Nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található, jelentette Magyar Péter tegnap a kormány ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón, amelyen közölte, a kormány megvizsgálta az elhíresült bicskei kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban volt, és ezt a dossziét a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett kedden nyilvánosságra fogják hozni a kormany.hu/igazságtétel oldalon, várhatóan már a délelőtti órákban. A miniszterelnök elmondta, a dossziéból kiderül, hogy az akkori igazságügyi miniszter nemlegesen terjesztette fel a Sándor-palotába K. Endre kegyelmi kérvényét, és végül még nem ismert okokból és indokok alapján ezt az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin „változtatta meg”, és így küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumnak. A miniszterelnök arra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, hogy kedden, a munkaidő végéig „tegye a puzzle másik részét is hozzá a dologhoz”, és hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában fellelhető, ennél teljesebb dossziét, amelyből valószínűleg kiderül, hogy milyen indokok alapján adott az Igazságügyi Minisztérium nemleges felterjesztése ellenére teljesen szokatlan módon kegyelmet az akkori köztársasági elnök.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy megfeszített munkával, augusztus végéig minden kérdést le lehet zárni a Magyarországnak járó európai uniós források ügyében. Az ügyet kiemelt prioritásnak nevezve jelezte, a hétvégén levelet váltott az ügyben az Európai Bizottság elnökével, és egyetértettek Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével abban, hogy ezeknek a pénzeknek a helye Magyarországon, a magyar embereknél, a magyar egészségügyi rendszerben, a magyar oktatási rendszerben, infrastruktúrában van. Magyar Péter jelezte, mindkét fél mindent elkövet annak érdekében, hogy a jövő hét folyamán Brüsszelben alá tudják írni a politikai megállapodást, amely lehetővé teszi a nyitott kérdések lezárását.
A sajtótájékoztatón Magyar Éva kormányszóvivő kijelentette, a leköszönt kormány meghamisította az idei költségvetést. Mint mondta, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról számolt be a kormányülésen, hogy a tárcája gazdasági területe több tétel esetén megállapította, hogy nem szerepel az idei költségvetésben, például az autópálya-koncesszió második féléves tétele, valamint egy 87,2 milliárd forintos tételt sem szerepeltettek a büdzsében a Budapest–Belgrád vasútvonal esetében, azért, hogy a választások előtt kisebbnek tűnjön a költségvetési hány. Hozzátette, az iváncsai akkugyár vasúti bekötésénél egy 22,3 milliárd forintos kiadás nem szerepel, majd leszögezte, ezek a tételek a volt Építési és Közlekedési Minisztériumnál összesen 286 milliárd forintot tesznek ki, vagyis az Orbán-kormány azt a politikai döntést hozta, hogy ezeket az összegeket egyenlegjavítás céljából nem szerepelteti a költségvetésben.
Köböl Anita kormányszóvivő közölte, a miniszterelnök felkérte Kármán András pénzügyminisztert, hogy készítsen beszámolót a 2026-os költségvetés valós helyzetéről, valamint arról, hogy a jelenlegi gazdasági és fiskális környezet alapján mely területeken lehet szükség módosításokra a büdzsében. Úgy fogalmazott, a kormány célja, hogy a költségvetés a valós számokra alapuljon, fenntartható pályát biztosítson az ország számára és garantálja Magyarország pénzügyi stabilitását.
Köböl Anita bejelentette, hogy a kormányülésen szó volt a kormányzati gépkocsikat érintő megkülönböztető jelzések használatáról, és egyetértés volt abban, hogy a megkülönböztető jelzést kizárólag indokolt esetben, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódóan lehessen használni, és – az eddigiektől eltérően – kizárólag a miniszterelnököt és a belügyminisztert illesse meg. A cél, hogy a kék villogó ne státuszszimbólum legyen, mint az Orbán-kormány idején, közölte a kormányszóvivő.
Magyar Éva tájékoztatása szerint a kormány soron kívül tárgyalta a Dunaferr ügyét. A működést biztosító szerződés május végéig havi egymilliárd forintból biztosítja a működést, ezért indokolt annak rövid távú meghosszabbítása, hogy 550 család megélhetése ne kerüljön veszélybe, jelezte, hozzátéve: a kormány célja fenntartható, hosszú távú megoldást találni.
Szondi Vanda kormányszóvivő közölte, döntés született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer reformjáról szóló törvénymódosítást, amelynek célja az lesz, hogy a jelenlegi profitorientált modell helyébe egy nonprofit alapon, szigorú állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszer jöjjön létre. A kormány javasolni fogja a Tisza Párt országgyűlési frakciójának a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztéséért, amíg az új törvény hatályba nem lép, magyarázta a kormányszóvivő, hozzátéve, a kormány arról is döntött, hogy a felszámolási eljárások ismét érdemi bírósági kontroll alá kerüljenek, illetve az igazságügyi tárca előkészíti a közjegyzői rendszer átalakításáról szóló törvénymódosításokat is.
Köböl Anita arról is beszélt, hogy a kormány várhatóan jövő heti ülésén dönt a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról, ugyanis a miniszterelnök felkérte az illetékes minisztereket, hogy szerdáig egyeztessenek az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról annak érdekében, hogy a vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiac, a magyar munkavállalók és vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerő behozatalra épül.
Köböl Anita közölte azt is, a kormányülésen napirenden volt az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kérdése is, amivel kapcsolatban a miniszterelnök arra kérte Tanács Zoltán területért felelős minisztert, hogy május végéig vizsgálja felül a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató nevével fémjelzett alapítvány és az állam között kötött több évre szóló, 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződést, és készítse elő annak felmondását. A kormány elvárja a már kifizetett majdnem 20 milliárd forint visszafizetését az állam számára, jelezte, hangsúlyozva, a fiatal kutatók támogatása és a tehetséggondozás nem sérülhet a szerződés felmondása miatt.
Szondi Vanda bejelentette, rövidesen megkezdődik a közszolgálati média működésének teljes körű átvilágítása, aminek kapcsán úgy fogalmazott, a kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója, hiszen az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel. Mint mondta, közmédia éves költségvetése 2010. óta a többszörösére nőtt, 2025-ben költségvetési főösszege 165,6 milliárd forint volt, miközben szinte semmilyen közszolgálati funkciót nem látott el, ezért a kormány átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és az NMHH-val fennálló intézményi kapcsolatait. A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el, ellenőriz, edukál és minden magyar ember számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad, foglalta össze a kormányszóvivő.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert / Magyar Éva, Magyar Péter és Köböl Anita a kormányülés után tartott sajtótájékoztatón
