Az Európai Unió illetékesei nem hajlandók tárgyalni az új határregisztrációs rendszer (EES) feltételeinek módosításáról a nyugat-balkáni kamionsofőrök esetében, így a szerbiai, az észak-macedóniai, a montenegrói és a bosznia-hercegovinai fuvarozók kitartanak amellett, hogy szeptember 14-től ismét lezárják a teherforgalmat a schengani övezet határátkelőin – jelentette be Neđo Mandić, a szerbiai Nemzetközi Fuvarozók Üzleti Egyesületének elnöke.
A bejelentést Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozata előzte meg, aki határozottan kijelentette, hogy nem változtatják meg az EES-rendszer hátterében álló rendelkezéseket, és a 180 napon belüli legfeljebb 90 napos tartózkodási korlátot a sofőrök esetében sem hosszabbítják meg. Hozzátette: emellett kitartanak úgy is, hogy az Európai Unió tisztában van azzal, hogy „egyes harmadik országbeli szakembereknek szükségük lenne arra, hogy fél éven belül 90 naptól hosszabb ideig tartózkodjanak az unió területén”.
A NYUGAT-BALKÁN RÉSZE AZ EURÓPAI ÉRTÉKLÁNCNAK
A régió fuvarozói mellett foglalt állást Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke is az európai kamarák ülésén Isztambulban. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán immár mélyen beleolvadt az európai ellátásrendszerbe, és ezt a gazdasági realitást az uniónak is el kell ismernie. A fél éven belüli 90 napos tartózkodási korlát olyan szabályozási gát, amely a szállítás mellett a termelés és az ellátás biztonságát is veszélyezteti egész Európában – mondta Marko Čadež az országos kamara közleménye szerint. Hangsúlyozta: így ez már nem csak a nyugat-balkáni fuvarozók problémája, hisz amennyiben leáll a szállítás, akkor az európai gyárak és ellátási láncok is leállhatnak. Ezért a kérdés megoldása közös európai érdek – húzta alá az isztambuli ülésen a szerbiai kamara elnöke. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a probéma megoldásának halogatásával több száz millió euró értékű áruforgalmat veszélyeztetnek az illetékesek.
Marko Čadež leszögezte, hogy az integrációnak a gyakorlatban sokkal intenzívebben kellene megvalósulnia. Amikor az unió rendelkezéseket hoz úgy a határátkelésről, mint az acélról vagy a közbeszerzésekről, akkor arra is gondolia kellene, hogyan hat mindez a Nyugat-Balkán országaira, amelyek már aktív részei az európai értékláncnak: amennyiben az integráció a cél, akkor a rendelkezéseknek „nem szabad gazdasági falakat emelniük”, mert ezek negatívan hatnak úgy az uniós, mint a balkáni cégekre – mondta a kamara elnöke.
ÖRDÖGI KÖRBEN
Az EES-rendszert április 10-től 59 tagállamban alkalmazzák teljeskörűen. A nyugat-balkáni sofőrök már az ellenőrzések szigorításának érvényesítése előtti két évben is többször is figyelmeztették az Európai Bizottságot a lehetséges gondokra. A teljes körű érvényesítés pedig tovább fokozta a régió szállítóvállalatainak gondjait: a fuvarozók sofőrjeit letartóztatták, meghurcolták vagy kitoloncolták a schengeni határátkelőkön, amennyiben a munkájuk miatt az említett tartózkodási időt túllépték. Brüsszel ugyanis azzal a magyarázattal utasította vissza a nyugat-balkáni fuvarozók kérelmeit, hogy a 90 napos tartózkodási korlát olyan határozat, amelyet a schengeni egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani.
Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. A tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legalább 100 millió eurós kárt okozott a régió országinak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek.
Ezt követően folytatódtak a tárgyalások, a gyakorlatban viszont a tagállamok által kibocsátott D típusú vízum jelentett ideiglenes megoldást arra, hogy a nyugat-balkáni sofőrök folytathassák a munkájukat. Ezt azonban a tagállamok többsége a sofőröknek nem hajlandó kiadni azzal a magyarázattal, hogy ezt felsőbb szintű, uniós döntésekkel kell szabályozni.
Így június közepén újra egyeztettek a régió fuvarozói: azóta hivatásos státuszt követelnek az uniótól a sofőreik számára. Erre először augusztus 10-éig adtak határidőt az uniónak, amelytől ezúttal sem érkezett válasz. Az augusztusi regionális találkozón ennek ellenére úgy döntöttek a nyugat-balkáni fuvarozók, hogy a nyári időszakra való tekintettel mégis várnak a határzárakkal: a megoldásra vonatkozó javaslatot pedig szeptember 1-jéig várták az uniós szervektől. Az elutasítás után így ismét bejelentették a határzárakat.
Nyitókép: A sofőrök e heti tiltakozása Belgrádban (Fotó: Beta)
