A szerbiai termőföldek átlagára hektáronként 9583 euró volt tavaly, a legelőké viszont hektáronként 9235 euró – közölte az első hivatalos adatokat a 2025-ös évről a Köztársasági Földmérő Intézet. A jelentésben hangsúlyozzák: Szerbiában először hozták nyilvánosságra azt a statisztikai mutatót, amely a termőföldek és legelők értékét az Európai Unió módszereivel határozza meg, és a 2023-tól 2025-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy az ismertetett adatok jelentős előrelépést jelentenek az átláthatóság tekintetében a földvásárlás piacán.
A jelentés szerint a termőföldek átlagára legmagasabb a fővárosi régióban, ahol hektáronként 14.274 euróért lehetett földet vásárolni az elmúlt időszakban. Ettől valamivel olcsóbbak, ám még mindig magas áron vannak a vajdasági földek, amelyek átlagára 12.023 euró hektáronként. Jelentős az árcsökkenés Šumadijában és Nyugat-Szerbiában, ahol 7172 eurós átlagot számoltak ki a szakemberek, az ország déli és keleti részein viszont hektáronként 4419 eurót kértek el az előző években a termőföldekért.
Az adatok azt is igazolják, hogy Szerbiában az ingatlanpiac legstabilabb ágazata épp a földvásárlás. A 2025-ös év folyamán régiónként minimális, 1,2–1,3 százalékos volt a termőföldek árának ingadozása, ami alátámasztja, hogy a termőföldvásárlás Szerbiában hosszú távon is biztonságos befektetésnek számít és kevés kockázattal jár. A földmérő intézet szakemberei kiemelték, hogy a termőföldvásárlás tekintetében Vajdaság számít a legstabilabb lehetőségnek, ahol a folyamatos értéknövekedés éppúgy jellemzi a piacot, mint az, hogy az árakkal összhangban van a termőföld minősége is.
A szakemberek arra is rámutatnak, hogy míg a művelhető területek értéke stabilan növekszik az országban, addig a legelők árának tekintetében jelentős ingadozások figyelhetők meg. A legjelentősebb drágulás Dél- és Kelet-Szerbiában volt, ahol a 2024-es évhez viszonyítva 48,8 százalékkal emelkedtek a legelők átlagárai. A jelentés szerint ez arra utal, hogy mind nagyobb az érdeklődés ezen piaci lehetőségek iránt.
Bár a termőföldek átlagára továbbra is 37 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, az adatok szerint a hazai piac fokozatosan közelíti azt a szintet, amely Közép- és Kelet-Európára jellemző – mutatnak rá az elemzésben. Ugyanitt kiemelik: ez nemcsak a szerbiai földek versenyképességét jelzi, de azt is alátámasztja, hogy jelentős lehetőség rejlik a továbbfejlesztésükben.
A földmérő intézet jelentésében hangsúlyozzák: az első alkalommal nyilvánosságra hozott elemzés hozzájárul a mezőgazdasági fejlesztések hatékonyabb tervezéséhez, a források sikeresebb kezeléséhez és a szerbiai beruházásokban rejlő lehetőségek felfedéséhez is.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
