Nem sokkal a magyarországi országgyűlési választásokat követően a Szabad Magyar Szó hírportál, majd más hazai és magyarországi médiumok is beszámoltak arról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) közvetlenül a választásokat megelőzően, február és március folyamán valamivel több mint 12 millió eurót hagyott jóvá mintegy 40 vajdasági magyar intézmény és szervezet számára. Bár a BGA támogatási határozatai – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – bárki számára nyilvánosak az intézmény honlapján, a kifizetések volumene és időzítése élénk érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Lapunk cikksorozatot indított, melynek keretében lehetővé tesszük a támogatott intézmények vezetői számára, hogy beszámoljanak arról, milyen konkrét programokat és projektumokat valósítanak meg ebből a forrásból, változott-e a BGA korábbi gyakorlata, és milyen elszámolási, illetve ellenőrzési szabályoknak kell megfelelniük a lebonyolítás során.
A Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központban működő Torontál Szórványközpont neve is szerepelt azon támogatott szervezetek és médiumok között, amelyek támogatásban részesültek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részéről. A szórványközpont munkájáról, feladatairól, vállalásairól Talpai Sándorral, a központ elnökével beszélgettünk.
Mikor és hogyan jött létre Kisoroszon a Torontál Szórványközpont?
‒ Valamikor 2007-ben támadt az az ötletem, hogy létre kellene hozni egy szórványközpontot, ami felkarolja a régióban működő civil szervezeteket, besegít a rendezvényeik megszervezésébe és a pályázataik összeállításába, összegyűjti az itt élő magyarságot, valamint megteremti a feltételeit annak a közösségi életnek, amelyben mindenki érvényesül. Úgy képzeltem el, hogy lesz legalább 4 vagy 5 munkatársunk, akik ellátják ezeket a feladatköröket. Magyarország Kormánya 2008-ban arról tájékoztatta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség akkori elnökét, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kialakít egy munkacsoportot, amelynek célja, hogy megalkossa Magyarország szórványra vonatkozó stratégiáját, és arra kérték, hogy jelöljön ki ebbe a munkacsoportba egy személyt. Mivel az elnök úr ismerte a terveimet, úgy döntött, hogy engem jelöl ki erre a feladatra. Amikor ott felszólalási lehetőséget kaptam, beszéltem a 2007-ben megkezdett munkámról és a szórványközpont addigi tevékenységéről. A szórványközpont fogalma a munkacsoport 3. ülésén került bele a stratégiába. A szórványközpontok hivatalosan a stratégia elfogadása után kezdték meg a munkájukat Vajdaságban, elsőként a miénk és a zombori Dunatájé, majd a nagybecskereki, később pedig a dél-bánáti is munkához látott.
Milyen vállalásokat és feladatokat lát el a központ, és nagyságrendileg hány embert ér el a munkája?
