Az élelmiszerárak továbbra is alacsonyabbak a korábbinál: azután sem drágultak meg, hogy lejárt a haszonkulcs-korlátozásról szóló rendelet – állította Jorgovanka Tabaković az infláció mértékéről szóló májusi jelentés bemutatásán. Ugyanitt hangsúlyozta, hogy a Szerb Nemzeti Bank újraelemezte az előrejelzéseit, és a geopolitikai változásokat figyelembe véve is átlagban 3 százalék körül mozog majd az infláció értéke az idén, 1,5 százalékos lehetséges eltéréssel pozitív vagy negatív irányban. Így átlagban 3,6 százalékos inflációval zárulhat az év – mondta a bankkormányzó. Hozzátette: az új elemzések szerint a gazdasági növekedés 3 százalékosra mérséklődik.
Emlékeztetőül: a Szerb Nemzeti Bank a 2026-os első előrejelzéseiben átlagban 3,3 százalékos inflációt irányozott elő, és 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. A Politikai Koordinációs Eszköz (PCI) elnevezésű tanácsadói együttműködési program keretében végzett harmadik vizsgálat után azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rámutatott arra, hogy a jelenlegi globális helyzetben Szerbiában az infláció az év végéig elérheti akár a 3,5 százalékot is, a gazdasági növekedés pedig legfeljebb 3 százalékos lehet a nemzetközi pénzintézet szakemberei szerint. Az IMF szakértői arra is rámutattak, hogy az államvezetésnek óvatos pénzügyi politikát kell alkalmaznia, amelyet szigorítani kell, amennyiben az energiaköltségek tovább növekednek, és ezzel újabb inflációt okoznának. A nemzetközi szakértők elemezték az üzemanyagra vonatkozó jövedéki adó csökkentését is, amelyet márciusban és áprilisban érvényesített az állam. Kiemelték, hogy bár az üzemanyagra vonatkozó jövedéki adó csökkentése márciusban és áprilisban ellensúlyozta a kőolaj árának robbanását, a közeljövőben meg kellene szüntetni a rendelkezés érvényességét, ugyanis hosszú távon az ilyen intézkedések veszélyeztetik a pénzügyek fenntarthatóságát. Az összesítésben hangsúlyozták: fokozottabb fejlődésre van szükség az üzleti életben ahhoz, hogy felgyorsuljon a középtávú gazdasági növekedés.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben a Szerb Nemzeti Bank felelősségteljes politikát folytat – mondta a bankkormányzó. Hozzátette: a kőolaj árának jelentős emelkedése közvetlenül kihat az elsődleges termékek árára is a világpiacon, így óhatatlanul emelkedik az év végéig az infláció értéke. Ezt követően lassan visszaáll a célzott 3 százalékos értékre, és 2027 második harmadában megállapodik. A lakosok költségei viszont addig növekszenek, ami kihat a bruttó hazai termék értékére is – adott magyarázatot arra Tabaković, hogy az idei gazdasági növekedést 3 százalékosra becsülték a legújabb elemzésekben.
A 2027-es bruttó hazai termék értékét is módosították a korábban tervezett 5 százalékról 4,5-re – mondta a májusi beszámolóban a bankkormányzó.
A Szerb Nemzeti Bank jelentése szerint áprilisban 3,3 százalékra nőtt az infláció a márciusban jegyzett 2,8 százalékról. Az elsődleges termékek árai márciustól áprilisig 0,8 százalékkal emelkedtek – hozta nyilvánosságra az adatokat az országos központi bank.
