A legfrissebb IMF-adatok szerint Szerbia 2026-os reál-GDP-növekedése várhatóan 2,8 százalék körül alakul, vagyis az ország gazdasága bővül, de a korábban reméltnél lassabban. A szerb gazdaság 2026-ban ismét olyan időszakba került, amikor a hazai teljesítményt egyre nehezebb kizárólag belső folyamatokkal magyarázni. A gazdasági növekedést ugyanis egyszerre befolyásolja az európai konjunktúra, az energiaárak alakulása, a geopolitikai feszültségek, a kamatkörnyezet, a külkereskedelem és a külföldi beruházások alakulása. Szerbia számára különösen fontos, hogy gazdasága szorosan kötődik az Európai Unióhoz: az ipari termelés, az autóipari beszállítói láncok, az export és a külföldi működőtőke jelentős része közvetlenül vagy közvetve az európai piac állapotától függ. Az IMF júniusi értékelése szerint a szerb gazdaság 2026-ban mintegy 2,8 százalékkal növekedhet, a 2025-ös 2 százalékos bővülés után. A nemzetközi szervezet ugyanakkor 2027-re már 4 százalékos növekedést vár. Ez azt jelenti, hogy 2026 inkább az alkalmazkodás, mintsem a kiugró növekedés éve lehet.
Európa lassulása Szerbiát is fékezi
Szerbia legfontosabb külső gazdasági környezete az Európai Unió, ezért a nyugat-európai ipar teljesítménye kulcsfontosságú. Az euróövezet gazdasága 2026-ban ugyan nem került recesszióba, de növekedése továbbra is mérsékelt. Az Európai Központi Bank szeptemberi előrejelzése mindössze 0,9 százalékos euróövezeti GDP-növekedéssel számol 2026-ban. Ez Szerbia szempontjából azért fontos, mert a német, olasz, osztrák és más uniós vállalatok szerbiai gyárai és beszállítói akkor tudnak dinamikusan növekedni, ha az európai kereslet is erős. Ha az európai autóipar, gépipar vagy fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok megrendelései mérséklődnek, annak előbb-utóbb a szerbiai termelésben is megjelenik a hatása.
A kivitel nem torpant meg
Ugyanakkor Szerbia exportja egyelőre ellenállónak bizonyul. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint az áruexport 2026 első hat hónapjában 8,8 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez arra utal, hogy az európai lassulás ellenére a szerbiai vállalatok és a külföldi tulajdonú üzemek továbbra is képesek bővíteni külpiaci teljesítményüket. Az év végéig ezért az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy ez az exportdinamika fennmarad-e. Ha igen, az részben ellensúlyozhatja a gyengébb európai konjunktúrát. A 2026-os világgazdasági helyzet egyik legfontosabb változója az energia. A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság következtében az olaj- és gázárak jelentősen megemelkedtek. Az IMF szerint a globális gazdaság 2026-ban körülbelül 3 százalékkal nőhet, de az energiaár-sokk, a geopolitikai kockázatok és a magas adósságállomány veszélyeket hordoznak. Szerbia energiaimportőr, ezért a magasabb világpiaci energiaár közvetlenül rontja a külkereskedelmi egyenleget. Drágábbá válik az üzemanyag, a gáz és az importált energia, miközben a vállalatok termelési költségei is emelkednek. Ez különösen az energiaigényes iparágakat érinti. Az energiaárak emelkedése ráadásul nem áll meg a vállalatok költségoldalán. Beépülhet a szállítási, élelmiszeripari és szolgáltatási árakba is, ezáltal újra inflációs nyomást teremthet.
A kamatszint is fontos tényező
A korábbi inflációs hullám után 2026 elején már sokan arra számítottak, hogy a világ jegybankjai fokozatosan lazíthatnak. A geopolitikai konfliktus és az energiaárak emelkedése azonban megváltoztatta ezt a képet. Az EKB szeptember 10-én 2,5 százalékra emelte betéti kamatát, miközben az euróövezeti infláció augusztusban 3 százalék fölé emelkedett. Az EKB 2026-ra 3 százalékos átlagos inflációt vár az euróövezetben. Ennek Szerbiára is van hatása. A magasabb európai kamatok drágítják a finanszírozást, óvatosabbá tehetik a beruházókat, és általában csökkentik a hitelből finanszírozott beruházások iránti keresletet. A szerb gazdaság számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a növekedésben fontos szerepet játszanak az állami és magánberuházások. Másfelől a magasabb európai kamatkörnyezet bizonyos szempontból kedvező is lehet Szerbia számára: ha az ország megőrzi makrogazdasági stabilitását, a külföldi befektetők számára továbbra is vonzó lehet a régió. A külföldi beruházások továbbra is fontosak maradnak. Szerbia gazdasági modelljében a külföldi működőtőke különösen fontos. A külföldi vállalatok nem csupán munkahelyeket teremtenek, hanem exportkapacitást, technológiát és beszállítói kapcsolatokat is hoznak az országba. A beruházások szempontjából a világgazdasági bizonytalanság kettős hatású. Egyfelől a vállalatok óvatosabbá válnak, és elhalaszthatják a nagy beruházási döntéseket. Másfelől Szerbia éppen a geopolitikai átrendeződés egyik haszonélvezője lehet: az európai vállalatok egyre inkább igyekeznek rövidebb és biztonságosabb ellátási láncokat kialakítani.
