A Petőfi Kulturális Program keretében életre hívott Örökség határok nélkül című rendezvénysorozat tegnap Tordára látogatott. A helyi tájházban az érdeklődők a magyar népi kultúra különleges szeleteibe nyerhettek betekintést. A kezdeményezés összesen húsz határon túli magyar közösséget szólít meg, a tordai esemény pedig a tíz települést érintő vajdasági turné harmadik állomása volt.
A délután folyamán a résztvevők gazdag népművészeti és építészeti programokon vehettek részt. A Kalocsai Hagyományőrző Egyesület jóvoltából a jelenlévők megismerhették a híres kalocsai motívumvilágot, amelyet falra festve és tradicionális viseleteken is megcsodálhattak. Utóbbiakat egy látványos divatbemutató keretében is bemutatták, a hangulatról pedig a Parapács zenekar gondoskodott. A rendezvény szakmai hátterét a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai biztosították, míg a programok megvalósításában a kalocsaiak mellett az Oszkói Pincetájház tagjai is kulcsszerepet vállaltak.
Festettek, rajzoltak
Dr. Kovács Istvánné Éva, a Kalocsai Hagyományőrző Egyesület elnöke elmondta, hogy egy kisebb kézműves és táncos küldöttséggel érkezett, hogy közelebbről is bemutassa a világhírű kalocsai népművészet gazdagságát. Kiderült: a vendégek különleges viseletbemutatóval készültek, amely hűen tükrözi, hogy a kalocsai ruha a napszaknak, évszaknak és a viselője korának megfelelően változik. Emellett elhozták a Tollas Bál című párnás tánckoreográfiájukat is, amely a régi falusi közösségek báli életét eleveníti meg.
– A foglalkozásokba minden korosztály bekapcsolódott. A helyi és a kalocsai fiatalok között szinte azonnal baráti kapcsolat alakult ki, sőt közös nyelvészkedésbe is kezdtek: összehasonlították a szegedi gyökerű helyi ő-zős nyelvjárást a kalocsai-sárközi pota-nyelvjárással. A közvetlen hangulatot jól mutatja, hogy a helyi fiúk még saját főzésű pálinkával is megkínáltak bennünket. Mivel mi most nem hoztunk kóstolót, megbeszéltük, hogy vendégül látjuk a tordaiakat – mesélte az egyesület elnöke.
A kézműves bemutatón a látogatók megismerhették a motívumok előrajzolásának, azaz az „írásnak” a művészetét.Dr. Kovács Istvánné Éva kiemelte: ők a teljesen egyedi, üres lapra születő motívumokat tekintik valódi művészetnek, a nyomtatott másolatokkal szemben. A gépi hímzés bemutatásához egy áram nélkül működő, lábbal hajtós Singer varrógépet is hoztak, amely a fa alatt felállítva is tökéletesen működik, és bizonyítja, hogy a gépi hímzés is komoly kézügyességet és kreativitást igényel.
Az Oszkói Pincetájház a népi építészetet állította a középpontba, amelyről egy szakmai kerekasztal-beszélgetést is szerveztek. Prikler Szilvia Beatrix szervező, a Szentendrei Skanzen és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Népi Építészeti és Tájház Központjának vezetője elmondta a program célja nem a száraz lexikális adatok átadása, sokkal inkább olyan élmények és gyakorlati információk megosztása, amelyeket a résztvevők a későbbiekben is hasznosítani tudnak.
Dobai János, a tordai helyi közösség elnöke elmondta, hogy a program a szerb-magyar kulturális évad keretében, a Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével valósult meg
‒A program már a délelőtti órákban nagy sikert aratott: a kézműves-foglalkozásokon szinte az összes helyi óvodás és rengeteg iskolás gyermek részt vett, akik nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a hagyományőrző tevékenységekbe – mesélte a tanácselnök.
A délutáni kézműves-foglalkozásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és a viseletbemutatót egy közös táncoktatás zárta, amely a néptánc eredeti közösségépítő erejét felidézve egy hatalmas, közös örömtánccá alakult.
A program ma, azaz szombaton Bezdánban folytatódik.
Nyitókép: A gyermekek élvezték a programot
