A nyári hőhullámokra sokáig csak átmeneti jelenségként tekintettünk. Olyan eseményként, amely néhány napra vagy hétre megnehezíti a mindennapokat, de ezen túl nincsenek igazán komoly következményei. Az utóbbi idők egyre gyakoribb európai hőhullámai azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen szemlélet idejétmúlt. A rendkívüli meleg már nem csupán egészségügyi vagy környezetvédelmi kérdés, hanem mind inkább komoly gazdasági tényezővé válik. Ott tartunk, hogy Európa, azon belül pedig Szerbia gazdaságának egyik legjelentősebb kockázati tényezőjévé váltak a hőhullámok. A gyakoribb és hosszabb ideig tartó extrém meleg egyszerre sújtja a mezőgazdaságot, az energiatermelést, az ipart, a közlekedést, az idegenforgalmat és a munkaerő termelékenységét. A mezőgazdaság mindenképpen az egyik legnagyobb vesztese a hőhullámoknak. Az extrém hőség csökkenti a gabonafélék, kukorica és napraforgó terméshozamát, rontja a gyümölcsök és zöldségek minőségét, miközben növeli az öntözési költségeket, fokozza az állattartás költségeit. Dél-Európában az utóbbi években rendszeresen 10–30 százalékos terméskiesést okoznak az aszályos évek. Nálunk ennél nagyobb százalékban maradnak el a hozamok a korábbi átlagoktól. Az energiatermelést is érinti. Ellentmondásos helyzet alakul ki, hiszen a nagy meleg miatt rekordokat dönt a légkondicionálók áramfogyasztása, miközben arról szólnak a hírek, hogy hol itt, hol ott csökken a vízerőművek termelése az alacsony folyóvízszint miatt. Nem ritkán a hőerőművek teljesítményét is korlátozni kell, mert a folyók túl melegek a hűtéshez. Ez jelentősen bonyolítja a termelést és növeli az energia előállítási árát.
A munkavégzők is megszenvedik
A 35–40 Celsius-fokos hőség jelentősen rontja a szabadban dolgozók teljesítményét. Mindenkit megviselnek a hőhullámok, de leginkább érintettek az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás, a logisztika, a közműszolgáltatások területén dolgozók. Becslések szerint a hasznos munkaórák száma Európában évente több száz millió órával csökkent. Az idegenforgalmat úgy érinti a folyamat, hogy változásokat generál. Míg például korábban július–augusztus volt a fő szezon, most már egyre többen választják a májust, júniust vagy szeptembert. De az is megfigyelhető, hogy nő az észak-európai országok vonzereje, miközben a mediterrán térségben a régebben vonzónak számító városokban nyáron visszaeshet a turistaforgalom.
Elolvad a teljesítmény
Infrastrukturális károkat is okoz az extrém hőség. Még a vasúti sínek is deformálódhatnak, de károsodhat az aszfaltburkolat, miközben gyakoribbak az áramkimaradások, növekednek a gépek, járművek esetében a karbantartási költségek. Szerbia földrajzi adottságai miatt az európai átlagnál is jobban kitett a kedvezőtlen folyamatoknak. A mezőgazdaság a GDP mintegy 10 százalékát adja ugyan közvetlenül csak, de áttételesen sok ember megélhetése függ tőle. Leginkább veszélyeztetett a szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, szója, napraforgó, cukorrépa. A szőlő és gyümölcsültetvények esetében is károkról, terméskiesésről beszélhetünk. Vajdaságot különösen sújtja az aszály. Egy-egy rendkívül száraz év akár több száz millió eurós veszteséget is okozhat. De nem csak a növényeket, állatokat viseli meg. Ahogyan említettük, az emberekre is hat. Nem csak a teljesítmény csökkenésében mérhetően. A hőhullámok miatt statisztikailag kimutathatóan több a sürgősségi ellátás, nő a kórházi kezelések száma, emelkednek az egészségügyi rendszer költségei. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a krónikus betegek. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy klasszikus közgazdasági szemlélet szempontjából nem minden ágazat veszít. Kik profitálhatnak? Nyerhetnek a klímaberendezéseket gyártó cégek. A napelemipar, az energiatárolási technológiák fejlesztői, az öntözéstechnikai vállalkozások is profitálhatnak, akárcsak a hőszigetelő építőanyagok gyártói. A meteorológusok, klímakutatók, de a közgazdászok szerint is a hőhullámok nem egyszeri időjárási események, hanem egyre inkább tartós gazdasági tényezővé válnak. Emiatt az országoknak jelentős összegeket kell fordítaniuk alkalmazkodásra. Öntözőrendszerek kiépítésére, az elektromos hálózat fejlesztésére, a városok zöldítésére, a vízkészletek hatékonyabb kezelésére és a mezőgazdaság klímaállóbbá tételére kellene koncentrálni. Szerbia számára ez különösen fontos, mert gazdaságában a mezőgazdaság továbbra is meghatározó szerepet játszik, miközben rendszeresen jelentkeznek nyári aszályok. Európában és Szerbiában is egyaránt azok az országok és vállalkozások kerülhetnek előnybe a következő évtizedekben, amelyek időben alkalmazkodnak a megváltozott éghajlati viszonyokhoz, és beruháznak az energiahatékonyságba, a vízgazdálkodásba, valamint az úgynevezett klímaálló technológiákba. A klímaálló technológia olyan rendszereket, eljárásokat és eszközöket jelent, amelyek ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak. Képesek alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz, miközben minimalizálják a környezeti terhelést és támogatják a fenntarthatóságot.
