Az Irán elleni amerikai–izraeli támadások világszerte áremelkedést és bizonytalanságot okoztak, valamint arra kényszerítették a fejlődő országokat, hogy korlátozzák az üzemanyag-felhasználást, és támogatásokat vezessenek be az energiahordozók költségeinek csökkentésére a legszegényebb lakosság védelme érdekében. A folyamatban lévő támadások és ellentámadások a Perzsa-öbölben az olajfinomítók, gázvezetékek, gázmezők és a terminálok ellen azzal fenyegetnek, hogy hónapokkal, sőt akár évekkel is meghosszabbítják a globális gazdasági nehézségeket.
Ha a háború véget ért volna egy vagy két héttel ezelőtt, a hosszú távú következmények csekélyek lennének – fogalmazott Christopher Knittel, a MIT közgazdásza. Hozzátette azonban, hogy mivel jelenleg az infrastruktúrát rombolják, ez azt jelenti, hogy a háború következményei hosszú távúak lesznek.
Irán csapást mért a katari Ras Laffan gázterminálra, ahol a világ cseppfolyósított földgázának (LNG) mintegy 20 százalékát állítják elő. A március 18-ai támadásban Katar exportkapacitásának 17 százaléka semmisült meg, és a javítások várhatóan akár öt évig is eltarthatnak.
A háború már a kezdetektől olajsokkot idézett elő. Irán az amerikai–izraeli támadásokra válaszul gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajának mintegy egyötöde halad át. Kuvait és Irak, a Perzsa-öböl térségének olajexportőrei, csökkentették a kitermelést, mivel a Hormuzi-szoroshoz való hozzáférés nélkül nem tudták elszállítani a kőolajat. A napi 20 millió hordó kiesése a globális olajpiac történetének legnagyobb zavarát okozta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.
A Brent típusú kőolaj ára pénteken 3,4 százalékkal emelkedett, és elérte a 105,32 dollárt hordóként, a háború előtt mintegy 70 dollár volt. Az amerikai WTI olaj ára 5,5 százalékkal 99,64 dollárra nőtt hordóként.
Az árupiacokon hétfőn az európai nyitás idején tovább emelkedtek az energiahordozók jegyzései. A WTI típusú nyersolaj hordónként 101,72 dolláron állt, ami 2,09 százalékos emelkedést jelentett. Heti alapon 15,8 százalékos, havi szinten 36,9 százalékos, az év eleje óta pedig 77,8 százalékos drágulást mutat. Az északi-tengeri Brent olaj ára 108,56 dollárra nőtt, ami 3,08 százalékos napi emelkedésnek felel meg; heti 13,5 százalékos, havi összevetésben 33,8 százalékos, az idén pedig 78,9 százalékos pluszban áll.
A kőolajársokkok globális recessziókhoz vezettek. Ezenkívül növelik az inflációt és lassítják a gazdasági növekedést.
A Perzsa-öbölből származik két kulcsfontosságú műtrágya: az urea mintegy egyharmada és az ammónia negyede. A térség termelői előnyben vannak, mivel olcsón és könnyen hozzáférnek a földgázhoz. A nitrogénalapú műtrágya exportjának mintegy 40 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át. Most, hogy az útvonal akadályozott, az urea ára a háború kezdete óta 50 százalékkal, az ammóniáé pedig 20 százalékkal emelkedett. Különösen érintett Brazília, amely műtrágyaszükségletének mintegy 85 százalékát importálja. Egyiptom szintén jelentős műtrágyagyártó, a termeléshez azonban földgázra van szüksége.
A műanyag drágulása végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet, és a termelés csökkenését okozza.
A háború a héliumkészleteket is megzavarta, amely anyag nélkülözhetetlen a csipek, a rakéták és az orvosi berendezések gyártásához. Katar a világ kínálatának mintegy egyharmadát biztosítja.
Egyetlen ország sem lesz immunis a válság hatásaira, ha a konfliktus továbbra is ebben az irányban folytatódik. A legszegényebb országok lesznek a leginkább érintettek, és a legsúlyosabb energiahiánnyal szembesülhetnek, mivel a gazdagabb országok túlszárnyalják őket a megmaradt kőolajért és földgázért folytatott versenyben. Ázsia különösen érintett, mivel a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj és az LNG több mint 80 százaléka oda irányul.
Az Egyesült Államok kevésbé érintett, ugyanakkor a magasabb benzinárak az amerikai fogyasztókat is sújtják, akik már így is elégedetlenek a megélhetési költségek növekedése miatt. Egy gallon benzin átlagára egy hónap alatt 2,98 dollárról csaknem 4 dollárra emelkedett.
A világgazdaság az ismétlődő sokkok ellenére eddig ellenállónak bizonyult – a világjárvány, az ukrajnai háború, az infláció és a magas kamatlábak ellenére is. Ezért van némi optimizmus azzal kapcsolatban, hogy az iráni háborút is képes lesz kezelni. Ezek a remények azonban halványulnak, ahogy folytatódnak a Perzsa-öböl energetikai infrastruktúráját érő fenyegetések. Egy közgazdász szerint az iráni konfliktusban senki sem jár jól. Jelenleg az a kérdés, hogy mekkora gazdasági kárt okoz.
Nyitókép: Sűrű füst száll fel, miután egy elfogott iráni drón eltalált egy olajlétesítményt az Egyesült Arab Emírségekben (Fotó:Beta/AP)
