A kőolaj világpiaci ára tovább csökken. Tegnap a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 72 dollár körül alakult, míg az amerikai WTI nyersolajé 69 dollárra mérséklődött. Február 27-e óta nem volt ilyen olcsó.
Az Irán és az Amerikai Egyesült Államok közötti legújabb tárgyalások ugyan némi optimizmusra adnak okot a nemzetközi színtéren, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még korai lenne a globális energiapiac tartós stabilizálódásáról beszélni. A hónapokig tartó konfliktus után a világ olyan következményekkel szembesül, amelyek nemcsak a politikai kapcsolatokban, hanem az olajárakban, a szállítási költségekben, az élelmiszer-termelés kiadásaiban és a villamos energia árában is megmutatkoznak.
Különösen fontos szerepet játszik ebben a helyzetben a Hormuzi-szoros, amely a világ egyik legjelentősebb energiakereskedelmi útvonala: a globális kőolaj-kereskedelem mintegy 20 százaléka ezen a tengeri átjárón halad át. A térségben kialakuló bármilyen instabilitás azonnal reagálásra készteti a piacokat, hatásai pedig rövid időn belül azokban az országokban is érezhetők, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a konfliktusban, így Szerbiában is.
Dušan Vasiljević energetikai szakértő a Blic Biznisnek nyilatkozva elmondta, hogy nem tartja valószínűnek, hogy rövid időn belül a néhány évvel ezelőtti szintre csökkenjen a kőolaj ára.
– A piac időközben alkalmazkodott az új körülményekhez, a termelők és a kereskedők pedig a magasabb árakat tekintik az új valóságnak. Úgy gondolom, hogy a kőolaj ára már nem csökken számottevően, még akkor sem, ha a helyzet teljesen stabilizálódik. Az iparág és a kereskedők is hozzászoktak ezekhez az árakhoz, végső soron pedig a fogyasztók is. Miért csökkentenék az árakat, ha a jelenlegi szinten is fenn tudják tartani őket? – tette fel a kérdést Vasiljević.
A szakértő szerint az árakra továbbra is nyomást gyakorolnak a konfliktusok során megrongálódott infrastruktúra helyreállításának költségei, valamint az energiahordozók szállítására szolgáló alternatív útvonalak kiépítésének tervei.
– Jelentős összegekre lesz szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a térségben a harcok során megrongálódott infrastruktúrát. Emellett már dolgoznak alternatív szállítási útvonalak, sőt olyan kőolajvezetékek kialakításán is, amelyek a jövőben csökkenthetik a Hormuzi-szoros jelentette kockázatokat. Más szóval, még ha a politikai feszültség enyhül is, a háború következtében felmerült költségek még hosszú éveken át hatással lesznek az energiaiparra és a nemzetközi energiapiacra – fejtette ki Vasiljević.
Rámutatott arra, hogy az energiahordozók drágulásának hatása nem áll meg az üzemanyagáraknál. A magasabb energiaárak növelik a szállítás, a logisztika, az ipari termelés és az építőipari munkák költségeit, ami végső soron az infláció emelkedésében is megmutatkozik. Éppen ezért a kőolaj- és földgázpiacon bekövetkező minden zavar az egész gazdaságot érinti, nem csupán az energetikai ágazatot.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a világpiaci helyzetet nemcsak a kitermelhető kőolaj mennyisége, hanem annak feldolgozása és szállítása is befolyásolja. Mivel nem minden finomító képes minden típusú nyersolajat feldolgozni, az ellátási láncban jelentkező fennakadások akkor is áremelkedést okozhatnak, ha elegendő kőolaj áll rendelkezésre.
Hozzátette, hogy Szerbiában az üzemanyagok magasabb árát elsősorban a jövedéki adó magyarázza. Bár az állam átmenetileg enyhítheti a világpiaci áringadozások hatását, ez csak korlátozott ideig lehetséges. A törvényben előírt, mintegy három hónapra elegendő stratégiai kőolaj- és üzemanyagkészlet pedig csupán rövid távon biztosíthatja az ellátás stabilitását.
