Összegyűlt a közösség, fénybe borult a színpad

Nyár végi forróság, színes forgatag és vidám zsongás fogadta mindazokat, akik pénteken délután kilátogattak az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ udvarába. Az augusztusi nap ereje és a meleg időjárás ellenére nagy volt az érdeklődés: a helyi magyar közösség apraja-nagyja összegyűlt, hogy együtt ünnepelje az államalapítást és a magyar megmaradást. A szabadtéri kirakodóvásár kézműves portékái, az ismerős arcok találkozása és a sokaságból áradó közvetlen hangulat élettel töltötte meg a helyszínt. A rendezvényen a tartományi és városi közélet képviselői, az egyházak és a civil szervezetek vezetői egyaránt jelen voltak.

A közösen elénekelt Himnusz felemelő dallamai után a házigazdák köszöntötték a vendégeket. Rámutattak: egy ünnep akkor válik igazán élővé, amikor vannak, akik együtt emlékeznek és együtt tekintenek a jövőbe.

Ünnepi beszédében Király Károly, a Petőfi Sándor MMK igazgatója a történelmi sorskérdések és a jelenkor párhuzamaira világított rá. Az igazgató kiemelte, hogy a belső egység és az összefogás megteremtése ma is a leghatékonyabb pajzsunk a globális kihívásokkal szemben, István király szellemi és erkölcsi alapjai pedig évezredes távlatban is útmutatást adnak.

Bájity Borisz, a VMSZ újvidéki szervezetének elnöke a szórványban élő magyarság feladatait és az intézményi háttér megtartó erejét helyezte beszéde középpontjába. Kiemelte, hogy az örökség nem csupán a múlt ápolásáról, hanem a tudatos jövőépítésről is szól. Beszédében részletesen kitért a helyi magyar intézményrendszer szerepére, kiemelve a házigazda kulturális központot. Megemlékezett a környező magyar pillérekről is: az Európa Kollégiumról, a megújult Újvidéki Színházról, valamint a környékbeli művelődési házakról.

Az elnök hangsúlyozta: a közösségépítés lényege, hogy amit ma teszünk, abból a következő nemzedéknek is jusson.

Az ezt követő ünnepi műsor különösen látványos élményt nyújtott a közönségnek. A színpadi koncepció vezérfonalát Szent István intelmei adták, amelyeket dalok és szavalatok mellett a művelődési központ köré tömörülő néptánccsoportok ragyogó előadása szőtt át. A fellépő táncosok gyönyörű, gazdagon díszített népviseletükben elragadó látványt nyújtottak a színpadon, dinamikus koreográfiáikkal elvarázsolva a jelenlévőket. A színpadon felállított tíz oszlop az intelmek kulcsszavait jelenítette meg. A műsor előrehaladtával a közösség különböző generációinak képviselői léptek a színpadra, hogy egymás után gyújtsák meg az oszlopok előtt álló lámpásokat. A lobogó lámpásfények szimbolikusan is kifejezték: az ezeréves értékek átadása közös felelősségünk.

A rendezvény emelkedett pillanataként Nagy Attila újvidéki plébános és Sándor Endre Botond református lelkipásztor ökumenikus istentisztelet keretében közösen szentelte meg az új búzából sütött kenyeret.

A hivatalos programot követően az udvar valódi népünnepéllyé alakult. A friss lángos és az illatos kürtőskalács mellett rengetegen maradtak együtt a kellemes nyári estén. A kötetlen beszélgetések, a közös nevetések méltó lezárását adták ennek a felemelő, szép ünnepnapnak.