul elénk, egy Top Sites nevű virtuális oldal jelenik meg, amelyen négyszer három, vagyis tizenkét (általunk) legtöbbet látogatott weboldal képét látjuk előnézetből, háromdimenziós meghajlított felületen. Látványos ugyan, azonban a program indításakor szó szerint a türelmünkkel játszott e funkció. Sajnos indulás után (megjegyzem a program ablaka az indító ikonra kattintás után három másodperc elteltével jelenik meg) rákattintottunk rögtön a maximalizáló gombra – már megszokásból. Nem kellett volna, ugyanis amíg a tizenkét weboldalképecskét nem tudta letölteni és feldolgozni – körülbelül egy percig – az egész program meghalt, és nem frissítette a képernyőn lévő ablakot. Tény, hogy ez csupán az első indításkor jelentkezett, de lehet, hogy néhányan már kilőtték volna a programot a memóriából. Másik újdonság a privát böngészési lehetőség, amely már a konkurens böngészőkben is helyet kapott. A többszálú futtatás most jelent meg először, így egy oldal leépülése nem omlasztja össze az egész böngészőt. Érdekes, hogy a Safari is a honlap megjelenítési terület maximalizálására ment rá, így ez a verzió nagyon hasonlít a Google Crome böngészőre. A Windowsos felhasználók örülni fognak a Windows közeli stílushoz, ezen az operációs rendszeren már nem egy Mac-es programot látunk, hanem tényleg egy Windows programot. Azonban a memóriafogyasztás brutális, indulás után már ötven megabyte memóriát evett meg, és öt oldal megnyitásával 160-ra kúszott. Az én böngészési szokásaimnál a Safari gyorsan kivégezné a rendelkezésre álló összes memóriámat. Összehasonlításképpen a Firefox – mely szintén memóriazabálóként ismert – ugyanennyi oldal megnyitása esetén száztíz megabytot használt el.

A múlt héten hivatalosan is elérhetővé vált a Crome Linuxos és Macintoshos verziója is, mely egyelőre csak előnézeti verzió. A legtöbb funkció nincs implementálva, sőt több mint 400 ismert hibát tartalmaz, szóval még maga a gyártó sem ajánlja használatra. Csupán a fanatikusok próbálkoznak vele, de azt is csak Ubuntu Linuxon tehetik, ugyanis a többi disztribúción egyáltalán nem futtatható, a Mac-es változat is csupán az Intel processzoros gépeken fut. Ez az első nyilvános lépés abba az irányba, hogy a Chrome tényleg többplatformos böngésző legyen. A jelenlegi helyzetből arra következtetünk, hogy még hónapok (akár évek is) el fognak telni, mire használható program születik.

Az Opera következő tízes verziója is már tesztelhető. Ebben a programban is a sebesség növekedését emelték ki a fejlesztők, semmilyen más újítást nem említettek (sőt nem is láttunk látványos megújulást). Az Opera egyes felmérések szerint a harmadik, mások szerint az ötödik helyen szerepel a böngészők népszerűségi listáján, kétlem, hogy csupán a sebesség emlegetése növelné a felhasználók táborát – évek óta ezzel próbálják magukhoz vonzani a felhasználókat, ám nem sok sikerrel.

Összegezve, a böngészőpiacon trend a „negyven százalékkal nagyobb nedvszívó képesség” hangoztatása – ahogy azt a tévében a legtöbb reklámnál láthatjuk. Nem tudom, ki kíváncsi még arra, hogy folyamatosan egymás ellen a ki a gyorsabb és miben szöveggel tromfolnak. Csak reménykedek abban, hogy revolúciós új ötleteket is láthatunk, nem csupán a saját gyártású sebességtesztelő programok bemutatását.

A programok letölthetőek a hivatalos oldalakról:

Magyar ember Magyar Szót érdemel