Közel hat hónappal ezelőtt érvényesítették a Mindenkinek a sajátja néven népszerűsített törvényt: azóta 333.870 tárgy esetében hoztak határozatot az illetékes szervek, amelyek révén 250 ezer polgárt és jogi személyt iktattak be az ingatlan-nyilvántartásba – mondta Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter azt követően, hogy az említett törvény módosításáról egyeztettek. A területtervezési, közlekedési, infrastrukturális és telekommunikációs parlamenti bizottság 27. ülésén a magasfeszültségű villamoshálózati adatátvitelről szóló törvényjavaslatot is megvitatták.
Mint ismeretes, a Mindenkinek a sajátja program keretében a törvénytelenül megépített ingatlanok bejegyeztetését tették lehetővé. A különleges feltételek alapján bejegyeztethető tulajdonjogról szóló rendelkezések alapján az eljárás levezetését 2025. december 8-tól 2026. február 5-ig igényelhették a lakosok és a jogi személyek: az említett időszakban mintegy 2,5 millió kérelem érkezett be a Szerbiai Területrendezési és Városrendezési Ügynökséghez, amely a Köztársasági Földmérő Intézettel (RGZ) együttműködve vizsgálja felül a tárgyakat. A program megvalósítására feljogosított intézményeknek 3,2–3,5 millió tárgy esetében kell határozatot hozniuk – mondta a bizottság ülését követően az építésügyi miniszter.
Emlékeztetett, hogy a törvény az eredeti formájában előrelátta azt a lehetőséget, hogy az illegális épületeket számba vegyék, majd bejegyeztessék az ingatlan-nyilvántartásba a polgárok, akik pozitív elbírálás esetén szabadon rendelkezhetnek a tulajdonukkal. Ezáltal örökölhetővé válnak a korábban illegális épületek, a tulajdonosaik adásvételi eljárást kezdeményezhetnek, az épületeiket törvényesen csatlakoztathatják a kommunális vagy más infrastrukturális hálózatokhoz, de záloggal is terhelhetik a szóban forgó ingatlanokat – emelte ki az előnyök közül Aleksandra Sofronijević.
PONTOSÍTÁSOKKAL A HATÉKONYABB ÉRVÉNYESÍTÉSÉRT
Tegnap a program hátterében álló törvény módosításáról döntött az illetékes bizottság: a változtatások elsősorban azon fogalmak pontosítására vonatkoznak, amelyeket a terület- és városrendezésben, valamint a kiépítés folyamán használnak a szakemberek. A fogalmi változtatásokat többek között az épület felújítására vonatkoztatták, de a bruttó építési alapterületre, valamint az úgynevezett barnamezős beruházási területek (brownfield lokációk) meghatározásán is módosítottak.
A javasolt módosításokkal a törvény gyakorlati alkalmazásában felmerülő kétségeket kívánták eloszlatni – áll a bizottság jelentésében. Ugyanitt kiemelik, hogy a változtatásokkal a polgárok helyzetének egyenrangúbb kezelését biztosítják, valamint a rendelkezések alapvető céljainak megvalósítását könnyítik meg. A módosítások indoklásában kiemelik, hogy a törvény érvényesítésével Szerbia egyedi és pontos ingatlan-nyilvántartással rendelkezik majd, ez pedig hatékonyabb közpolitikai tervezésre ad lehetőséget, és arra is megteremtődik a feltétel, hogy következetesebben érvényesítsék a környezetvédelmi intézkedéseket. Ugyanakkor a központosított, megbízható adatok az adók és járulékok megfizettetésével magasabb jövedelmet biztosítanak az államkasszában, az illegális építkezésre vonatkozó zéró tolerancia viszont a közérdekek védelmét biztosítja – fogalmaztak a törvénymódosítást jóváhagyásáról szóló jelentésben.
Emlékeztetőül: a Mindenkinek a sajátja program keretében a bejegyeztetés költségeit 100 és 1.000 euró között határozták meg, attól függően, hogy hol helyezkedik el az ingatlan és mekkora az épület. A rendelkezések szerint a járuléktól felszabadították azokat, akik szociális segélyben részesülnek, a fogyatékossággal élőket, a veteránokat, az egyedülálló szülőket, valamint a három- és többgyermekes családokat. Bár a rendelkezések kötelezték a lakosokat, hogy a megadott határidőn belül kérelmezzék a legalizációt, azok a polgárok, akik indokolt okból nem tudták ezt megtenni, legkésőbb október 24-ig továbbra is igényelhetik a bejegyeztetést.
KÖLTSÉGHATÉKONY MEGOLDÁSOKAT KERESTEK
A területtervezési, közlekedési, infrastrukturális és telekommunikációs parlamenti bizottság ülésén arról is szó volt, hogy milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni az adatátvitel lehetőségét biztosító magasfeszültségű villamoshálózat kiépítését Szerbiában. Ugyanakkor az említett hálózat megvalósításának könnyítéséről, valamint a kiépítés felgyorsításáról is tárgyaltak a bizottsági tagok. Mérlegelték a már létező infrastruktúra kihasználásának lehetőségét, az építési munkálatok közös kivitelezésének előnyeit, de felmérték az építési tervek és a létező infrastruktúra közötti összhangot is.
Az épületlegalizációs programhoz kötődő törvénymódosítás, valamint a magasfeszültségű villamoshálózati adatátvitelről szóló törvényjavaslat jóváhagyása mellett a bizottság elfogadta az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium 2025 júliusa és szeptembere, 2025 októbere és decembere, valamint 2026 januárja és márciusa közötti időszakokra vonatkozó munkabeszámolóját is.
Fejlesztik a helyi úthálózatokat
Az állami büdzsében idén 11,8 milliárd dinárt láttak elő a lokális utak felújítására, a költségvetés módosításakor pedig megduplázták ezt az összeget – nyilatkozta Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter a területtervezési, közlekedési, infrastrukturális és telekommunikációs parlamenti bizottság 27. ülését követő sajtótájékoztatón. A tárcavezető az újságírók kérdésére elmondta, hogy az Európai Központ Bankkal megkötött szerződés alapján további 150 millió euró érkezik az országba a lokális utak fejlesztésére. Ebből 50 millió eurót még az idén befektetnek: az eszközöket egyformán osztják szét az ország területén – mondta a miniszter.
Nyitókép: Pixabay