‒ Minden szórványközpont egy embert alkalmazhat, de erre a feladatra egy személy nem elég: nem írhat valaki egyszerre pályázatot és vehet részt egy rendezvényen, miközben a következő megmozdulás helyszínén segít a szervezésben. Ez kivitelezhetetlen. Régiónkban 40 egyesületet karoltunk fel. A legfontosabb vállalásunk, hogy segítsük a munkájukat: az identitásmegőrző rendezvényeik megszervezését és összeállítani a pályázataikat. Az egyesületek vezetését a legtöbb esetben az idősek vállalják el, akik nehezebben boldogulnak a mai pályázati rendszerekkel és a számítógéppel. A fiatalabb szervezeteket tanácsadással támogatjuk. Szerencsésnek érzem magam, mivel a Torontál Magyar Oktatási, Ifjúsági és Művelődési Központban olyan feltételeket alakítottunk ki, melyek méltó környezetet biztosítanak a közösségépítő rendezvényeink lebonyolítására. A szórványközpont saját rendezvényeket is elindított, mint a gulyásfőző-versenyt vagy a gombócfesztivált, melyeknek célja – az ismerkedésen és a barátkozáson túl – a falusi turizmus fellendítése és fejlesztése, vagy mint a közös gyertyagyújtást az adventi időszakban, ami megmozgatja és összefogásra ösztönzi a helyi és a környékbeli magyarságot. A központban a gyermekekről sem feledkezünk meg, a gombócfesztivál napján, Márton-napkor, valamint a karácsonyi ünnepkörben is szervezünk kézműves foglalkozásokat, melyeknek célja, hogy a kicsik közelebbről is megismerkedjenek ezekkel az ünnepekkel, a köréjük épülő hagyományokkal és népszokásokkal. Rendezvényeink közül a legfontosabb a népművészeti tábor, mely minden évben 90 és100 közötti közép-bánáti, és innen elszármazott gyermeknek biztosít néhány napos kikapcsolódási lehetőséget. Ezen alkalmakkor a fiatalok megismerkedek a népi mesterségekkel és a népi játékokkal. A tábor 25 éves múltra tekint vissza, így generációváltás is történt, ami azt jelenti, hogy a legtöbb ide járó gyermek szülei is részt vettek a táborban. A gasztronómiai rendezvényeinken legalább 20 csapat vesz részt, ilyenkor több százan ellátogatnak ide. Könyvbemutatókat is tartunk, de a fontosabb nemzeti ünnepeinkről is megemlékezünk, így a március 15-ről, augusztus 20-ról vagy október 6-ról.
Mióta támogatja a Torontál Szórványközpontot a BGA? Általában mekkora összeget kaptak? Az idei támogatás értéke eltért-e a szokásostól?
‒ A központ működésének támogatása 2011-ben kezdődött. Először 2 millió forintot, majd 2,5-et kaptunk, utána sokáig 3 millió forintnyi forrás érkezett. Ez az összeg évekig elég volt a munkatársunk havi járandóságára, ráadásul fedezte a rezsiköltségeink egy részét is. Az utóbbi időszakban a beérkező összeg a Bethlen Gábor Alapkezelőtől a munkatársunk 11 havi bérét fedezte a járulékokkal együtt. A 12. havi jövedelmet a Torontál Magyar Oktatási és Ifjúsági Központ bevételeiből pótoltuk. Az idén 1,1 millió dinárt utaltak át, ami szintén 11 hónapnyi járandóság kifizetésére elég. Ez egy minimális támogatás ahhoz képest, amit mi nyújtunk. A táborra külön pályázunk.
Hogy néz ki a BGA-nál a pályázás? Az idei eljárási folyamat eltért-e bármiben a korábbi gyakorlattól?
‒ A folyamat nem változott. Kitöltöttük a formanyomtatványt, írtunk hozzá egy tervet, részletesen bemutattuk a programot. Minden elköltött forintot ellenőriznek. Ha többet kérünk, mondjuk annyival, hogy biztosítsuk a 12. havi bért, vagy az iroda rezsiköltségének egy részét, akkor visszajeleznek, hogy az nem fér bele a keretbe.
Hogy néz ki az ellenőrzés folyamata? Hogyan számolnak el a támogatással?
‒ A pályázati év március 1-től február végéig tart, azzal, hogy márciusban kérik az elszámolást. Mi ezt már februárban elkészítjük, mivel akkor merítjük ki a keretet. Ilyenkor kérnek tőlünk egy írásos beszámolót, amihez mellékeljük a munkatársunk munkaszerződését, melyben rögzítjük az ő és a mi kötelezettségeinket, a kifizetési dokumentumok másolatait, a fizetés után befizetett adóról szóló bizonylatokat, valamint a be- és a kifizetések utáni banki kivonatokat, amelyen feltüntetik a fizetés és az adó összegét is.
Nyitókép: Talpai Sándor, a kisoroszi Torontál Szórványközpont elnöke (Fotó: Vidács Hajnalka)
