Szerbiában az idén a szőlőszüret a megszokottnál előbb kezdődött számos szőlőtermő vidéken. A magas hőmérséklet felgyorsította az érést, miközben az aszály látható nyomokat hagyott az ültetvényeken.
A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt egyes területeken a terméshozam akár 60 százalékkal is csökkent, miközben több szőlőfajta egyidejű érése tovább gyorsította a szőlészek betakarítási előkészületeit.
Bár a szőlő mennyisége nem mindenütt éri el a várt szintet, a szakértők szerint a kisebb termés nem feltétlenül jelent automatikusan rosszabb évet a bortermelés szempontjából. Ellenkezőleg: a szárazság bizonyos következményei és a gyengébb vegetatív növekedés akár kedvezően is hathat a készülő borok minőségére.
Nebojša Marković, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára a biznis.rs hírportálnak elmondta, hogy a szerbiai ültetvényeken termesztett fajták terméshozama általában a várakozásoknak megfelelően alakul, bár vannak olyan területek, ahol a hozam alacsonyabb a korábbi évekhez képest.
– Ez különösen Szerbia déli részein figyelhető meg, ahol a szárazság, valamint a szőlők betegsége hozzájárul a terméshozam csökkenéséhez. A szárazság következményei azonban nem csak a szőlő mennyiségében mutatkoznak meg. A csapadékmentes időszak a szőlő vegetatív fejlődésére is hatással volt. Az idei vegetatív növekedés gyengébb, mint a korábbi években, beleértve a korábbi száraz évszakokat is. A fürtök valamivel apróbb és lazább szerkezetűek annál, mint ami az egyes fajták jellemzői alapján várható lenne. Ez közvetlenül hozzájárul a terméshozam csökkenéséhez, ugyanakkor kedvezőtlenül hathat a bor minőségére is – fejtette ki Marković.
Rámutatott arra, hogy az idei szezont nehéz egyértelműen jónak vagy rossznak minősíteni.
Bár az év elején késett a vegetáció, a magas hőmérséklet később felgyorsította az érési folyamatot, így a szőlő a vártnál hamarabb jutott el a szüretig. A gyors érés miatt különösen fontos a cukor- és savtartalom megfelelő egyensúlyának figyelemmel kísérése. Nem elegendő csupán a cukortartalmat mérni, a savasságot és más érettségi mutatókat is figyelembe kell venni. A szőlősgazdák ezért egyes fajták esetében a lehető leggyorsabb szüretre készülnek, mivel a további várakozás a magas hőmérséklet miatt vízveszteséghez és a cukor-sav arány kedvezőtlen változásához vezethet – fogalmazott Marković.
A szakértő szerint összességében nem elegendő csupán a naptárra vagy az adott fajtára jellemző megszokott szüreti időpontra hagyatkozni, hanem a szőlőültetvény tényleges állapotát is folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A cukor és a savak aránya, az érettség, valamint a szárazság következményei csak néhány azon tényezők közül, amelyek meghatározzák, mikor jön el a szüret megfelelő időpontja.
– Külön feladat vár a pincészetek borászati szakembereire is. Nekik az idei szőlő jellemzőihez igazodva kell módosítaniuk a feldolgozás és a borkészítés folyamatát. Olyan körülmények között, amikor az érettség egyes mutatói felgyorsultak, miközben a cukor és a savak aránya nincs teljes egyensúlyban, különösen körültekintően kell kezelni az alapanyagot annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szőlőből a lehető legjobb minőséget hozzák ki – fejtette ki Marković.
A szakértő értékelése szerint, aki az elmúlt mintegy tizenöt napban több szőlőültetvényt is felkeresett, az idei helyzet jól mutatja az időjárási körülmények sokféle hatását.
Nyitókép: Beta/AP
