Egy nemzet számára fontos, hogy ismerje múltját, értékeit és képes legyen önmagát mások szemén keresztül látni – mondta Baka András köztársasági elnök a Miskolci Egyetemen a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfői ünnepélyes megnyitóján, amelyen kiemelte, hogy az önismeret a gyors politikai, társadalmi és kulturális változások idején felértékelődik. Mint mondta, a magyarságkép vizsgálata a nemzeti önismeret egyik fontos forrása. Szerinte az, hogy a nemzetről milyen kép alakul ki a világban, és azt milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások vagy éppen félreértések formálták, önmaguk pontosabb megértéséhez is közelebb viszi a magyarokat.
Baka András hangsúlyozta, a magyarságkép nem csupán örökség, hanem teljesítmény, ami a kulturális és tudományos eredmények mellett azzal is alakítható, ahogy a nemzet magyarként van jelen a világban. Hozzátette, ez felelősséggel is jár, hogy amit a magyarok örökül kapnak, azt megőrizzék, megértsék, gyarapítsák és továbbadják. A köztársasági elnök megjegyezte, ehhez nélkülözhetetlen a tudomány szabadsága és a különböző nézőpontok találkozása.
Hangsúlyozta, hogy a valódi tudományos párbeszéd teret ad a vitának, hiszen – mint mondta – a kérdések és az eltérő álláspontok közelebb vihetik az embereket „a fontosabb megértéséhez”, a kritika ugyanis akkor töltheti be valódi szerepét, ha az gondolkodásra ösztönzi az embereket és segíti őket abban, hogy árnyaltabban, más perspektívában szemléljék azt, amit kutatnak vagy értelmeznek. Mint mondta, köztársasági elnökként fontosnak tartja, hogy diplomáciai eszközökkel támogasson minden olyan kezdeményezést, amely a nemzet közös értékeinek megőrzését és gyarapítását szolgálja. Hozzátette: a tudomány időtávja hosszabb egy emberöltőnél, és minden feltárt forrás, új felismerés, valamint megőrzött emlék hozzáad valamit ahhoz a tudáshoz, amelyet az emberek a következő nemzedékre hagynak.
Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke beszédében kiemelte, az önismeret nem csupán annak tudását jelenti, hogy kik vagyunk, az magába foglalja a múlt, az értékek, a lehetőségek és korlátok ismerete mellett azt is, hogy képesek vagyunk önmagunkat térben és időben elhelyezni. Szerinte ez mások megismerése nélkül is elképzelhetetlen. Mint mondta, egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása csak akkor lehet igazán szilárd, ha annak részévé válik a más közösségek által róla alkotott kép is. Kifejtette, a kongresszushoz hasonló nemzetközi tanácskozások kínálnak lehetőséget a különböző nézőpontok egymás mellé helyezésére, összevetésére és közös értelmezésére. Hozzátette, a magyarságtudomány feladata nem egy végleges magyarságkép létrehozása, hanem hogy teret nyisson a kérdéseknek, az eltérő értelmezéseknek és a termékeny szakmai vitáknak.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem (ME) rektora arról beszélt, hogy a kongresszus a tudományos eredmények összevetése mellett az új kérdések, együttműködések és kapcsolatok születésének is teret ad. A magyarságkép szerinte nem egyszerű tükörkép, hanem párbeszéd a múlttal és a jelennel a saját és más kultúrák között. Úgy vélte, a kongresszus programjának gazdagsága is megmutatja azt, hogy a magyarságtudomány ma sokféle nézőpontot és tudományterületet kapcsol össze.
A köszöntők után Monok István, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke Lotz János-emlékérmeket adott át. Az elismerést négyen kapták meg: Bányai Éva, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének vezetője, Egyed Emese, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem iskolateremtő professzora, dr. Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem nyugalmazott professzora és Andrea Seidler, a Bécsi Egyetem professzora, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke. Az emlékérmet azoknak a nem Magyarországon élő hungarológusoknak adják, akik a magyar nyelvészet, irodalomtörténet, művelődéstörténet vagy néprajztudomány terén nagy jelentőségű kutató, oktató- és szervezőmunkát végeznek, hozzájárulnak a fenti tudományágak fejlődéséhez és megismertetéséhez.
A IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak a Miskolci Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem a házigazdája augusztus 24-e és 29-e között, fő témája Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai címet kapta. Az eseményen – amelyet ötévente rendeznek meg – a résztvevők egyebek között plenáris előadásokat, tudományos szimpóziumokat és koncerteket látogathatnak meg az észak-magyarországi városokban.
Nyitókép: Baka András köztársasági elnök köszöntőt mond a kongresszus megnyitóján/MTI/Vajda János
